Aggódnak a klímaaktivisták az MI környezeti hatásai miatt
Számos követelést fogalmaztak meg a környezetvédők a szenátus felé, többek közt nagyobb átláthatóságra utasítanák a generatív MI-t fejlesztő és üzemeltető techcégeket.
Klímaaktivista csoportok próbálnak nyomást gyakorolni az Egyesült Államok kormányára annak érdekében, hogy szülessen egy jogszabály, ami kötelezővé tenné a technológiai vállalatok számára a generatív MI-modellek széndioxid-kibocsátásáról szóló átlátható adatszolgáltatást. A Chuck Schumer szenátusnak írt nyílt levelet 22 csoport, többek közt az Amazon Employees for Climate Justice, a Fight for the Future, a Green America, a Concerned Scientists Union, a Friends of the Earth írta alá.
A szervezetek arra kérik a szenátust, hogy találjanak biztosítékokat arra, hogy a gyors léptékben zajló MI-fejlesztések nem ássák alá a klímaváltozás elleni küzdelmet. Schumer korábban már kifejtette véleményét arról, hogy az Egyesült Államok kormányának olyan komolysággal kéne kezelnie a mesterséges intelligenciát, mint a nemzetbiztonságot, és látszik a szándék is arra, hogy a törekvések valódi tervezetekben nyilvánuljanak meg.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az aktivisták bár elismerik, hogy az MI-szolgáltatások számos előnyt hoznak az amerikai számára, a nagy nyelvi modellek (LLM) széles körű használata jelentősen növeli a széndioxid-kibocsátást. Ezért követeléseik közt szerepel, hogy a vállalatok tegyék nyilvánossá modelljeik életciklusának energiafelhasználását és kibocsátási értékeit, részletezve az algoritmusok kiképzése, frissítése, valamint a keresési lekérdezések során felhasznált erőforrásokat. Emellett szeretnék, hogy a vállalatok és vezetőik felelősségre vonhatók legyenek a generatív MI használatából eredő esetleges környezeti károkért.
A technológiai óriáscégek, köztük a Google, az IBM, a Microsoft és az SAP már az MI-robbanás előtt sem közöltek túl sok információt a karbonkibocsátásukról. A vállalatok elképesztő mennyiségű energiát használnak az adatközpontok üzemeltetéséhez és fenntartásához, elsősorban a vízhűtés szükségessége miatt. A Google adatközpontjai önmagukban kétszer annyi energiát használtak el, mint San Francisco városa 2020-ban, a vállalat vízfogyasztása pedig 20%-kal nőtt tavaly.
A világ adatközpontjai már több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a kereskedelmi légitársaságok. Az Egyesült Államokban az adatközpontok az összes villamos energia körülbelül 2%-át használják fel az Energiaügyi Minisztérium szerint. Az egyik előrejelzés szerint 2030-ra a számítástechnika a globális energiafogyasztás 8-21%-át fogja felhasználni, melynek egyharmadát az adatközpontok teszik majd ki.