IEEE: A Python lesz az informatika lingua francája

Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) nemzetközi szakmai szervezet nemrég tette közzé a programozási nyelveket rangsoroló éves listáját (immáron tizedik alkalommal), ami azoknak próbál iránytűt mutatni, akik a következő programozási nyelvük elsajátításán gondolkodnak. Hogy idén is a Python landolt a lista tetején, önmagában nem annyira meglepő, az sokkal inkább, miként tágul a szakadék a legnépszerűbb programozási nyelv felkapottsága és a többi nyelv közt.

Az IEEE listájának „vanilla”, azaz Spectrum verzióját kilenc metrika alapján állítják össze, köztük vannak a Google-keresésekből származó, valamint a GitHubon és a Stack Overflow-n gyűjtött adatok is (ami alapján egyébként a kritikusabb programozói réteg szkeptikusan áll a kimutatás hitelességéhez). Az interaktív formában böngészhető jelentés egy másik változata (Jobs) kimondottan a munkaerőpiac felé súlyoz (figyelembe veszi például a CareerBuilder és az IEEE álláskereső oldalának adatait), illetve nézhető egy Trending lista, ami azt mutatja, mely nyelvek népszerűek éppen.

A Spectrum lista első helyen tanyázó Python idén tovább növelte előnyét, dominanciája még meghatározóbb és láthatóbb, ami a kisebb, speciálisabb nyelvek rovására megy. A szervezet fogalmazása szerint ez lett a „csúcsnyelv”, ami a mesterségesintelligencia-fejlesztéseknél is lehetővé teszi a nagy teljesítményű és kiterjedt könyvtárak egyszerű létrehozását. A Python pozíciója pedig továbbra is szilárdulni tűnik, mivel az oktatásban is nagyobb szerepet kap.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A tízéves visszatekintésben az IEEE említi, hogy a kezdeti éveket olyan új nyelvek bevezetése és felemelkedése jellemezte, mint a Google által kiadott Go (2009) és az Apple Swift (2014), amelyek a mobileszközök és adatközpontok felé történő elmozdulást tükrözték. Később a Big Data iránti érdeklődés megnövekedése hozta előtérbe az olyan speciális elemzési és vizualizációs nyelveket, mint az R és a Julia.

Ugyan a C++ és más C-nyelvek sem tűnnek el a jövőben, az IEEE szerint a Python a számítástechnika lingua francájává válik.

Az 1991-ben megjelent nyelv eleinte nem kapott különösebb figyelmet, a korábban kiadott Perl akkoriban mondhatni beárnyékolta, de mivel könnyen lehetett adaptálni, egyre nagyobb teret nyert például a Big Data-ban és az MI-fejlesztések terén, utóbbiban az új gépi tanulási könyvtárak, például a Keras és a PyTorch népszerűségének köszönhetően.

A „Jobs” ranglista első helyén azonban az SQL áll, annak ellenére, hogy kevés az esélye  ma már annak, hogy valaki pusztán SQL-programozói készségekkel álljon helyt a munkaerőpiacon. A munkaadók viszont szeretik, ha a Java és C++ ismeretek mellett párhuzamosan a szakember erős SQL-készségekkel is rendelkezik, mivel a napjainkban alkalmazott elosztott architektúrák korában számos üzleti szempontból kritikus adat tárolása zajlik SQL-adatbázisokban.

A Java és a különböző C-nyelvek együttes népszerűsége azonban felülmúlja a Pythont, különösen a nagy teljesítményű vagy erőforrás-érzékeny feladatoknál. Egyelőre pedig erősen tartják magukat olyan szoftveres környezetek is, amelyek valamilyen okból kifolyólag nem szeretnék beilleszteni a Python használatát.

A statisztikai elemzésekhez és megjelenítéshez használt R nyelv a big data iránti érdeklődés előretörésével kezdett magának teret nyerni, és bár működése hatékony, a tanulási görbéje nehéz. Ugyan a Python szintén rendelkezik hasonló analitikai funkciókat kínáló könyvtárakkal, az R népszerűségét nem csorbítja annak sajátosságai miat, ennek egyik oka az R-szkriptek nehéz hordozhatósága. Hasonló a helyzet a Fortrannal,  és sok nagy banknak továbbra is szüksége van a Cobolhoz értő programozókra.