Felboríthatja az MI-piacot a Meta kereskedelmi nyelvi modellje

A Meta bejelentette mesterséges intelligencia modelljének széleskörben elérhető kereskedelmi verzióját, ami lehetővé teszi a startupok és vállalkozások számára, hogy egyedi szoftvereket fejlesszenek a technológia alapjaira építkezve, méghozzá teljesen ingyen. A közösségi óriás ezzel a lépéssel jelentősen erősíthetne pozícióján a Microsoft által támogatott OpenAI és a Google elleni versenyben, aminek fő tétje a generatív MI piacán való dominancia.

A közösségi cég február elején jelentette be a LlaMA nagy nyelvi modellt (LLM), ami eleinte nem kereskedelmi licenc alatt vált elérhetővé a kutatók és kormányzati partnerek, civilszervezetek és ipari laboratóriumok számára, elsősorban kutatási eszközként, abban a reményben, hogy „demokratizálni tudja a hozzáférést" a szakemberek számára ezen a gyorsan változó területen, és segítheti őket abban, hogy megoldást találjanak a nyelvi modellek problémáira, többek közt az elfogultságra, hallucinációra vagy hamis információkat tartalmazó eredményekre.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Ezúttal messzebb lépve a vállalkozások számára ingyen hozzáférhető modell egy továbbfejlesztett változat lesz, a Llama 2, amit a Microsoft Azure felhőszolgáltatáson keresztül érhetnek el a vállalkozások, akár chatbot, képgenerátor, vagy más generatív szolgáltatások készítéséhez. A nyílt forráskóddal eltérő hozzáállást mutat a Meta a versenytársakhoz képest, többek közt a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI sem tette széles körben elérhetővé mások számára saját modelljét. Zuckerberg szerint a nyílt forráskód fő előnye, hogy hajtja az innovációt annak révén, hogy több fejlesztő építkezhet a technológiából.

A kritikusabb szakértők szerint azonban a nyílt forráskódú mesterséges intelligencia megosztó terület, mivel az MI-rendszerek nyitottá tétele egyedi problémákat hoz magával. Dr. Andrew Rogoyski, a Surrey Egyetem emberközpontú mesterségesintelligencia-intézetének munkatársa szerint a széleskörű hozzáférhetőség segíti az MI demokratizálását, egyben lehetővé teszi a független vizsgálatokat, de növeli annak esélyét, hogy a technológia kártékony célokra is bevethetővé válik.

A Meta szerint a nyilvánosság elé tárás csökkentheti a biztonsági kockázatokat, mert a közösség szaktudásával rugalmasabban és gyorsabban lehet azonosítani a rendszer gyengepontjait és hibáit. A közösségi cég a Llama kereskedelmi verziójának felhasználási szabályzatában kiköti, hogy a nyelvi modellt nem lehet olyan termékekhez használni, amik bűncselekményekkel, erőszakkal, terrorizmussal, gyermekek kizsákmányolásával hozhatók kapcsolatba.

A cég azzal a bátor kijelentéssel élt a Llama első verziójának bemutatásakor, hogy a fejlesztés felülmúlhatja azokat a konkurens modelleket, amelyek modellje több paraméterrel és változóval dolgozik, és hogy a LLaMA modell második legkisebb változata, a 13 milliárd paraméterrel dolgozó LLaMA-13B szerintük hatékonyabb, mint a ChatGPT alapját adó GPT-3, Az új Llama-t ráadásul 40 százalékkal több adaton képezték ki, mint az elődjét.

Amjad Masad, a Replit szoftverfejlesztői platform vezérigazgatója szerint a Llama kereskedelmi változata átrajzolhatja a piac térképét, főleg azt nézve, hogy a platformon aktív projektek több mint 80 százaléka az OpenAI modelljeit használja. A szakértő szerint a nyílt forráskódú modellek fokozatos fejlesztése felemésztheti a zárt forráskódú modellek piaci részesedését, mivel olcsón futtathatók.

A Microsoft legnagyobb felhőpiaci konkurensei, az Alphabet és az Amazon nemrég jelentették be, hogy MI-modelleket tesznek elérhetővé üzleti ügyfeleik számára, a redmondi cég eddig jobbára arra fókuszált, hogy az OpenAI technológiáját elérhetővé tegye az Azure-on keresztül. Felmerül a kérdés, hogy a Metával közösködve miért indít olyan szolgáltatást a cég, ami kedvezőtlenül hathat az OpenAI értékére. A Microsoft szóvivője szerint ha a fejlesztők választhatnak az általuk használt modellek típusai között, az elősegítheti a  felhőplatform bővítését.

A Meta lépése egyben meggátolhatja a riválisok azon terveit, hogy saját fejlesztésű technológiájukból bevételre tegyenek szert, negatívan hathat a monetizációs terveikre, ha a fejlesztők ingyen használhatnak más ugyanolyan hatékony, nyílt forráskódú rendszereket.

Mindeközben a Microsoft nemrég bejelentette, hogy havonta és kliensenként 30 dollárt fog kérni a Copilot nevű MI-segéd használatáért, ezzel hivatalosan is megtéve az első lépést az óriási összegeket felemésztő generatív MI-modellek monetizációja felé. A Microsoft 365 Copilot az Microsoft 365 E3, E5, Business Standard és Business Premium előfizetések mellé igényelhető majd a fenti prémium összegért cserébe, vagyis lesz olyan vállalati díjcsomag, ami a generatív MI-asszisztenssel együtt több mint a duplájába kerülhet majd havonta. Hogy pontosan mikortól, azt egyelőre nem árulta el a cég, a Copilotot ugyanakkor zárt tesztben jelenleg nagyjából 600 vállalat teszteli.