Kudarcokban sem volt hiány a Google 25 éve alatt

Ugyan a Google Inc-t, mint céget hivatalosan 1998. szeptember 4-én jegyezték be, az óriáscég mégis szeptember 27-én szokott ünnepelni. Az idei 25. születésnap alkalmából Sundar Pichai vezérigazgató már a hónap elején számvetést tartott blogján arról, hogy a Google ezidő alatt mit adott, és mit tervez még adni a világnak. Az egykor garázsból induló vállalkozás mára a világ egyik legnagyobb technológiai vállalattá nőtte ki magát, a digitális mindennapok része lett a Gmail, a Google kereső, a Maps, vagy a Drive. Nem mintha ezek az alkalmazások rendkívül újítóak lennének, hiszen más techcégek, így a Microsoft, az Apple szintén rendelkeznek hasonló funkciókat kínáló termékekkel.

Az egymással versenyző cégek továbbra is a felhasználók igényeit kiszolgáló szolgáltatásokkal igyekeznek előállni, ami azzal jár, hogy időközben le is állítanak bizonyos projekteket. A ma leginkább keresőjéből élő vállalat időközben rengeteg ötlettel és termékkel rukkolt elő, amiknek egy része el is tűnt a süllyesztőben, a sikertörténetek mellett vannak bőven mellényúlások is. Ezeket az akár többéves projekteket listázza a beszédes Killed by Google felület, ami folyamatosan dokumentálja a cég félbehagyott erőfeszítéseit, a számláló a cikk írásakor 288 projektnél jár. És bár a sikertelenségek nagy része nem volt előre látható, jó pár viszont igen, még kevesebb szó esik arról, hogy mi húzódhat egy-egy ilyen döntés mögött.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A Google az egyik olyan vállalat a Földön, amely megengedheti magának, hogy ennyi pénzt fektessen be potenciálisan sikertelen termékekbe és szolgáltatásokba. Az Apple és az Amazon sokkal óvatosabban szeretik piacra vezetni termékeiket, az Apple perfekcionista üzleti modellje miatt a cég "temetője" nem véletlenül minimális a Google temetőjéhez képest. Végső soron a Google egy rendkívül profitorientált vállalkozás, amely a nyereségre összpontosít, ebben egyesek szerint nagy szerepe volt annak, hogy Ruth Porat lett a pénzügyi igazgató 2015-ben, ezután a cég stratégiájának szervesebb részévé vált a pénzügyi fegyelem kultúrája.

Közösségből elégtelen

Érdemes hozzátenni, hogy a keresőcég a világ egyik legnagyobb szervezeteként óriási munkaerő-állományt foglalkoztat, amit kénytelen több kisebb, szűk fókuszú csapatra osztani. A csoportok közti kommunikáció azonban a belsős beszámolók alapján nehézkes és nem kellően hatékony, miközben az egyes részlegek több különböző alkalmazáson ötletelnek, többen is a a koherens átfogó stratégia hiányosságát látják az új projektek kapcsán.

A sikertelen projektek listáját érdemes rögtön a Google+ közösségi platformmal kezdeni, amiről annak idején mi is megemlékeztünk. A Facebook után hét évvel indított platformnak nem volt kellően erős felhasználói bázisa, amire építkezni tudott volna, emellett sok kritikát kapott a nem éppen felhasználóbarátnak mondható kezelőfelület is, amiben viszont a rivális sokkal erősebb volt. A mindkét platformon jelen lévő fogyasztók szignifikánsan több időt töltöttek a Facebookon, mint a Google+-on. Így a szolgáltatás jó példája annak, amikor egy termék jó funkcionalitást nyújt, de nem használják sokan, és mivel nem kellően népszerű, ezért nem járult hozzá megfelelően a cég bevételeihez, így jobbnak tűnt megválni tőle. A keresőcégnek később sem sikerült jól teljesítenie a közösségi funkciókkal, elég említeni az Orkut, Buzz, Talk, Spaces szolgáltatásokat.

A cég közösségi média és csevegőalkalmazások terén felmutatott eredmény(telenség)einek egy másik példája a Hangouts, ami a Google+-tól elválva 2013-ban saját platform lett. Akkoriban felhasználóbarátnak mondható, és funkcionalitásában is nívós alkalmazás volt a konkurensekhez képest, lehetett vele az SMS, MMS üzenetek küldése mellett hang- és videbeszélgetéseket folytatni. Egészen 2016-ig a Hangouts volt a cég fő chatelésre alkalmas terméke, míg 2016-ban nem adta ki az Allót, amit újrabrandelt,  így a funkciókat benyelte a Google Chat, miután végleg rámondták az áment 2022-ben. Utána minden más közösségi vagy kommunikációs platform elindítására tett kísérlet gyalázatos véget ért.

Más sikertelen Google-projekteket a felhasználói szokások megváltozásával vagy a technológia fejlődésével lehet magyarázni, nem feltétlen a tervezésben rejlő hibákkal, vagy egy erősebb versenytárssal. A Google Gears négy éven keresztül tette lehetővé webalapú alkalmazások offline futtatását, mielőtt a HTML5 (szó szerint és metaforikusan) feleslegessé tette volna. Számos sikertelen projekt később más projektben reinkarnálódva vált sikeressé, mint például az Analytics-et megelőző Urchin, vagy a Photos-t megelőző Picasa, vagy akár a YouTube előtti Google Video.

