A baleseti és bűnügyi helyszínelés, majd az ezt követő bizonyítási eljárás alapvetően hosszú évtizedek óta változatlan technológiával és/vagy módszertannal zajlik, a digitális technológiák legfeljebb annyiban szivárogtak be a folyamatokba, hogy a fotókat ma már 35 milliméteres film helyett digitálisan készítik, a bizonyítékokat pedig vaskos iratanyagok helyett opcionálisan akár optikai adathordozón (ennek később még lesz jelentősége) is benyújthatják a bíróságnak.

CSI: Budapest

A CSI sorozatokon edzett nézők kívülről fújják, hogy az alapos helyszínelés minden sikeres felderítés és bizonyítási eljárás alapja, a folyamat időigénye azonban ma már jelentősen csökkenthető, amit az átlagember elsősorban a közlekedési balesetek helyszínelésénél tapasztal.

A helyszínelés során sikerrel alkalmazható digitális megoldások között elsősorban a különböző lézerszkennereket szokták említeni a szakemberek, melyekkel két komoly probléma adódhat: az egyik a beszerzésük költségigénye, a másik pedig az általuk előállított adat mennyisége. Előbbi kigazdálkodására a rendvédelmi szerveknek komoly forrásra lenne szükség, utóbbit pedig a bíróságok nem tudják feldolgozni, illetve a jogszabályi környezet nem teszi lehetővé ekkora adattömeg eljuttatását az igazságszolgáltatás számára.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az IdomSoft Innovációs és Kutatási Csapata erre a dilemmára keresi régóta a megoldást, mely a Rendőrség meglévő eszközeire valamint részben a piacon is elérhető, olcsón vagy akár ingyenesen hozzáférhető technológiákra építve képes arra, hogy a helyszínek gyorsan és költséghatékonyan digitálisan leképezhetők legyenek - mondták el a HWSW-nek rendezett exkluzív bemutatón.

A szakemberek így olyan ismert termékeket használnak fel – a teljesség igénye nélkül –, mint a 3D-szimulációk alkotására született Cinema 4D; az animációs filmek, vizuális effektek, sőt 3D nyomtatványok létrehozására is fejlesztett Blender; az Epic Games által fejlesztett grafikus játékmotor, az Unreal Engine; vagy épp a Meta Quest 2 (korábban Oculus Quest 2 néven futó) VR szemüveg. De a munka részét képezik az Adobe széles körben elterjedt, „hétköznapi” termékei, a Lightroom vagy a Photoshop használata is.

A jelenleg éles tesztfázis alatt álló rendszer a fotogrammetria módszerére épül, azaz egy-egy helyszínről vagy bizonyítékról annak bonyolultságától függően 80-100 digitális fényképet készítenek a helyszínelők többnyire körkörsen haladva az objektum vagy a tárgy körül. A folyamathoz nem szükséges drága digitális fényképezőgép, elég akár egy átlagos képességű okostelefon is - magyarázza Kellessy Tibor, az IdomSoft szakembere.

A végeredmény többnyire annál élethűbb és használhatóbb, minél több fotó készült a helyszínen, amit mi is megtapasztalunk, amikor a fejünkre teszik a Meta Quest 2 VR-szemüveget, hogy virtuálisan körbejárjuk az ORFK Rendőrségi és Oktatási Kiképző Központjának egyik épületében berendezett, nyomozók oktatásához használt fiktív bűnügyi helyszínt. Itt a látvány elég meggyőző, az egészen apró részletek és tárgyak azonban nehezen kivehetők - Kellessy szerint azonban ez kizárólag a helyszínen készült fotók mennyiségétől, illetve a megjelenítő képességeitől függ.

Sokkal részletesebb képet ad a következő, kissé morbid "digitális helyszín", ami egy női torzót ábrázol, majd megnézhetjük külön a hölgy kezét is, amire egy madzag van csomózva. A csomót minden oldalról alaposan körbejárjuk, kitűnően kivehető rajta minden részlet, ami, mint megtudjuk, azért lényeges, mert a csomókötési technikája körülbelül úgy azonosítja az embert, mint az ujjlenyomata.

Aztán jön egy bizonyíték, a cipő, egy kissé viseltes, sáros Merrell bakancs, aminek pontosan kivehető a talpmintázata és minden apró részlete - ki tudja, ha a rendszer egyszer szagmintákat is képes lesz elemezni és tárolni, több ezer rendőrkutya nézhet majd új kihívások elé.

A módszerben az a különösen előnyös, hogy a helyszíneket és bizonyítékokat bármikor elő lehet venni virtuálisan, hogy utólagos méréseket, vizsgálatokat lehessen végezni rajtuk.

A modellezési technológiákkal a napszak és az időjárási körülmények is tetszőlegesen paraméterezhetők a virtuális helyszínen, így például egy közlekedési balesetnél a modellezés révén utólagosan bizonyítható, hogy a baleset okozója az esemény időpontjában valóban nem láthatta a közlekedési lámpát, mert elvakította a nap. Ugyanígy, újabb helyszínbejárás nélkül megállapítható, hogy egy tanú láthatta-e pontosan egy bűntény elkövetőjének az arcát egy bizonyos szögből az adott napszakban.

Kérjük vegyék le VR-szemüvegüket, a Bíróság visszavonul!

Bár egyelőre kissé utópisztikus látványnak tűnhet, hogy az igazságszolgáltatási eljárás során egy bíró, ügyész vagy éppen az ügyvédek VR-szemüveggel a fejükön járjanak be egy helyszínt, az IdomSoft szerint hosszú távon ez a cél, ami az utazással az adminisztrációval (helyszíni jegyzőkönyvek készítése) töltött időt egyaránt számottevően csökkenthetik vagy megszüntethetik.

A módszer alkalmazása a közlekedésrendészetben különösen hatékonynak bizonyulhat, mivel a helyszínek digitális másolatai (Digital Twin) alkalmasak arra, hogy minden szükséges mérést utólag végezzenek el a szakértők. A távlati célok közt ezért szerepelhet például, hogy egy autóbalesetet a helyszínen 4-6 perc alatt fel lehessen dolgozni, azaz a helyszínelés okozta közlekedési akadályt minden eddiginél gyorsabban meg lehessen szüntetni.

Ehhez azonban előbb néhány akadályt még le kell küzdeni, mondják az IdomSoft szakemberei. Ezen akadályok nagy része azonban ma már egyértelműen nem technológiai, hanem jogi.

Addig is maradnak a bíróság számára DVD-n vagy bármi más digitális adathordozón benyújtott digitális fotók és videofelvételek, szigorúan 4 GB-os méretkorlát alatt maradva, mivel a jelenleg hatályos törvények ezt írják elő - a részleg ettől függetlenül a rendvédelmi szervek bevonásával igyekszik a lehető legtöbbet kihozni a rendelkezésére álló eszközökből, illetve a nemzetközi porondon is részt vesz az európai közös rendszerek fejlesztésében és standardizálásában is.