Trollkodás vagy jófejség? Jön a reklámmentes Facebook
Csaknem húsz évvel a megjelenését követően reklámmentes lesz a Facebook, de csak Európában és ott is csak annak, aki fizet érte, méghozzá nem is annyira keveset. Alighanem ez az összeg lesz a következő években a bíróság(ok) előtt zajló viták legfontosabb ütközőpontja.
A Meta hétfőn bejelentette, hogy novembertől lehetőséget biztosít az Európai Unióban, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, valamint Svájcban élő felhasználóknak arra, hogy reklámok nélkül használják a Facebookot és az Instagramot. A csavar: ezért havonta 10 eurót (nagyságrendileg 3900 forintot) kell fizetniük, de csak akkor, ha a weben rendelik meg a "szolgáltatást" - ha okostelefonjukról, akkor az Apple és a Google jutalékkezelése miatt az összeg 13 euróra nő.
A közösségi óriás tegnapi bejelentése nem érte váratlanul sem az iparágat, sem azokat a felhasználókat, akik aktívan követték a cég és a különböző európai joghatóságok, így elsősorban az ír adatvédelmi hatóság, a DPC csörtéit, illetve ismerik az Európai Unió Bíróságának (CJEU) idén nyári ítéletét.
Ez az ítélet mondta ki konkrétan, hogy a Meta-nak az uniós állampolgárok jogainak védelme céljából mihamarabb korlátoznia kell a személyre szabott hirdetéseinek elérését a régióban, méghozzá úgy, hogy minden érintett felhasználó egyértelmű hozzájárulását kell kérni ahhoz, hogy reklámokat jeleníthessen meg a számára a Facebook és az Instagram.
A fenti ítélet egyik lényeges jogi passzusa volt, hogy a hirdetésmentes alternatíváért cserébe a Meta ha szükséges, "méltányos díjat" számíthat fel, mely kinyitotta azt a kiskaput a cég előtt, hogy az említett havidíjas konstrukciót bevezesse.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A november elejétől elérhető előfizetéses rendszer egyelőre nem vonatkozik a 18 éven aluli Facebook- és Instagram-felhasználókra, számukra a Meta egyelőre akkor sem jelenít majd meg reklámokat a feedekben, ha nem fizetnek a reklámmentességért - hogy ez mikor és hogyan változhat a jövőben, arról egyelőre nem közölt konkrétumokat a cég azon kívül, hogy kijelentette, keresi a módját annak, hogy a fiatalok számára "hasznos és felelős" hirdetési közeget teremtsen.
Szintén lényeges szempont, hogy az árazás már jövő márciusban változni fog. Addig a hirdetésmentességért fizető felhasználói fiókhoz kapcsolt összes fiók hirdetésmentes lesz, ezt követően viszont minden (al)fiók után további havi 6 eurót kér majd a cég.
Bár az intézkedés a Meta szerint minden szempontból figyelembe veszi és tiszteletben tartja az uniós jogi normákat, jogvédők már azelőtt nekimentek a Meta hirdetésmentes előfizetési rendszerének, hogy a cég hivatalosan bejelentette volna azt, illetve csak pletykaszinten lehetett tudni, hogy mire készül a társaság.
Az egyik legismertebb európai aktivista, a több fajsúlyos adatvédelmi perben is kulcsszerepet játszó osztrák Max Schrems és szervezete, a Noyb már október elején élesen bírálta a Meta megközelítését, mivel ezzel szerintük a társaság lényegében alapvető jogok gyakorlásáért cserébe kér pénzt a felhasználóitól.
Schrems emellett leszögezte, az évi 160 eurós díj (akkor még ekkora összegről szóltak a pletykák - a szerk.), sem méltányosnak sem szükségesnek nem tekinthető, ezzel szembe megy a CJEU nyári ítéletével. A Noyb-ot vezető aktivista közölte, a szervezet minden lehetséges jogi eszközzel meg fogja támadni a Meta által bevezetett reklámmentes konstrukciót a bíróságon.
A Meta egyébként a harmadik negyedévben saját üzleti jelentése alapján Európában 19 dollárt keresett a hirdetésekkel egy felhasználóra leosztva.