Nem az e-kereskedők éve volt 2022
Finoman szólva is turbulens piaci környezetben voltak kénytelenek működni az elmúlt pár évben a magyarországi e-kereskedők, melyek forgalmát előbb a koronavírus-járvány drasztikusan fellendítette, hogy aztán az utána érkező gazdasági válság a szárnyalásból padlóra rántsa a cégeket. A GKID frissen publikált kutatása szerint azért komoly csüggedésre nincs okuk a cégeknek, legfeljebb azért, mert a nagy külföldi szereplők lassan teljesen leuralják a hazai piacot.
2022-ben Magyarországon az online kiskereskedelemi piac 1323 milliárd forintos forgalmat generált, melyhez 77,1 millió darab teljesített rendelés társult - áll a GKID frissen publikált, 2022-es évre vonatkozó Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában. Az online szektor lendülete az év előrehaladtával folyamatosan csökkent: míg az első negyedév 23%-os bővüléssel zárult, addig a kiemelt időszaknak számító negyedik negyedév – az áremelkedések ellenére – már csak mindössze 4%-os forgalmi alapú bővüléssel zajlott le.
Ezzel együtt pedig éves szinten is mindössze 9,9%-os növekedés volt mérhető az online kiskereskedelmi piacon, ami az infláció mértékét is figyelembe véve már csökkenést jelent 2021-hez képest.
Introvertáltak az IT-ban: a hard skill nem elég Már nem elég zárkózott zseninek lenni, aki egyedül old meg problémákat. Az 53. kraftie adásban az introverzióról beszélgettünk.
Mind forgalom, mind rendelések számát tekintve lényegesen rosszabbnak tűnik a helyzet, ha a képletből kivesszük a magyar piacra szállító, "magyarként viselkedő" külföldi webáruházakat, ami egyben komoly kihívást is jelent a Magyarországon működő cégek számára, mivel a nemzetközi értékesítésből származó adatvagyon és a több piac között eloszló működési költségek összességében erősebb értékesítési pozíciót eredményezhetnek a nemzetközi cégeknek.
A fogyasztói szokások átrendeződése 2022-ben összességében 2%-kal lefelé húzta az online kosárértékeket, ami tavaly így 17,2 ezer forint volt egy vásárlásra vetítve.
A kosárérték csökkenésére pedig csak ráerősített, hogy 2022 második felétől érezhetően visszább vett a lakosság a jóléti kiadásokból, ami leginkább a műszaki cikkek és nagyértékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta.
A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem teljes (online + offline) kereskedelmen belüli részesedése mindeközben a 2021-es – rekordnak számító – 10,4%-os szintről 2022-ben visszaesett 9,6%-ra. További, lényeges trendváltozás, hogy míg a forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), majd 2021-ben a két mutató bővülési üteme kiegyenlítődött és 2022-ben már a rendelések nagyobb ütemben tudtak bővülni, mint a forgalom (11,8% vs. 9,9%).
A külső hatásokra adott vásárlói reakciók 2023 első negyedévében sem változtattak a magyar online kereskedelem helyzetén: a magyar piacon működő webáruházak átlagosan 4,8%-os forgalmi növekedést tapasztaltak az első három hónapban. Ugyanakkor az e-kereskedők az elmúlt hónapok nehézségei ellenére összességében pozitívabbak a 2023-as év kapcsán és 10-11%-os forgalmi bővülésre számítanak - mutat rá a GKID.