Elhunyt Gordon Moore, az Intel társalapítója

94 éves korában hunyta le örökre szemét hawaii otthonában Gordon Moore, az Intel társalapítója, a Szilícium-völgy ismert titánja – közölte a hírt az Intel március 25-én. A megemlékezés szerint Moore utolsó éveiben főleg filantrópként tevékenykedett, a környezetvédelem, tudományos kutatás, a felsőoktatás problémáin dolgozott, az Intel róla nevezte el a tavaly áprilisban megnyitott új oregoni létesítményt, a „Gordon Moore Parkot”.

A kémiából és fizikából doktorált szakember 1929-ben született San Franciscóban, és már gyermekként megmutatkozott kémiai érdeklődése. Miután doktori fokozatot szerzett 1954-ben a Kaliforniai Műszaki Egyetemen, rövid ideig kutatóként dolgozott a Johns Hopkins Egyetemen. Mikrochipekkel azután kezdett el komolyan foglalkozni, hogy munkába állt a William Shockley által vezetett Shockley Semiconductornál, aki 1956-ban fizikai Nobel-díjat kapott a félvezetők és tranzisztorok kutatásaiban elért eredményeiért.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Kevesebb mint két évvel később Moore és hét kollégája szakmai nézeteleltérések miatt felmondott a Shockley Semiconductornál. A mérnökök csoportját „áruló nyolcasként” is emlegették, akik a Szilícium-völgy renegát kultúrájának előfutáraiként 1957-ben megalapították az előző munkaadójuk konkurenciájaként a Fairchild Semiconductort, ami többek közt az űrhajókon használt első számítógépekbe került komponenseket szállította, és 1960-ra megalkotta az első tömeggyártásra alkalmas szilíciumalapú integrált áramkört. Moore itt kutatás-fejlesztési igazgatóként tevékenykedett, a vezetői szerepkört Robert Noyce töltötte be, akit a Szilícium-völgy polgármestereként is emlegettek.

Az anyacéggel való nézeteltérések vezettek el addig, hogy Moore és Noyce 1968-ban megalapította a ma Intelként ismert Integrated Electronics-t Arthur Rock kockázati tőkebefektető támogatásával, melynél több tisztséget is betöltött: 1975-ben lett elnök, addig alelnökként tevékenykedett. Vezérigazgatói mandátuma 1987-ben lejárt, de utána még további 10 évig elnök maradt, majd 1997-től az igazgatótanács tiszteletbeli elnöke lett. Érdekesség, hogy az Intel megalapításának napján csatlakozott a céghez Andy Grove (Gróf András István) emigránsként már az Egyesült Államokban doktorált magyar származú szakember, de a negyedik alkalmazott, Leslie L. Vadász is magyar gyökerekkel rendelkezett.

Ugyan Moore jelentős szerepet töltött be a modern számítástechnikai eszközöket működtető technológiák fejlesztésében, szélesebb kör ismerheti nevét az Electronics Magazine tudományos folyóiratban 1965-ben publikált „Cramming more components onto integrated circuits" (azaz "Még több komponens megvalósítása az integrált áramkörökben”) című cikkében bemutatott, azóta „Moore-törvénynek” hívott irányadó megfigyelés miatt, ami egyfajta önbeteljesítő jóslatként is hajtotta a versengő cégeket.

A cikkben a doktor azt a megállapítást tette, hogy a legalacsonyabb árú komponens összetettsége évenként nagyjából a kétszeresére nő, és hogy az egy áramköri lapkán kialakított áramkör-komponensek száma a technológia fejlődésével évente meg fog duplázódni. A cikkben megjósolta, hogy 1975-ben már 65 ezer áramkör-komponenst lehet majd egy szilíciumlapkán elhelyezni. Később a törvényt úgy módosította, hogy a duplázódás kétévente következik be, de egy idő után már nem is a komponensek vagy tranzisztorok darabszámáról, hanem a processzorok teljesítményéről szólt, és a megkétszereződést 18 havonta prognosztizálta.

Bár a Moore-törvény az utóbbi években meglehetősen vitatottá vált, hosszú ideig valósnak bizonyult. Hozzá kell tenni: maga Moore is hozzátette 2015-ben, hogy a technológia fejlődésének lassulása miatt még legfeljebb tíz évig lehet érvényes a megállapítása. A törvényt az évek során már nem csak a félvezetők tranzisztoraival kapcsolatban vonatkoztatták, de a technológiai ipar fejlődésének és innovációjának szabványává vált. A merevlemezekre, számítógép-monitorokra és más elektronikus eszközökre is alkalmazták azzal kapcsolatban, hogy nagyjából 18 havonta egy-egy új generációs termék elavulttá teszi elődeit. A helyzet mára nem egyszerű: tavaly az  Intel vezérigazgatója ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a törvény még ma is él, miközben az Nvidia vezére szerint a szabálynak leáldozott. 

Moore később jótékonykodási programjairól vált ismertté, feleségével 2000-ben megalapította a Gordon és Betty Moore Alapítványt, amely a környezetvédelemre, a tudományra, a betegellátásra és a San Francisco-öböl környéki projektekre összpontosít, és már több mint 5,1 milliárd dollárt adományozott jótékony célokra.