Megegyezett az Intel a német gyár állami támogatásáról
A chipgyártó végül mégis megkapja a németektől kért 10 milliárd eurós állami támogatást, emellett bejelentette, hogy Lengyelországban és Izraelben is újabb épületeket húz fel.
Az Intel több mint 30 milliárd eurót fordít magdeburgi chipgyártó üzemére, ami a valaha volt legnagyobb külföldi befektetés Németországban – jelentette be hétfőn a fejleményt Olaf Scholz német kancellár. A Reuters azt írja, hogy Berlin 10 milliárd euró értékű állami támogatásról állapodott meg a chipgyártóval, ami meghaladja az eredetileg ajánlott 6,8 milliárd eurót. Kezdetben az Intel 17 milliárd eurót tervezett befektetni a magdeburgi gyárba, ez az összeg idővel közel duplájára, több mint 30 milliárdra nőtt. A tervek szerint a kelet-németországi városban 2027-ben adják át az új létesítményt.
Pat Gelsinger vezetése alatt az amerikai chipgyártó milliárdokat fektet be további gyárak építésébe három kontinensen is, hogy megerősítse helyzetét a chipgyártásban, és erősebbé váljon a rivális AMD, Nvidia és Samsung ellen. A beruházások révén a cég jelentősen kibővíti kapacitásait, hogy ökoszisztémája fejlesztése mellett nagyobb mennyiségben állítson elő mikrochipeket.
Az Intel pár napja jelentett be egy 4,6 milliárd eurós befektetést Lengyelországban, a Wroclaw közelében épülő helyi gyárat a tervek szerint szintén 2027-ben adhatják át, majd vasárnap arról adott hírt, hogy Izraelben is 25 milliárd dollárt költ a terjeszkedésre egy újonnan felhúzott üzemmel. A chipgyártó tavaly eredetileg úgy nyilatkozott, hogy Németország, Írország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Lengyelország lesznek azok az országok, ahol bővíteni tervez.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Németország eurómilliárdos támogatásokkal próbálja csábítani a technológiai cégeket, miközben egyre nagyobb aggodalommal figyeli az ellátási lánc sebezhetőségét, és a Dél-Koreának, valamint Tajvannak való kitettséget. Berlin a tajvani TSMC-vel és a svéd elektromos járművek akkumulátorait gyártó Northvolttal is tárgyal a németországi gyártás beindításáról, miután már meggyőzte a Teslát, hogy ott építse fel első európai gigagyárát.
Németország és az Intel hosszú hónapok óta tartó egyeztetéseken próbált megállapodásra jutni abban a kérdésben, hogy az eredetileg 17 milliárd eurósra tervezett beruházásból mekkora részt vállal vissza nem térítendő állami dotációk és/vagy adókedvezmények formájában Németország és mekkorát az Intel, mely 2022-ben több tízmilliárd dollár elköltését vállalta Európában a helyi félvezető ellátási lánc megerősítése érdekében.
A nagyjából másfél évvel ezelőtt elkészült első beruházási tervek ugyanakkor nem számoltak az ukrán-orosz konfliktus európai, illetve azon belül is németországi hatásaival, melyek az energiaárak és nyersanyagköltségek növekedését eredményezték. Az Intel erre hivatkozva korábban arra kérte Németországot, hogy az eredetileg előirányzott 6,8 milliárd eurós dotáció összegét emelje 10 milliárd dollárra, ami bár nemrég úgy tűnt, hogy nem fog összejönni, a kormány végül beadta a derekát.