Merre tovább, Vodafone Magyarország?
A Vodafone Magyarország sorsa a tavaly augusztusban bejelentett tulajdonosváltás óta foglalkoztatja a teljes piac mellett a cég ügyfeleit, akikkel a Liberty Globallal való szakítás okán nem bánt kegyesen a sors az elmúlt években. Az új tulajdonos azonban új személetet és lokális gondolkodást hozott a cégbe, ami többek között a tervezett beruházásoknak is köszönhetően az ígéretek szerint jobb szolgáltatásminőségben is testet ölt majd.
Az elmúlt néhány évben több jelentős transzformációs fázison is átesett a magyar piac egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, a Vodafone Magyarország, mely először az angol tulajdonos Liberty Globallal kötött akvizíciós megállapodása kapcsán nézett komoly kihívások elé a vezetékes üzletág integrálásával, majd pedig idén a 4iG Nyrt. többségi és a magyar állam kisebbségi tulajdonába került a cég, csak hogy egy újabb leválási majd integrációs folyamattal találja szembe magát.
A tulajdonosváltás bejelentését követő időszak különösen mozgalmasnak ígérkezett a magyar piacon 23 éve jelen lévő cég számára, melynek élére szeptember 1-jétől neveztek ki új szakmai vezetőt, Bányai Tamást, aki igazi ős-vodafone-osként 2014-ig Magyarországon, majd azt követően Máltán dolgozott, illetve részt vett a máltai leányvállalat re-brand folyamatában az ottani értékesítést követően.
So long, Newbury
A Vodafone felvásárlásának politikai fennhangjait teljesen félre téve Bányaira embert próbáló feladat vár, hiszen a cég éppen csak kezdte kiheverni a Liberty Global rendszereiről történő leválás hatásait, most a Vodafone Csoportnak kell búcsút mondani, miközben bele kell fogni egy újabb integrációs folyamatba, mely a One nevű új piaci szereplő megjelenésében testesedik majd meg valamikor a jövőben.
Az új tulajdonos 4iG csoport nem csak új szemlélettel, hanem egy nagyon erős informatikai háttérrel érkezett a Vodafone Magyarországhoz egy olyan integrációs folyamat közben, melynek része volt a Vodafone Global által indított és nagyon erőltetett menetben végzett IT-CRM rendszerbevezetés is. Ez nagyon sok gyerekbetegséggel járt, és ezt sajnálatosan az ügyfeleink is megérezték. Az új tulajdonos erre határozottan reagálni akart, így végül felgyorsítottuk, és a 4iG IT szakértőinek bevonásával öt hónap alatt megoldottuk az akkor már közel háromnegyed éve fennálló hibák döntő többségének javítását
-jegyezte meg Bányai a Netcracker nevű CRM és IT háttérrendszer bevezetését kísérő kálváriák kapcsán, mely kisebb-nagyobb mértékben sok előfizető életét megkeserítette. A cégvezető szerint az ügyfélszolgálat különböző benchmarkjai (pl. beérkező hívások száma, átlagos várakozási idő) azt mutatják, hogy a hibák döntő többségét sikerült mostanra megoldani.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A vezérigazgató lapunknak elismerte, hogy ugyan voltak olyan ügyfelek, akik az átállást kisérő problémák miatt távoztak a cégtől más szolgáltatóhoz, de az új ügyfélszerzéseknek köszönhetően míg fix oldalon enyhe előfizetőszám-csökkenést könyvelhetett el a szolgáltató, addig a Vodafone mobilos ügyfélbázisának a mérete nőni tudott.
A Netcracker a csoport későbbi integrációs tevékenysége során is szerepet játszik majd, vagyis a 4iG a többi leányvállalat, így elsősorban a Digi Távközlési Kft. integrációja során központi CRM-rendszerként is használhatja a Vodafone-nál bevezetett megoldás - derült ki Bányai szavaiból.
