Legújabb, a kormánnyal kötött megállapodása értelmében közel 99%-ra kívánja növelni a Magyar Telekom a lakosságarányos 5G-lefedettséget 2026-ra, ráadásul a cég már most is jól áll ezen a téren, hiszen a szolgáltató hálózatmodernizációs folyamatának részeként ez a lefedettségi mutató már a nyár elején elérte a 60%-ot. A lefedettség bővítésének azonban ára van, amire a legnagyobb crowdsourcing sebességmérő platform, a Speedtest.net üzemeltetője által közzétett friss statisztikák is rámutatnak.

Széles spektrum

Az Ookla ma kiadott, régiós adatelemzését kétféle megközelítésben érdemes értékelni. A cég egyrészről kiemeli, hogy az 5G-s bevezetésekhez a megfelelő, ún. úttörő 5G-s frekvencialicencek értékesítése elengedhetetlenül szükséges, melyeket szó szerint rendkívül széles spektrumban osztanak ki az illetékes nemzeti hatóságok.

A magyar frekvenciagazdálkodási szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a maga részéről mindent megtett, hogy a magyarországi szolgáltatók gyors, illetve nagy lefedettségű 5G-s hálózatokat építsenek ki, hiszen hazánk a régió klienc országából egyike annak a háromnak (Horvátországgal és Szlovéniával együtt), melyekben az alacsony (low-band), közepes (többnyire C-band) és a magas (high band) frekvenciasávokban egyaránt lezajlott már a frekvenciaértékesítési folyamat.

Bár a hazai szolgáltatók által licencelt spektrummennyiségben nincs szignifikáns különbség, az operátorok mégis eltérő arányban használják a rendelkezésükre álló erőforrásokat az 5G-s hálózatok bővítéséhez és kiépítéséhez. Az Ookla elemzése külön kiemeli a Magyar Telekomot, mely a nyár elején 60%-ra bővítette a szolgáltatás lakossági elérését, illetve a 3,6 GHz-es sávon kívül a 700 és a 2100 MHz-es frekvenciasávot egyaránt kiterjedten használja 5G-s szolgáltatás nyújtására - sokszor a 4G-vel párhuzamosan az ún. dinamikus spektrummegosztás (DSS) segítségével.

Ez utóbbi technológia jellegzetessége, hogy a felhasználó számára jelenleg szinte semmilyen észlelhető előnnyel nem jár a használata a 4G-hez képest, ezért is ragadt rá bizonyos szakmai és felhasználói berkekben a "kamu 5G" jelző.

A Telekom, mint legnagyobb hazai mobilszolgáltató hálózatbővítési stratégiája tevékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedévben mért 5G-s sebességtesztek 70%-át az alacsony sávokon futtatták a felhasználók, ami meglátszik az országos medián átlagon is.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Így Bulgária után Magyarország a másik olyan ország a statisztikák alapján, ahol az 5G-s "fejlesztéseknek" köszönhetően éves összehasonlításban csökkent az 5G-s hálózatok áltagos letöltési sávszélessége, méghozzá kevesebb mint a felére, Budapest pedig Varsóval és Prágával a régió fővárosainak sereghajtói közé tartozik, már ami az átlagosan mért letöltési sávszélességet illeti.

Eközben itt is jelentős különbség rajzolódik ki a hazai operátorok között, akárcsak a másik crowdsourcing-platform, az OpenSignal statisztikái alapján. A Speedtest ugyan az OpenSignallal ellentétben csak az átlagos letöltési sávszélesség alapján rendezi sorba a hazai szolgáltatókat, a különbségek ugyanakkor itt még szignifikánsabbnak tűnnek.

Így míg a Yettel Magyarország 5G-s hálózata a második leggyorsabb lett a régióban, addig a Vodafone Magyarországé régiós összehasonlításban a leglassabb - igaz, itt közrejátszhat, hogy a piros logós operátor jelentősen visszafogja egyes, 5G-képes díjcsomagjainál a maximális letöltési sebességet. 

A kutatás egyben felhívja a figyelmet, hogy a Yettel Magyarország lakosságarányos 5G-lefedettsége a második negyedévben 16% volt (mostanra ez már eléri a 20%-ot a szolgáltató múlt heti közlése alapján), ami a Telekom 60%-ával szembeállítva meglehetősen szignifikáns különbségnek tűnik, ezt az elérést azonban szinte kizárólag a C-sávban biztosítja a cseh többségi tulajdonban lévő szolgáltató.

Vidék vs. nagyváros: nyílik az olló

A Telekom ezzel együtt a múlt heti kormányzati megállapodás aláírásakor vállalta, hogy a vármegyeszékhelyeken (de legalább azok központi területein) a C-sávban is bővíti hálózatát, ami a klasszikus hálózatkiépítési topológiához jobban igazodva a frekventált területeken kínál nagyobb (a 4G-s hálózatok többszörösét biztosító) kapacitást, míg a rurális térségekben a 4G-hez képest kis mértékben gyorsabb és modernebb hálózati elérést.

Az idén a 4iG Csoporthoz került Vodafone Magyarország helyzetét éppen a felvásárlási folyamat velejárói magyarázhatják. Bár a Vodafone hazánkban elsőként indított kereskedelmi 5G-s szolgáltatást, mára a fejlesztés tempója láthatóan lelassult, jó eséllyel azért, mert a rendkívül forrásigényes munkálatokhoz az új tulajdonos még nem allokálhatta a kellő mennyiségű anyagi erőforrást, illetve a stratégiai irány kidolgozásáig az ilyen és ehhez hasonló bővítési projekteket parkolópályára tehették a cégnél.