A kliensoldali számítástechnika évtizedeken keresztül egyet jelentett az x86-os processzorarchitektúra, de leginkább az Intel, illetve riválisa, az AMD egyeduralmával a PC-k számára fejlesztett központi feldolgozóegységek szegmensében, ám ez a nyomasztó dominancia rövidesen végérvényesen megszűnhet. Míg az ARM-alapú gyártók korábban óvatos kísérletezéseket vállaltak csupán fel, addig megoldásaik mostanra már nyíltan trónkövetelőként lépnek elő, igaz, a nyers teljesítmény önmagában még nem biztos, hogy elég lesz az x86 lenyomásához.

Az okostelefonok és különböző, jellemzően szórakoztatóelektronikai (okos)eszközök vagy éppen hálózati megoldások piacán egyeduralkodó, illetve erős bástyákkal rendelkező ARM elsősorban az utasításkészletre épülő chipek relatíve nagy teljesítménye és csekély áramfelvétele miatt került a Microsoft látókörébe az előző évtized közepén, míg végül 2016-ban a redmondi cég exkluzív megállapodást írt alá a Qualcommal, mely így egyedüliként szállíthatott CPU-kat a Windows on ARM-ot futtató Surface noteszgépekhez.

A bámulatos Apple M1

A megállapodás ugyan nem hozott áttörést a kliensoldali számítástechnikában, inkább egyfajta kísérleti időszakként fogható fel, a 2020-as év azonban komoly fordulatot tartogatott. Ebben az évben szakított 14 év után az Intellel az Apple, mely az x86-os Core-sorozatú processzorokat saját fejlesztésű, ARM-alapú M-szériás megoldásaira cserélte a Mac-ek esetében.

Az ebből adódó teljesítménynövekedés, de legfőképpen a jóval energiatakarékosabb működés az akkori anekdoták szerint lenyűgözte a Microsoft vezetését, akik a windowsos PC-k piacán hasonló megoldásokról kezdtek álmodni.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A Microsoft ugyanakkor a Reuters által megszólaltatott elemzők szerint tanult a '90-es évek kálváriáiból, és el akarta kerülni, hogy ismét lényegében egyetlen CPU-gyártóra építse fel windowsos ökoszisztémáját, amiből egyenesen következett, hogy a Qualcomm jövőre lejáró exkluzív szerződését nem hosszabbították meg.

A szoftvercég ezzel párhuzamosan több chipgyártót is megkeresett, melyeket arra bátorított, hogy vágjanak bele a saját ARM-alapú PC-s processzoraik fejlesztésébe.

A redmondiak lapértesülések szerint az elsősorban grafikus gyorsítókra és AI-célprocesszorka fókuszáló Nvidia-nál és az AMD-nél is célt értek, így mostanra mindkét cégnél gőzerővel zajlik az ARM-alapú PC-s processzorok fejlesztése, melyek várhatóan 2025-ben kerülhetnek a boltokba, illetve az OEM-ekhez. 

Elit klub

Eközben új fokozatba kapcsolt a Qulacomm is, mely éppen tegnap jelentette be a Snapdragon Summit éves konferencián a következő generációs, kifejezetten PC-khez szánt Snapdragon X Elite processzort, mely a cég eddigi legnagyobb teljesítményű központi feldolgozóegysége lett.

A 12 Oryon-magot tartalmazó, 4 nanométeres gyártástechnológiával készülő megoldás a Qualcomm szerint lényegében az összes, jelenleg piacon lévő Apple, AMD és Intel lapkát túlszárnyalja valamilyen metrika alapján (egyutas, többutas számítási teljesítmény, GPU teljesítmény, áramfogyasztás).

A várhatóan a jövő év közepén érkező Snapdragon X Elite tehát egy év előnyben lehet az újonnan piacra lépő riválisokkal, az Nvidia-val és az AMD-vel szemben, ám az Apple addig sem ül a babérjain és várhatóan előrukkol saját, új generációs M-sorozatú lapkáival (a pletykák szerint ezeket már a jövő héten bejelenthetik), melyek a várakozások és az eddigi híresztelések szerint még magasabbra teszik majd a lécet.

Az Apple-nek ráadásul a processzorgyártók közül egyedüliként adatik meg az a luxus, hogy saját operációs rendszere is van, a hardvert és a szoftvert így az összes riválisánál hatékonyabban tudja összehangolni.

De nem ül ölbe tett kézzel a következő hónapokban az x86-os szegmens nagy öregje, az Intel sem. A cég szeptemberben jelentette be, hogy december közepén érkeznek a teljesen új felépítésű, sorban 14. generációs Meteor Lake kódnevet viselő kliensprocesszorai, melyek az elmúlt 40 év legnagyobb változását hozzák a termékvonalba, így az újragyúrt P- és E-mag mikroarchitektúra mellett most először jelenik meg Intel processzorban az AI-feldolgozóegység (NPU), illetve az alegységek (CPU, GPU, NPU) egybetokozott, különálló lapkák lesznek.

A vas kevés, kell a kód is

Az ARM-alapú, windowsos PC-k számára készülő processzorok gyártóinak ugyanakkor nem elég szimplán megverni az Intelt a legtöbb teljesítménymutatóban, hanem a Microsofttal karöltve a szoftvergyártókat, fejlesztőket is maguk mellé kell állítaniuk, melyek az elmúlt évtizedekben súlyos dollármilliárdokat öltek az x86-os rendszerekkel kompatibilis kódok írásába.

Ezek a szoftverkomponensek az ARM-alapú rendszereken jobbára emulált x86-os környezetben futnak csak (ha egyáltalán), a korábbi tapasztalatok alapján esetenként komoly kompromisszumok árán.