2013 szeptembere hosszú évekre előre meghatározó hónapnak bizonyult a magyarországi távközlésben, hiszen a korábbi évek nyilvánosság és különböző jogi plénumok előtt zajló csatározásait követően ebben a hónapban ásta el a csatabárdot a magyarországi hírközlésszabályozási szerv, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a mobilpiac három akkori prominens szereplője, a Magyar Telekom, a Vodafone Magyarország és a Telenor Magyarország, a Yettel Magyarország jogelődje.

Az, hogy a három említett szolgáltatóból azóta kettő már más tulajdonosi kör kezében van, ráadásul mindkettőben ott van tulajdonosként a magyar állam, sokat elárul a hazai távközlési szektor elmúlt évtizedben zajlott piaci folyamatairól és konszolidációjáról, melynek éppen a tíz évvel ezelőtti események ágyazhattak meg.

Vihar utáni vihar

A mobilszolgáltatók és az NMHH ekkor már túlvoltak egy viharos körülmények közt lezajlott frekvenciaértékesítésen, melynek határozott célja volt, hogy új, állami tulajdonú szereplő jelenjen meg, saját infrastruktúrával és (legalábbis eleinte) nemzeti roaming alapokon a hazai mobiltávközlésben - az állami tulajdonú MPVI-t helyzetbe hozó frekvenciapályázat eredményét a piaci szereplők sikerrel támadták, végül pedig a Kúria semmisítette meg azt 2013 februárjában.

Alig két hónappal később hidegzuhanyként érte a szolgáltatókat az NMHH akkori hírközlési elnökhelyettesének, Mátrai Gábornak a bejelentése, melyben a szakhatóság illetékese közölte, hogy noha erre a koncessziós szerződések alapján lehetőség lenne, a hatóság mégsem hosszabbítja meg a mobilcégek 2014-ben és 2016-ban lejáró, alapszolgáltatásokhoz használt 900 és 1800 MHz-es spektrumlicenceit.

Ekkor már lehetett tudni, hogy a hatóság 2014-ben (részben az uniós szabályozást figyelembe véve) új frekvenciaértékesítésre készül, melynek egyik legértékesebb portékája az a digitális hozadéksáv (800 MHz-es B20-as sáv), melyben korábban földfelszíni műsorszórást nyújtott az Antenna Hungária.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A nemzeti kincsnek minősülő frekvenciavagyonnal gazdálkodó kormányzati szerv 2013 áprilisában még azzal számolt, hogy a lejáró 900 és 1800 MHz-es licenceket ezen az eljáráson értékesíti, ami óriási lehetőséget biztosított volna egy kellően tőkeerős új piaci szereplő megjelenésére. Egy ilyen forgatókönyv szerint zajló eljárás egyben komoly kockázatot jelentett volna a Telekom, a Vodafone és a Telenor számára, melyek ha rosszul taktikáztak volna egy ilyen aukción, akár az alapszolgáltatásuk, így szélsőséges esetben a magyarországi működésük is veszélybe kerülhetett volna.

Szinte napra pontosan öt hónappal Mátrai nyilatkozatát követően a szakhatóság álláspontja gyökeresen megváltozott, így egy nappal Dr. Karas Monika, az NMHH frissen kinevezett új elnökének első sajtótájékoztatóját követően a szolgáltatók és a hatóság közösen jelentették be, hogy a piaci szereplők 2022 áprilisáig harmonizáltan használhatják az érintett 900 és 1800 MHz-es blokkokat, ami további csaknem kilenc évig bebetonozta a hazai piaci erőviszonyokat.

Win-Win

A megállapodással mindkét fél jól járt, hiszen az operátoroknak jó darabig nem kellett attól tartaniuk, hogy egy új szereplő, de leginkább az akkor már nyíltan mobilpiaci ambíciókat dédelgető Digi a vezetékes piacon látott lehengerlő módszereivel lenyomja a mobilszegmens árait. Ezért a nyugalomért kvázi cserébe az államháztartás több mint százmilliárd forintnyi bevételhez jutott.

A későbbi események tükrében lényegében ez a megállapodás garantálta, hogy a Digi hiába szerez a közbülső értékesítési eljárásokon új spektrumot, az alapsávokban nem juthat akkora kapacitáshoz, melyet a riválisokkal összemérhető országos lefedettségű mobilhálózat kiépítésére használhat.

2020-ban pedig, amikor a megállapodásban rögzített lejáró licenceket újra értékesítették, a romániai tulajdonosi háttérrel rendelkező szolgáltató már el sem indult az eljáráson, mivel a kiiírási feltételek és a korábbi, 2019-es aukcióról történő kizárása világossá tették a cégcsoport számára, hogy nem tud rést találni a magyar mobilpiac addigra minden korábbinál jobban megerősített pajzsán.

A fenti pálfordulás személyi áldozattal is járt: a 2013 szeptember 6-i megállapodás aláírását követően pár nappal bejelentette lemondását Mátrai Gábor, aki saját elmondása szerint már a korábbi elnök, Szalai Annamária halálakor meghozta döntését. Az NMHH-nál ezt követően évekig nem töltötte be senki Mátrai pozícióját, majd hosszú szünet után, 2022-ben végül a hatóság korábbi jogi igazgatóját, Dr. Lapsánszky Andrást nevezték ki a posztra.