A Vodafone Csoportról való fokozatos leválás részeként, a rendszerek Magyarországra hozásával és modernizálásával a cég egyben igyekszik hangsúlyt fektetni azoknak a technológiáknak a bevezetésére a magyar piacon, melyek a globális multi környezetben nehézkesen vagy egyáltalán nem voltak hozzáférhetők, emellett az új, itthon felépülő központosított hálózatfelügyeleti rendszernek köszönhetően a szolgáltatások minőségében is javulást várnak a szakemberek.
Az 5G fontos, de máshol is akad fejleszteni való
A felhasználó számára érzékelhető, jól kommunikálható látványos hálózatfejlesztési projektekben a Vodafone-nak mindenesetre van mit behoznia, így a transzformáció rögös útját járó szolgáltató az utóbbi időszakban visszafogottan kommunikált csak az 5G-s fejlesztésekről, noha a cég 2019-ben elsőként indított kereskedelmi 5G-s hálózatot hazánkban.
Az 5G kiemelt része a terveinknek, de nem ez az egyetlen fejlesztés, amit végre kell hajtanunk. A meglévő hálózatainkon tapasztalható szolgáltatás minősége is fontos, hiszen nem minden ügyfél rendelkezik 5G-képes készülékkel, ezért fókuszálunk olyan technológiákra is, melyek nem feltétlenül kapcsolódnak az 5G-hez, de az ügyfeleknek lényegesek - mint például a most bevezetett VoWiFi
-emelte ki Bányai a mobilhálózati fejlesztések kapcsán. A vezérigazgató hozzátette
A csoport az elkövetkező években jelentős összeget - évente több tízmilliárd forintot - tervez fordítani hálózatainak fejlesztésére, ami az 5G technológia bővítése és mobilhálózat mellett a vezetékes infrastruktúrát is érinti majd. Alapvető célkitűzés a végpontok közötti gigabites hálózat fejlesztése, illetve a szolgáltatási terület bővítése, végső soron a gigabites hálózatban az országos lefedettség elérése a Vodafone, illetve a csoport hálózataiban.
A DigiMobil egyelőre marad
A Vodafone mobilhálózatát jelenleg belföldi roamingszolgáltatás részeként igénybe veszi egy nagyjából 170 ezer előfizetőből álló csoport is, ők a DigiMobil ügyfelek, akik idén nyáron költöztek át a Vodafone országos infrastruktúrájára.
Számukra a Digi korábban 2023. december 31-ig ígérte, hogy nem módosítja a díjakat, de ez nem jelenti azt, hogy az 50-es előhívószámot használó előfizetők ezután automatikusan Vodafone-ügyfelek lesznek majd. Vagyis 2024-ben is a Digi marad a szolgáltatójuk, ugyanakkor a szolgáltatások igénybe vételi díja emelkedni fog. Bányai Tamás szerint a várható áremelés ellenére továbbra is megéri majd a a DigiMobil előfizetőknek a szolgáltatásnál maradni, hiszen még mindig ez lesz az egyik legkedvezőbb árú belföldi mobilszolgáltatás a hazai piacon.
A mobilos fejlesztések mellett Vodafone lehetőségeit nagyban behatárolja, hogy a cég vezetékes infrastruktúrája szinte teljes mértékben a Liberty Globaltól (UPC-től) megörökölt DOCSIS-alapú kábelhálózatára épül, ami költségesen fejleszthető és üzemeltethető, de legalábbis a Digi és a Magyar Telekom hálózatában évek óta jelentős szerepet játszó FTTH technológiához, azaz az optikai eléréshez képest.
Jelenleg a Vodafone Magyarország HFC-hálózatának 75%-a gigabit-képes, ami a jelen felhasználói igényeknek megfelel, de ez további fejlesztésekkel bővíthető 3, 5 vagy 8 gigabites sebességig, ráadásul óriási előny, hogy átkábelezés nélkül tudjuk ezeket a bővítéseket végrehajtani. Ezért mi továbbra is építünk erre a hálózatra és fejleszteni fogjuk
-mutatott rá Bányai a vezetékes infrastruktúrával kapcsolatos további tervekre.
