Mélyére néznek a kutatók a Facebook és az amerikai választók kapcsolatának
Egy együttműködés keretében 12 egyetem 17 akadémiai kutatója vizsgál régóta fennálló problémákat a Facebook által biztosított adatokon, amelyek eddig azt mutatják, hogy a politikai polarizáción nem változtatna a hírfolyamok kronologikus megjelenítése.
Ugyan a Facebook- és Instagram-felhasználók politikai meggyőződésüktől függően eltérő hírekkel találkozhatnak a platformon, de a kronologikus hírfolyam sem lenne megoldás a polarizáció problémájára – állapította meg egy friss kutatás, amit független szakértők készítettek. Az együttműködés részeként a Meta nem cenzúrázhatja a kutatási eredményeket, és a finanszírozást sem vállalta, csak a felhasználói adatokat biztosította.
A közösségi óriással együttműködő akadémikusok eddig négy különálló tanulmányt publikáltak a tudományos szaklapokban (Science, Nature), amik a közösségi platformok befolyásoló hatásait vizsgálták a 2020-as amerikai elnökválasztással összefüggésben. A cég 208 millió aktív amerikai felhasználó aggregált adatait nyújtotta át a vizsgálatokhoz, ami majdnem lefedi az akkori, összesen 231 milliós helyi felhasználói bázist. A jövőben további eredményekre lehet számítani, a cég 16 tanulmányra szerződött az összesen 12 egyetem 17 akadémiai kutatójával, akik mérnökökkel és elemzőkkel közösen dolgoznak a kérdéseken.
A kutatók az algoritmuskísérleteket mindössze két platformon, a Facebookon és az Instagramon végezték három hónapon keresztül, viszonylag rövid ideig, egy vitás elnökválasztás csúcspontján. A „konzervatív” és „liberális” minősítésű internetezők a választási időszakban merőben eltérő politikai híreket fogyasztottak a fent említett két platformon. A Meta külső tényellenőrzői által „hamisnak” minősített politikai hírek túlnyomó többségét a konzervatív felhasználók jóval többen látták, mint a liberális felhasználók. Sandra González-Bailón, a Pennsylvaniai Egyetem professzora általánosságban arra a következtetésre jutott, hogy konzervatív források uralták a Facebook hírökoszisztémáját.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A kutatások apropója, hogy a törvényhozók évek óta az algoritmusok által vezérelt hírfolyamokat okolják az Egyesült Államok politikai megosztottságáért. A kutatók a vizsgálatok során a hírcsatornákat időrendi megjelenítésre váltották néhány résztvevőnél 2020 szeptembere és decembere között három hónapig, míg a második csoport az algoritmus által súlyozott és válogatott hírcsatornákat látta továbbra is. A módosítás egyik eredményeként a kronologikus megjelenítést látó felhasználók platformon töltött ideje drasztikusan csökkent, illetve a bejegyzésekkel is kevesebb interakciót folytattak.
Míg a kronologikus csatornák több, politikailag „mérsékeltebb” tartalmat jelenítettek meg, a kutatók eredményei azt mutatják: negatívumként felhozható, hogy mind a politikai (15,2 százalékos növekedés), mind a „megbízhatatlan”, vagy kétes forrású posztok (68,8 százalékos növekedés) nagyobb mértékben kerültek elő, mint az algoritmikus hírfolyamokban. A résztvevők önbevallása szerint az időrendi hírfolyam nem befolyásolta a politikai nézeteiket egyik platformon sem, ebből a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a polarizáció csökkentése a hírfolyam megjelenítési módjának változtatásával sem lenne elérhető.
Egy másik kísérletben az újraosztott tartalmakat távolították el az internetezők elől, ami jelentősen csökkentette a politikai, a virális és a megbízhatatlan hírforrások láthatóságát a hírfolyamokban, azonban ez sem befolyásolta a polarizációt, ellenben csökkentette a résztvevők általános hírismeretét és tájékozottságát, mivel a virális tartalmak közt a megbízható források is jelentős arányban vannak jelen.
Katie Harbath, a Bipartisan Policy Center munkatársa, a Facebook korábbi közpolitikai igazgatója szerint a közösségi oldal 2020 óta több téren is változtatott a posztokat válogató algoritmusain, ami egyrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség. Nick Clegg, a Meta globális ügyekért felelős elnöke üdvözölte a kutatók eredményeit, hozzátéve, hogy az eredmények alátámasztják a cég azon állításait, miszerint a közösségi média csekély szerepet játszik a politikai megosztottságban.
Ugyan eddig valóban nem sikerült egyértelműen kimutatni, hogy a polarizáció a közösségimédia-platformokról indulna, vagy annak melegágya lenne, korábban már több ízben is bebizonyosodott, hogy a jelenséget felerősítheti. Az American Economic Review-ban megjelent 2020-as tanulmány részeként a kutatók nem sokkal a 2018-as félidős választások után egyes felhasználóknak fizettek azért, hogy egy hónapig ne használják a Facebookot, ami után kimutathatóvá vált a politikai kérdésekről alkotott nézeteik szélsőségességének enyhülése, de a legutóbb közzétett kutatáshoz hasonlóan nem csökkentette „statisztikailag szignifikáns módon” az általános polarizációt.