A Google-től az sem áll távol, hogy bár leállít egy terméket, az alapötletet átalakítva vagy tovább fejlesztve egy másik termék piacra dobásához használja fel: ilyen volt például az Inbox kliens, ami helyett a Google indított egy másik Gmail klienst, ahogy azt a mai formájában is ismerjük a mobiltelefonokon. Az is megesik, hogy a kezdeti kisebb projektek idővel sokkal sikeresebb, bevételt termelő termékké alakulnak át, például így lett a Google Assistant a Google Now utódja.

Rossz időben, rossz helyen

Egyes esetekben a keresőcég elképzelései annyira megelőzték korukat, hogy kialakult piac hiányában nem igazán tudtak értékelhető eredményeket produkálni. A Google Ride Finder már 2009-ben megszűnt, évekkel azelőtt, hogy az Uber forradalmasította volna a személyes járműbérlés koncepcióját. A rövid életű Nexus Q digitális médialejátszót 2013-ban kaszálták el, nem sokkal azelőtt, hogy az Amazon Alexa berúgta volna a virtuális asszisztensek korát.

A Google Glass szintén egy korát megelőző kísérlet volt: az okosszemüveg vállalati verzióit idén márciusig értékesítette a vállalat, de a projekt lényegében már 2015-ben halott volt, amikor megszűnt a fogyasztói verziók értékesítése. A szemüveg jelképezte a cég kiterjesztett valóságba vetett hitét, és bár elméletben jó ötletnek tűnt egy hordható miniszámítógép, de a magas ár és a korlátozott funkcionalitás nem segítette az ügyet, hogy széles körben elterjedt eszközzé váljon.

2017-ben a Google bejelentette, hogy a projekt kizárólag a vállalatok számára tér vissza. Idén azonban a vállalat megerősítette, hogy a továbbiakban nem árulja a Glass egyetlen verzióját sem, ami végül véget vet a termék hosszú távú működésének. Figyelemre méltó, hogy a Google leállította a Project Iris névre keresztelt következő generációs szemüvegének fejlesztését is, ehelyett az AR-szoftverfejlesztésre összpontosít. A kiterjesztett valóság egyelőre még mindig nem tud tömegeket megmozgatni.

A Stadia sem tűnik el, csak átalakul

Függetlenül attól, hogy a Google miként dönt egy termék vagy szolgáltatás sorsáról, a kulcsfontosságú szempont mindig az, hogy szeretne profitot termelni, így nem engedheti meg magának, hogy túl sokat vacilláljon egy bevezetés után, és láthatóan próbál időben cselekedni a kedvezőtlen jeleket látva.

Az idei év nagy búcsúhíre eddig a Google Stadia, ami nem húzta túl sokáig. A keresőcégnek nagy tervei voltak a 2019-ben indult szolgáltatással, hiszen meglehetősen jól hangzott, hogy a játékosok oldalán nincs szükség erős hardverre az élvonalbeli játékok indításához, azok a Google saját szerverein futnak, a felhasználókhoz csupán a streamelt mozgókép jut el. A Stadiát végül 2023 januárjában zárták be, ami a Google valószínűleg legnagyobb horderejű kudarca a 2020-as években.

Az iparág azért kétkedve fogadta az ötletet, ismervén, hogy a türelmetlen keresőcég hamar leállítja azokat a projekteket, amik nem nem válnak jövedelmezővé rövid időn belül. Sokan kritizálták a játékok magas árait is, főleg annak fényében, hogy streamingről van szó, és a felhasználó közvetlenül nem birtokolja a programot, aminek a futtatásáért fizet. Így is lett: a játékszolgáltatás búcsúfrissítése januárban jött ki, de a mögötte álló technológiától azért nem válnak meg teljesen, később egyéb funkciók formájában beépül majd a YouTube, a Google Play és egyes kiterjesztettvalóság-programok kódjába, a korábban Stadián dolgozó szakemberek pedig a cég más projektjein fognak dolgozni.

Sosem volt teljesen egyértelmű, kik is jelentik a Stadia célközönségét: akik már volt otthon konzol, nem feltétlen ugrottak a Stadia-kontrollerért. A Sony-tól vagy a Microsofttól eltérően a Google-nak nem volt piacképes hardver-/szoftvercsomagja a való versenyre.

A fogyasztói szokásokat tükrözi az is, hogyan terelődött a hangsúly az évek során a YouTube Music szolgáltatásra, ami felszívta a Google Play Music felhasználóit. Egészen friss bejelentés, hogy jövőre a dedikált podcast-szolgáltatás, a Google Podcasts bázisát és tartalmait is felszívja, hogy hatékonyabban vehesse fel a versenyt az olyan nagy riválisokkal szemben, mint a Spotify, az Amazon Music és az Apple Music, ami együtt jár azzal, hogy újabb projekttel, a Google Podcasts-szel bővül a Google-temető.