Tévézés új alapokon
Mindenképpen csereérett lesz viszont idővel a Vodafone Csoporttól megörökölt tévés tartalomelosztó rendszer, illetve a konkrét tévéplatform, melyet Vodafone TV néven 2020-ban vezetett be az operátor. A szolgáltató, illetve a 4iG csoport éppen szeptemberben választotta ki az újonnan érkező platform technológiai partnerét, a Nagra platformot fejlesztő svájci Kudelskit, mely egy mai elvásároknak megfelelő, jövőbemutató lineáris/OTT hibrid televíziós megoldást biztosít a cégcsoport részére.
Az átállás azonban hosszadalmas és rendkívül összetett folyamat, melynek lezárásáról Bányai nem kívánt részleteket elárulni azon túl, hogy az új platform bevezetése két éven belül várható a meglévő ügyfelek átmigrálásával - alighanem ezzel egyidőben történik majd meg a Vodafone márkanév kivezetése a magyar piacról.
Ebben a folyamatban nem csak a háttérrendszert újítjuk meg, hanem lecseréljük az összes, ügyfelet érintő interfészt, tehát a tévés kezelőfelületet, a mobilapplikációt, illetve egy okostévékre fejlesztett appal is bővítjük majd palettát. Az új interaktív tévés platform először a Vodafone előfizetők számára lesz hozzáférhető, később pedig a DIGI és akár az Antenna Hungária ügyfelei is ugyanezt a rendszert használhatják majd. A csoport tervei között pedig szerepel, hogy a nemzetközi leányvállalatoknál is ez lehet a jövő televíziós platformja
-emelte ki Bányai. A Vodafone számára fontos cél, hogy tartalomaggregátorként is megjelenhessen majd a tévés, illetve videós tartalomdisztribúciós oldalon, ami harmadik feles platformokkal (pl. Netflix, Disney+), applikációkkal együttműködő egyedi tartalomajánló rendszerek bevezetését is jelentheti majd. Bányai szerint ez a magas szintű tartalom és alkalmazás aggregáció, teljesen új szintet hozhat a Vodafone, illetve a csoport tartalomszolgáltatókkal történő együttműködésében.
One Vision
A Vodafone Magyarország számára a brit cégcsoportról való leválás a menedzsment és a többségi tulajdonos várakozásai szerint a fentihez hasonló temérdek komplex - és költséges - projekt mellett végeredményben lehetőséget is biztosíthat arra, hogy a lokális piacra jobban fókuszált termékek készüljenek el, adott esetben gyorsabban.
A szolgáltató, illetve utódja, a One jövőjét, akár hosszútávú piaci helyzetét mindazonáltal jelentős mértékben meghatározhatja, hogy az átalakulásra fókuszáló cég erőforrásait mennyire kötik le a fenti folyamatok, és mennyi idő és nem utolsósorban pénz marad az olyan, ma a piac egészét nagy mértékben meghatározó fejlesztésekre, mint a fix és vezetékes hálózatok kapacitásának növelése, melyek jelenleg gőzerővel zajlanak többek között a piacvezető Magyar Telekomnál is.
Ahogy a telekommunikációs piac korábbi példái is mutatják, a vállalatirányítási, ügyfélkezelési rendszer(ek) nehézkes lecserélésének, integrációjának kellemetlen velejáróit is el lehet feledtetni az előfizetőkkel, akik a nap végén hajlandóak akár prémium árat is fizetni adott szolgáltatásokért, cserébe ha azok minősége számukra érezhetően javul, illetve folyamatosan, időben érkeznek olyan piaci innovációk, melyek az ügyfelek számára valódi értéket képviselnek.