Már be is izzította az unió az új szabályokat a közösségi óriásokkal szemben
A nemrég hatályba lépett digitális szolgáltatásokról szóló uniós törvény megsértését is megállapíthatja az EU, ha a közösségi cégek nem távolítják el időben a gyűlöletkeltő tartalmakat az izraeli háború kapcsán.
Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa arra figyelmeztette a Meta-vezérigazgató Mark Zuckerberget, hogy amennyiben a cég és moderátorai nem lépnek fel kellően hatékonyan a platformjaikon terjedő Hamász-párti tartalmak ellen, megsérthetik az új uniós törvényeket. Breton arra szólította fel a Metát, hogy figyelje sokkal „éberebben” az illegális gyűlöletbeszédet az izraeli háború idején, és működjön közre az illetékes bűnüldöző hatóságokkal és az Europollal. Zuckerbergnek 24 órán belül válaszolnia kell az EU aggályaira, ellenben cége ellen eljárást indíthatnak az unióban a DSA előírásaira hivatkozva.
A biztos szerint a dezinformációs és tiltott tartalmak hirtelen megugrásával a közösségimédia-platformok potenciális megsértik a digitális szolgáltatásokról szóló uniós törvényt, a Digital Services Actet (DSA). Augusztus óta az európai online tér legnagyobb szereplői minden eddiginél szigorúbb elbírálás mellett végezhetik csak tevékenységüket, a korábbinál elszámoltathatóbbá teszi a Google-t, a Metát és az Amazont az illegális tartalmakért. Amennyiben az üzemeltetők nem tesznek eleget időben a problémás bejegyzések törléséért, éves bevételük 6 százalékáig terjedő pénzbírsággal sújthatók.
A biztos Zuckerberg előtt Elon Muskot, a korábban Twitter néven ismert X tulajdonosát szólította fel, hogy 24 órán belül távolítsa el a platformról az Izrael ellen indított támadás óta elszaporodott álhíreket és félrevezető bejegyzéseket, majd az EU hivatalosan is vizsgálatot indított, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az X megfelel-e a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek a Hamász október eleji Izrael elleni támadása kapcsán való tartalomkezelésével.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A DSA létrejöttének legfőbb alapját az adta, hogy a jogszabályt előterjesztő Európai Bizottság úgy látta, hogy néhány, különösen nagy piaci szereplő az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált, ezzel pedig együtt járnak bizonyos kockázatok is többek közt a felhasználói jogok és az információáramlás kapcsán, ezért a területet szükségessé vált újra szabályozni.
A jogszabály egyebek mellett olyan előírásokat tartalmaz, melyek az utóbbi években különösen szenzitív témaként jelentek meg elsősorban a közösségi platformok működése során, így például a jogszabály értelmében a jövőben tiltott a bizonyos személyes adatok alapján (vallási, politikai nézet) történő hirdetéselhelyezés, jelölniük kell a platformoknak a mesterséges intelligencia által előállított tartalmakat, illetve éves jelentést kell kiadniukarról, hogy a platformjuk milyen rendszerszintű kockázatokat (például fiatalkorúak biztonságának vagy a szólás- és véleményszabadság veszélyeztetése) hordoz magában, illetve hogyan kezelik azokat.