Tájékozatlanság és fásultság jellemzi a személyes adatvédelmet
Az elmúlt egy évben legalább 100–150 ezer internetező adott információkat e-mailben személyes adatairól. Bár sokan biztosak abban, hogy legális szolgáltatói kapcsolatfelvétel történt, mintegy 20–50 ezer fő között lehet azok száma, akik illegális adathalászat áldozataivá váltak, tehát akár minden harmadik-ötödik internetező érintett lehetett - derül ki egy friss kutatásból.
A biztonságtudatosság kérdéskörben folytatott nemrég felmérést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ), melynek összességében a vártnak megfelelően meglehetősen lesújtó eredménye lett: a szervezetek szerint a felhasználók nem törődnek eléggé az adataik védelmével, illetve általában véve nagy az adatbiztonsággal kapcsolatos bizonytalanság - ez azonban nem kizárólag az internetezők hibája.
Az NMHH és a DIMSZ vizsgálatából kiderült, hogy bár jellemzően a tudatosabb felhasználók szólnak hozzá az adatbiztonság témájához, a beszélgetések csekély tudatosságot, tájékozottságot jeleznek. A panaszkodás mellett az információmegosztás jellemző: a felhasználók tapasztalatokat, tippeket, bevált módszereket osztanak meg egymás között.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A bizalmatlanság ugyanakkor sok esetben valójában az adatvédelmi tájékoztatók átláthatatlanságából fakad, ez a tudatosabb vagy a tájékozottabb felhasználók számára is probléma - jegyzi meg közleményében a hatóság. Gyakori azonban a hivatalos szabályozásokkal szembeni bizalmatlanság is, sokan úgy vélekednek, ezek inkább védik a vállalatokat, szolgáltatókat, mintsem a magánszemélyeket.
A bizalmatlanságot sok esetben tehetetlenség és beletörődés is kíséri, azaz a felmérés szerint gyakori a
ha meg akarják szerezni az adatainkat, úgyis megszerzik valamilyen módon
jellegű fásult hozzáállás. Főleg az idősebb korosztály esetében kelt feszültséget a technológiai kiszolgáltatottság érzése. A kommentelők adatmegadási hajlandóságát nagyban befolyásolja az adatbekérés környezete és célja, a folyamat átláthatósága, valamint az adott cég vagy tartalomszolgáltató iránti személyes attitűd.
Habár a felnőtt internetezők általában valós veszélynek érzik, hogy az interneten visszaélnek személyes adataikkal, mégsem feltétlenül gondolják azt, hogy egy új internetes oldal felkeresésekor mindig el kell olvasni az adatvédelmi tájékoztatókat. Elsősorban a férfiakra és a 40 évnél idősebbekre jellemző, hogy úgy látják, felesleges elolvasni az adatvédelmi tájékoztatókat, mert azok nehezen érthetőek és nincs valódi hasznuk.
A felmérés szerint a magyarországi online népesség többsége csak ritkán ellenőrzi az általa használt számítógépek adatvédelmi beállításait, és több mint 50 százalékukra jellemző, hogy ugyanazokat a jelszavakat használják évek óta.