Gyakorlatilag évtizedes múltra visszatekintő vita, illetve dilemma végére kerülhet pont a következő hónapokban azzal, hogy az Európai Unió elhatározza, elő lehet-e, elő kell-e írni a nagy platformtulajdonosoknak, hogy az uniós távközlési infrastruktúrák üzemeltetési és kiépítési költségeihez hozzájáruljanak. A nagy európai telekommunikációs multik szerint a szektor - és egyenesen Európa - jövője múlik ezen, a tagállamok többsége azonban a szakhatóságokkal egyetértve nem rajong az ötletért.

A Reuters bennfentes forrásai szerint az uniós tagállamok szaktárca-vezetői múlt csütörtökön találkoztak az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosával, Thierry Bretonnal, miután a Bizottság májusban lezárta azt a konzultációs szakaszt, mely igyekezett felmérni az érdekeltek álláspontjait a szakmában csak "OTT fair share" néven ismert kérdéskör kapcsán.

USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj Minden, ami a technológiai szektorban történik, jellemzően az USA-ból indul.

Az uniós távközlési cégek hosszú évek óta sérelmezik, hogy a hálózataikat csúcsra járató platformerek (ilyen cég többek között a Netflix, a Microsoft, a Google vagy az Amazon) semmivel sem járulnak hozzá az infrastruktúra kiépítéséhez és fenntartásához. A helyzet a koronavírus-járvánnyal komolyan kiéleződött, mivel a platformerek által nyújtott szolgáltatások (elsősorban a nagy sávszélességet felemésztő videostreaming) iránt ugrásszerűen megnőtt az igény.

Az Európai Bizottság először tavaly májusban jelezte, hogy foglalkozni kíván ezzel a problémakörrel, miután az uniós távközlési cégek egymással karöltve egyre komolyabb nyomást helyeztek az unió végrehajtó szervére, melynek illetékes biztosa közvetlenül politikai karrierje előtt egyébként maga is dolgozott a szakmában a France Telecom elnök-vezérigazgatójaként.

Az OTT fair share intézménye mellett korábban az iparági szereplők és lobbiszervezetek mellett több uniós tagállam is kiállt, most azonban már konkrétan a szakminiszterek elé került az ügy, ahol a Reuters szerint a tagállamok többsége már elutasító, de legalábbis kritikus álláspontot képviselt a témában - köztük egyebek mellett a Deutsche Telekom anyaországával, Németországgal.

Lassan a share-rel!

A javaslatot ellenző tagállamok egyebek mellett azt kifogásolták, hogy semmiféle hatástanulmány nem született azzal kapcsolatban, hogyan alakítaná a piacot egy ilyen költségmegosztás, illetve felmerülhet annak a lehetősége, hogy az így jelentkező többletterheket a platformüzemeltetők a fogyasztókra hárítanák, továbbá egy ilyen intézkedés részben vagy egészében szembe megy az Európai Unió netsemlegességi irányelvével is - hasonló aggályokat fogalmazott meg korábban a tagállami szakhatóságokat tömörítő BEREC és számos jogvédő szervezet is.

A javaslatnak ugyanakkor támogatói is akadnak a tagállamok körében, így a kiszivárgott részletek szerint Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Görögország mellett Magyarország is amellett van, hogy a távközlési szolgáltatók költségeihez járuljanak hozzá a nagy internetes platformüzemeltető cégek.