Megtiltotta az EU a Metának a személyes adatokon alapuló célzott hirdetést

Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) október 27-én elfogadott kötelező erejű határozata arra utasítja a Meta európai működése felett hatáskörrel rendelkező írországi adatvédelmi szabályozó hatóságot, hogy két héten belül tiltsa meg a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását az egész Európai Gazdasági Térségben (EGT), ami magába foglalja a helyi nem EU-államokat is. A határozat értelmében súlyos bírságot kaphat a nagyvállalat, amennyiben nem tesz eleget a kötelezettségének.

Az EDPB már 2022 decemberében egyértelművé tette határozatában, hogy a Meta végfelhasználói szerződése nem szolgáltat megfelelő jogalapot a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozásához - nyilatkozta Anu Talus, az EDPB elnöke. Talus szerint az adatvédelmi hatóság megállapította, hogy a Meta azóta sem felelt meg a 2022 végén kiszabott utasításoknak.

Az ügy előzménye, hogy a norvég adatvédelmi hatóság, a Datatilsynet az EDPB elé terjesztette a Meta adatkezelési gyakorlatát kifogásoló határozatát, ennek eredményeként érkezik az egész európai piacra érvényes tiltás. A szervezet tavaly kijelentette, hogy mivel a többek között a Facebookot és az Instagramot is üzemeltető cég több ponton is visszaél a norvég felhasználók személyes adataival, ezért ha sürgősen nem változtat gyakorlatán, augusztus 14-től a fenti napi bírságot kell fizetnie.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A Meta augusztusban jogi úton próbálta elérni a határozat végrehajtásának felfüggesztését, sikertelenül - a cég érvelése szerint a cég már korábban kinyilvánította, hogy a jövőben az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség tagországaiban élő felhasználók egyedi, reklámcélú profilozását, illetve követését azok kifejezett előzetes hozzájárulásukhoz fogja kötni, ezért a norvég hatóság, a Datatilsynet eljárása valójában okafogyottá vált.

A norvég hatóságnál szeptember végén telt be végleg a pohár, a szervezet szerint mivel a Meta semmilyen szinten nem tartja tiszteletben a Datatilsynet határozatában foglaltakat, és nem mellékesen EU-s jogot is sért, ezért indokolttá vált az ügy felterjesztése az EDPB elé. 

A norvég adatvédelmi ügynökség közölte, hogy a Metát arról tájékoztatták, hogy üzleti modelljük és a személyes adatok felhasználása sérti az európai adatvédelmi szabályozást, és bár a cég azt mondta, hogy beleegyezést kér majd a felhasználóktól ahhoz, hogy adataikat viselkedésalapú marketing céljára felhasználhassák, a gyakorlatban egyelőre semmilyen érdemi változás nem történt.

Trollkodás vagy jófejség a "reklámmentes" Facebook?

A közösségi óriás pár napja jelentette be, hogy novembertől lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban élő felhasználóknak arra, hogy reklámok nélkül használják a Facebookot és az Instagramot. Épp ezért az EDPB által kezdeményezett tilalmat a Meta közleménye szerint meglepődve fogadja, mivel szerinte az előfizetéses modell bevezetésével a szolgáltatásai megfelelnek majd a szabályozási követelményeknek. A vállalat szerint az EDPB tagjai már hetek óta tudnak az előfizetés bevezetésével kapcsolatos tervekről, és teljes mértékben együttműködtek velük. Szerintük a szerdai döntés így indokolatlanul figyelmen kívül hagyja a folyamatot.

Az előfizetéses, reklámmentes Meta-szolgáltatások bevezetésében csavar egyébként, hogy havonta 10 eurót (nagyságrendileg 3900 forintot) kell fizetniük a felhasználónak, de csak akkor, ha a weben rendelik meg a "szolgáltatást" - ha okostelefonjukról, akkor az Apple és a Google jutalékkezelése miatt az összeg 13 euróra nő. A közösségi óriás bejelentése nem érte váratlanul sem az iparágat, sem azokat a felhasználókat, akik aktívan követték a cég és a különböző európai joghatóságok, így elsősorban az ír adatvédelmi hatóság, a DPC csörtéit, illetve ismerik az Európai Unió Bíróságának (CJEU) idén nyári ítéletét.

A fenti ítélet egyik lényeges jogi passzusa volt, hogy a hirdetésmentes alternatíváért cserébe a Meta ha szükséges, "méltányos díjat" számíthat fel, mely kinyitotta azt a kiskaput a cég előtt, hogy az említett havidíjas konstrukciót bevezesse. Az egyik legismertebb európai aktivista, a több fajsúlyos adatvédelmi perben is kulcsszerepet játszó osztrák Max Schrems és szervezete, a Noyb már október elején élesen bírálta a Meta megközelítését, mivel ezzel szerintük a társaság lényegében alapvető jogok gyakorlásáért cserébe kér pénzt a felhasználóitól. 

Schrems emellett leszögezte, az évi 160 eurós díj (akkor még ekkora összegről szóltak a pletykák - a szerk.), sem méltányosnak sem szükségesnek nem tekinthető, ezzel szembe megy a CJEU nyári ítéletével. A Noyb-ot vezető aktivista közölte, a szervezet minden lehetséges jogi eszközzel meg fogja támadni a Meta által bevezetett reklámmentes konstrukciót a bíróságon.