Átment a vitatott brit internetbiztonsági törvény

A hét elején jóváhagyta a brit törvényhozás a nagy online technológiai cégek, így elsősorban a közösségi hálózatokat üzemeltető szolgáltatók helyi működését alapjaiban befolyásoló új, számos ponton jelentős szigorítást tartalmazó jogszabályát, az Online Safety Billt. A kormány szerint ezzel a brit internet a világ legbiztonságosabb online terévé vált, jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a jogszabály olyan eszközöket ad a mindenkori hatalom kezébe, melyek alkalmasak lehetnek a szólásszabadság korlátozására, illetve melyek hozzáférést adhatnak számukra a legszemélyesebb adatokhoz is.

A 2021 óta formálódó jogszabály számos ponton hasonlít az Európai Unió által nemrég elfogadott Digital Services Act-hoz, így egyebek mellett egyezik az is, hogy a szabályozás elsődleges alanyai itt is a nagy online szolgáltatócégek, köztük a Meta, a TikTok vagy éppen a Google. 

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Az új törvény elsősorban a jogsértő és általában véve káros online tartalmakkal szembeni hatékonyabb fellépést követeli meg a platformüzemeltetőktől, melytől a jogalkotók azt várják, hogy drasztikusan csökkenni fog a gyermekeket szexuálisan zaklató, gyermekpornográfiát bemutató, gyűlöletbeszédet megjelenítő, illetve önkárosításra buzdító posztok és ábrázolások száma a közösségi médiában.

A törvény a fiatalkorúakkal szemben elkövetett jogsértések terén lényegében zéró toleranciát hirdetett azzal, hogy a szolgáltatókat a jövőben jogi felelősség terheli azért, ha egy-egy eset kapcsán bebizonyosodik, hogy nem tettek meg mindent a fiatal(ok) védelme érdekében. Ebbe beletartozik az is, hogy a platformoknak minden lehetséges módon meg kell akadályozniuk, hogy fiatalkorúak hozzáférhessenek olyan tartalmakhoz, melyek ugyan nem illegálisak, de káros hatást gyakorolhatnak azok személyiségfejlődésére. 

A jogszabály emellett bűncselekményként definiál néhány, korábban enyhébb megítélés alá eső online tevékenységet, így például a nem kívánt pornográf, vagy egyéb, zaklató képi tartalom küldését (cyberflashing).

A törvényben foglaltak alkalmazása és érvényesítése az alapvetően nemes célok ellenére komoly vitákat váltott ki a jogalkotó és a technológiai cégek, illetve jogvédők között az elmúlt években. Így a cégek a szigorú büntetésektől tartva például kénytelenek lehetnek olyan új, életkor ellenőrzésére szolgáló intézkedéseket bevezetni, melyek sérthetik a privát szférát (igazolvány beszkennelése, arc fotózása), illetve a hatóságok arra kötelezhetik a titkosított üzeneteket közvetítő platformok üzemeltetőit, hogy adjanak hozzáférést az általuk továbbított üzenetek tartalmához.

Ez utóbbi előírást a nagyobb platformüzemeltetők korábban élesen bírálták, illetve technológiailag megvalósíthatatlannak nevezték. A nagyobb szolgáltatók közül a Meta a Messenger és a WhatsApp által is érintett volt az ügyben. Előbbi a brit bírálat ellenére idén globálisan bevezetheti az alapértelmezett végponti titkosítást, utóbbi pedig leszögezte, hogy inkább teljesen kivonul a brit piacról, mint hogy bármilyen átalakítást végezzen az üzenetek titkosításának rendszerén. Hasonlóak mentén bírálta a jogszabályt, illetve a WhatsApphoz hasonlóan a kivonulást is belengette a privát üzenetváltás egyik legfőbb zászlóvivőjének számító Signal is.

Az Online Safety Billben foglaltak betartását a helyi hírközlési- és médiahatóság, az Ofcom ellenőrzi, illetve a szervezet jogosult a szankcionálásra is. A jogsértésekért kiszabott bírság összege legfeljebb 18 millió angol font (22 millió dollár), vagy az eljárás alá vont cég előző éves globális árbevételének 10%-a (amelyik több) lehet.