Megismételt eljárásban 932 millió forintra bírságolta március elején a Vodafone Magyarország Zrt.-t egy évekkel korábban kiosztott büntetés helyett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) - jelentette be péntek délután a szervezet. Bár az összeg csaknem 250 millió forinttal elmarad az eredeti, 2019 decemberében kiszabott bírsághoz képest, ettől függetlenül így is jelentős tételről van szó - olyan jelentősről, hogy akár a Vodafone Magyarország 660 milliárd forintos vételárát is befolyásolhatta.

Az ominózus ügy csaknem hét évvel ezelőttre nyúlik vissza, a GVH 2016 szeptemberében indított eljárást azért, mert felmerült a gyanú, hogy a Vodafone Magyarország Zrt. 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között jogellenesen népszerűsítette a szolgáltatásait a „Csatlakozz Európa legnagyobb 4G partnerhálózatához!” és a „Csatlakozz Európa legnagyobb 4G hálózatához!” szlogenekkel. A versenyhivatali eljárás során a cég nem tudta igazolni, hogy hálózatán keresztül valóban Európa területének a versenytársainál nagyobb része volt elérhető.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A versenyhatóság döntése alapján így a kérdéses hirdetések megalapozatlanul állították a vállalkozás piacelsőségét a szolgáltatás egy lényeges jellemzőjét, a hálózati lefedettséget tekintve, vagyis az érintett állítások a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköztek.

Ezért a GVH Versenytanácsa 2019 decemberében 1 milliárd 176 millió forint bírságot szabott ki a Vodafone-ra, kiemelt figyelemmel arra, hogy a cég a döntést megelőző tíz évben összesen 12 alkalommal folytatott tisztességtelen, jogsértő kereskedelmi gyakorlatot a fogyasztókkal szemben, és ezek között több valótlan piacelsőségi állítás is volt.

A döntést követően a Vodafone bíróságon támadta meg a GVH határozatát. Az elsőfokú bíróság 2021 májusában megállapította, hogy a telekommunikációs cég valóban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott 2015 szeptembere és 2016 augusztusa között, a versenyhatóságot ugyanakkor a bírság összegének újbóli megállapítására irányuló, megismételt eljárás lefolytatására kötelezte, amit 2022. januári határozatában a Kúria is fenntartott. Ez ellen a GVH alkotmányjogi panasszal élt, amit 2022 decemberében utasított el az Alkotmánybíróság.

Benne lehetett a pakliban

A bírság megállapításának időzítése jelen helyzetben azért bírhat jelentőséggel, mivel időközben új tulajdonosai lettek a Vodafone Magyarországnak, amit a GVH is fontosnak tartott kiemelni mindjárt a témában kiadott sajtóközlemény címében. 

Ezzel együtt is kérdéses, hogy az új tulajdonosok, a 4iG Nyrt. többségi tulajdonában lévő Antenna Hungária és az állam számára mennyire is fájhat valójában az összeg megfizetése, mely távközlési berkekben járatos, névtelen forrásunk szerint a Vodafone felvásárlását megelőző több hónapos átvilágítási folyamat során a folyamatban lévő jogi ügyletek kapcsán fel kellett, hogy merüljön valamilyen formában.

A Vodafone a megismételt eljárásban végül le is mondott mindennemű jogorvoslat lehetőségéről, illetve elfogadta a GVH Versenytanácsának értékelését.

Az eset érdekes párhuzama, hogy a Yettel Magyarországra éppúgy 2019. végén kiszabott, 1,8 milliárd forintos GVH-bírság ügyében szintén megismételt eljárásra került sor, ami sokkal hamarabb, már tavaly augusztusban lezárult. Ebben a Yettel büntetését 125 millió forintra mérsékelte a GVH, ugyanakkor a cégnek egy 1,31 milliárd forint értékű kompenzációs csomagot kellett biztosítania a jogsértéssel érintett ügyfelek részére.

A Yettel jogsértő magatartását egyébként szintén egy olyan időszakra (2016-17) vonatkozóan állapították meg, amikor a cégnek még más tulajdonosa (a norvég Telenor csoport) volt.