A szülő feladata, hogy felkészítse a gyereket a közösségi médiára
Összesen tíz, nagy meglepetéseket nem igazán tartogató ajánlást fogalmazott meg a legnagyobb amerikai pszichológiai társaság a serdülők közösségi média használatára vonatkozóan, a pedagógusok, a szülők, a döntéshozók és a mentális egészségügyi szakemberek számára.
A világ legnagyobb pszichológusokat tömörítő társasága, az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) kedden jelentette be, hogy kidolgozta az első, a fiatalkorúak közösségimédia-használatára vonatkozó egészségügyi iránymutatásokat és elveket. Az utóbbi években indított perek kapcsán mind korábbinál jobban előtérbe került a kérdés, hogyan hat a social media a serdülők mentális egészségére, de a szakmai társaság most jutott el oda, hogy írásban is ajánlásokat tegyen, és hangsúlyozza, hogy a fiataloknak megfelelő felkészítés és tájékozódás után szabadna regisztrálniuk a közösségi felületekre, hasonlóan ahhoz, ahogy a sofőrök is jogosítvány megszerzése után vezethetnek autót.
Az APA nem ítéli el a közösségi médiát, helyette úgy fogalmaz: az online hálózatokkal kapcsolatban nem lehet kijelenteni, hogy eredendően előnyösek, vagy károsak lennének, a népszerű szolgáltatásokat megfontoltan kell használni. Az ajánlás nem említ név szerint platformokat, és tágabb körben próbál tanácsokat adni a gyerekek online életével kapcsolatos aggályok kezeléséhez, amiket korábbi kutatásokra alapoz.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A pszichológusok ugyan a szülő szerepét helyezik középpontba, de egyben elítélően nyilatkoznak azokról az algoritmusokról, amelyek a fiatal felhasználóknak az önsértés, a táplálkozási zavarok, a rasszizmus és gyűlölködés felé terelő bejegyzéseket népszerűsítik. Egyes ajánlások a fiatalok napirendjére és internetezési szokásaira vonatkoznak, illetve azokat a ráutaló jeleket, „red flageket” részletezi, amelyek az egészségtelen közösségi média használatra utalhatnak. Az APA hangsúlyozza az alvás és a testmozgás fontosságát az általános jó közérzethez. Az elégtelen, nem jó minőségű vagy kevés alvás befolyásolja a serdülők idegrendszeri fejlődését, és akár az érzelmi életüket is megzavarhatja, ezzel növelve az öngyilkosságra vagy depresszióra való hajlamot. Az egészségügyi tanácsok egyik része tanácsolja a közösségi médiában töltött idő korlátozását.
Az APA szerint a közösségi média esetleges hatásai személyenként eltérőek, hiszen számos valós életbeli körülmény és a gyermek alapvető személyiségjegyei is befolyásolják, hogy miként hatnak rá bizonyos tartalmak. A szervezet felhívja a szülők figyelmét a szolgáltatásokban elérhető szülői felügyeleti eszközök használatára, de összességében az életkornak megfelelő fokú szülő felügyeletet javasol, akiket szintén bátorít a saját szokásaik felülvizsgálatára, mivel a szülő hozzáállása és potenciális rossz szokásai mintaként szolgálhatnak a serdülő számára. A szervezet összességében úgy gondolja, hogy az optimális közösségimédia-használat gyerekenként eltérő: az érettség, az önfegyelem, az intellektus és az otthoni környezet függvénye, így háztartásonként máshogy nézhet ki.
A közlemény kiemeli, hogy egyenlőre kevés kutatás érhető el a témában, így szorgalmazza a komolyabb befektetéseket, hogy minél több adat hozzáférhetővé váljon a jövőben. Az APA alátámasztás hiányában ezért nem is jelentheti ki, hogy a közösségi média hasznos vagy káros-e a fiatalokra, különös tekintettel a káros tartalmak kockázataira és a szocializációra gyakorolt hatásokról.