Egymillió tévénéző tűnt el itthon tíz év alatt
Rendkívül részletes elemzést tett közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a hazai tévénézési szokásokról az elmúlt két és fél évtized tükrében. Ebből többek között kiderül, hogy tévénéző népesség száma folyamatosan csökken, a tévézők pedig gyorsabban öregednek, mint a társadalom egésze.
A hazai televíziós műsorszolgáltató piac számottevően átalakult az elmúlt évtizedekben, a változásokat az új technológiák megjelenése mellett a műsorválaszték jelentős bővülése, a csökkenő nézőszámmal párhuzamosan növekvő tévézésre fordított idő, illetve az előregedő nézőréteg jellemezte - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frissen közzétett statisztikagyűjteményéből.
Negyed évszázad alapján az egyik legfontosabb trendnek tekinthető, hogy 1997 óta egyre több időt töltünk a képernyők előtt, a napi fogyasztási idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre emelkedett.
Ez sem tudja azonban elfedni, hogy az utóbbi évtizedekben több mint egymillió néző tűnt el a képernyők elől, ugyanakkor akik továbbra is kitartottak mellette – elsősorban az idősebb generáció tagjai –, jellemzően rendkívül sokat ülnek a tévékészülékek előtt, nekik az elmúlt 25 évben majdnem három órával növekedett a tévéfogyasztási idejük.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Ennek köszönhető, hogy összességében több mint egy órával nőtt a tévénézésre fordított idő a négy év feletti lakosságon belül. A műszeres mérés kezdetétől, 17 éven át naponta több mint hétmillió négy éven felüli nézőt vonzottak a tévéműsorok, majd 2014-ben jött a trendforduló, ekkor kezdett erodálódni a közönség, melyben csak 2018 és 2020 hozott némi emelkedést.
Az NMHH egyben megállapítja, hogy a tévénéző népesség gyorsabban és nagyobb ütemben öregedett, mint a magyar társadalom egésze. 2022-re átlagosan tíz évvel volt idősebb a képernyő előtt ülő közönség a lakossághoz képest, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt.
A népesség átlagéletkora az elmúlt két és fél évtizedben 38 évről 43-ra emelkedett, míg a tévénézők átlagéletkora 42-ről 53 évre nőtt.
Noha a technológia régóta lehetővé teszi az időeltolásos tévézést, hazánkban továbbra is az élő tévé hódít: A timeshift elterjedését a hatóság szerint jelentősen befolyásolta az okos készülékek és a streaming-szolgáltatók népszerűsége, ezek gyorsan leváltották a visszajátszásra képes set-top box-okat, ezért az ún. time shift viewing Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, és a fenti tényezők miatt nem számíthatunk igazi reneszánszra.
2014 novemberében a teljes népesség naponta átlagosan 3,4 percet fordított nem valós idejű televíziós tartalom fogyasztására, ami a teljes tévéhasználat 1,1 százalékának felelt meg, míg 2022-re is csak öt percre emelkedett a visszanézett tartalommal töltött idő napi szinten.
A felvételek megtekintése kezdetben a fiatalabb, elsősorban a 18-49 éves korosztályt, a budapesti, diplomás, vezető beosztású és jó anyagi körülmények közt élőket jellemezte. 2022-re a korosztály kitágult, immár az 50 év felettiek is éltek ezzel a lehetőséggel, akárcsak a beosztott értelmiségiek, a gazdasági státuszt és a vásárlóerőt tekintve pedig a középosztály.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen változott az elérhető csatornák száma és a készülékpenetráció is.
1997-ben csupán 19 magyar nyelvű csatorna közül választhatott az érdeklődő közönség, mára a piac fragmentációjának köszönhetően közel 120 magyar nyelven sugárzó adó érhető el.
2011-ben 39 magyar nyelvű csatornát tudtak fogni egy átlagos háztartásban, melyek közül 21-et néztek, 2021-ben pedig már 82 magyar nyelvű adóra hangolhattak, de csak 18-at követtek figyelemmel, kb. tíz percig. Azaz, hiába emelkedett meg jelentősen a kínálat, a tévénézők befogadóképessége végesnek bizonyult.
Az eszközpenetrácíót illetően míg 1998-ban a családok 86 százalékában csak egy tévé volt, addig 2021-re már a többkészülékes háztartások kerültek túlsúlyba (53%). Emellett 2022-re jelentősen megnőtt az okostévével rendelkezők aránya, minden második család birtokol ilyen készüléket (50,9%).