Nem az e-kereskedők éve volt 2022
Finoman szólva is turbulens piaci környezetben voltak kénytelenek működni az elmúlt pár évben a magyarországi e-kereskedők, melyek forgalmát előbb a koronavírus-járvány drasztikusan fellendítette, hogy aztán az utána érkező gazdasági válság a szárnyalásból padlóra rántsa a cégeket. A GKID frissen publikált kutatása szerint azért komoly csüggedésre nincs okuk a cégeknek, legfeljebb azért, mert a nagy külföldi szereplők lassan teljesen leuralják a hazai piacot.
2022-ben Magyarországon az online kiskereskedelemi piac 1323 milliárd forintos forgalmat generált, melyhez 77,1 millió darab teljesített rendelés társult - áll a GKID frissen publikált, 2022-es évre vonatkozó Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában. Az online szektor lendülete az év előrehaladtával folyamatosan csökkent: míg az első negyedév 23%-os bővüléssel zárult, addig a kiemelt időszaknak számító negyedik negyedév – az áremelkedések ellenére – már csak mindössze 4%-os forgalmi alapú bővüléssel zajlott le.
Ezzel együtt pedig éves szinten is mindössze 9,9%-os növekedés volt mérhető az online kiskereskedelmi piacon, ami az infláció mértékét is figyelembe véve már csökkenést jelent 2021-hez képest.
Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez Ezúttal egy mindenki számára kötelező, de laza jogi különkiadással jelentkezünk. Ennyi a minimum, amit munkavállalóként illik tudnod.
Mind forgalom, mind rendelések számát tekintve lényegesen rosszabbnak tűnik a helyzet, ha a képletből kivesszük a magyar piacra szállító, "magyarként viselkedő" külföldi webáruházakat, ami egyben komoly kihívást is jelent a Magyarországon működő cégek számára, mivel a nemzetközi értékesítésből származó adatvagyon és a több piac között eloszló működési költségek összességében erősebb értékesítési pozíciót eredményezhetnek a nemzetközi cégeknek.
A fogyasztói szokások átrendeződése 2022-ben összességében 2%-kal lefelé húzta az online kosárértékeket, ami tavaly így 17,2 ezer forint volt egy vásárlásra vetítve.
A kosárérték csökkenésére pedig csak ráerősített, hogy 2022 második felétől érezhetően visszább vett a lakosság a jóléti kiadásokból, ami leginkább a műszaki cikkek és nagyértékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta.
A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem teljes (online + offline) kereskedelmen belüli részesedése mindeközben a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra. További, lényeges trendváltozás, hogy míg a forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), majd 2021-ben a két mutató bővülési üteme kiegyenlítődött és 2022-ben már a rendelések nagyobb ütemben tudtak bővülni, mint a forgalom (11,8% vs. 9,9%).
A külső hatásokra adott vásárlói reakciók 2023 első negyedévében sem változtattak a magyar online kereskedelem helyzetén: a magyar piacon működő webáruházak átlagosan 4,8%-os forgalmi növekedést tapasztaltak az első három hónapban. Ugyanakkor az e-kereskedők az elmúlt hónapok nehézségei ellenére összességében pozitívabbak a 2023-as év kapcsán és 10-11%-os forgalmi bővülésre számítanak - mutat rá a GKID.