Ezúttal mobiljátékok sötét mintázatait vizsgálta a GVH
A videojáték a gyermekeknek szánt tartalmak talán legvitatottabb műfaja, így korábban számos szervezet és hatóság hívta fel a szülők és a szakmai érdekeltek figyelmét a használatukkal járó veszélyekre. Most a Gazdasági Versenyhivatal is a mobilos játékok veszélyeire figyelmeztet egy gyorselemzést követően.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2023. májusában átfogó gyorselemzés (sweep) keretében vizsgálta meg az ingyenesen mobiltelefonra letölthető, gyermeket célzó játékokat a tekintetben, hogy azok alkalmaznak-e úgynevezett sötét mintázatokat. A hatóság szerint ezek azok a digitális üzenetek és felhasználói felületek, amelyek észrevétlenül késztetik a fogyasztókat a nem kívánt döntések meghozatalára.
A GVH szakértői a vizsgálat során összesen 30 népszerű játékot vizsgáltak meg Androidon és iOS-en egyaránt, amelyből 19 minden korosztály számára ajánlott (PEGI 3-as besorolású), 10 óvodás korosztálynak nem ajánlott (PEGI 7-es besorolású), további 1 pedig csak nagyobbaknak ajánlott (PEGI 12-es besorolású) volt.
A gyorselemzés számos problémát tárt fel, amelyek túlnyomó része a játékot megszakító reklámokkal volt kapcsolatos.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A hatóság így kiemeli, hogy a reklámokat tartalmazó játékok közül csak minden másodikban tüntették fel a hirdetés reklám jellegét (pl: „Ad”, „reklám” felirattal), a megjelenített reklámok fele pedig úgy kívánta egy másik játék letöltésére ösztönözni a felhasználókat, hogy a hirdetés ideje alatt azt interaktív módon ki is lehetett próbálni, ezáltal további tranzakciókra rávéve a fogékony gyermekeket.
Noha a vizsgált játékok mind ingyenesen voltak letölthetők, túlnyomó többségükben (24 db) volt lehetőség játékon belüli vásárlásra. A vásárlásokkal kapcsolatos tájékoztatások ugyan jellemzően érthetőek és világosak voltak, azonban 3 játék esetében nem volt egyértelmű a fizetendő összeg nagysága, illetve pénzneme.
A GVH gyorselemzése azonosított olyan sötét mintázatokat is, amelyek arra próbálták ösztönözni a gyermekeket, hogy az eredeti szándékaikhoz képest tovább játszanak: számos esetben nem volt egyértelmű, hogyan lehet kilépni az alkalmazásból (11 eset); több alkalommal attól függetlenül – pusztán vásárlással – is lehetett szintet lépni, hogy amögött valódi teljesítmény állt volna (7 játék); és a vizsgált játékok közel fele használt pozitív megerősítést tartalmazó üzeneteket (12 db), hogy a gyermekeket a további – gyakran fizetéssel járó – játékra sarkallja.
Kiderült az is, hogy a vizsgált játékoknak csak kis hányada rendelkezett magyar nyelvű leírással az adatkezelésről, illetve a szerződési feltételekről, és ritkaságnak számított, ha ezek gyermekek számára is érthető nyelvezettel voltak megfogalmazva – miközben a vizsgált játékok majdnem fele személyes adat megadását is kérte a fiatal játékosoktól.
A mobiljátékok, illetve általában véve a videojátékok használatával kapcsolatos problémákkal korábban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is foglalkozott, a szegmens ellenőrzésével pedig az Igazságügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi szakterülete is foglalkozik, ahol jelenleg is hatósági ellenőrzések vannak folyamatban a témában.