Keményen nekiment a Meta az infrastruktúra-sarcnak
Minden eddiginél keményebb szavakkal bírálta a Meta azokat az elképzeléseket, melyek arra irányulnak, hogy az európai távközlési szolgáltatók hálózatkiépítési és üzemeltetési költségeikhez bizonyos tartalomszolgáltatók járuljanak hozzá.
Kemény szavakat fogalmazott meg a Meta két vezetője csütörtökön az európai távközlési szolgáltatók által hosszú évek óta szorgalmazott OTT fair share modellel szemben, hangsúlyozva, hogy a távközlési cégek anyagi problémáit nem fogja megoldani az, ha a hálózatok kiépítési és üzemeltetési költségeibe beszállnak a nagy tartalomszolgáltatók, így többek közt a Meta, a Google, a Microsoft, a Netflix vagy éppen az Amazon.
A Meta weboldadán Kevin Salvadori, a hálózatokért felelős alelnök, illetve Bruno Cendon Martin, a Reality Labshoz tartozó vezeték nélküli megoldások részleg vezetője közös blogbejegyzésben leírják,
az európai távközlési piaci szereplők által kért hozzájárulásnak már a kiindulási alapja is hibás, egyáltalán nem számol ugyanis azzal, hogy a tartalomszolgáltatók (vagy ahogy a Meta szakemberei hívják, Content Application Provider, azaz CAP) milyen értéket hoznak a digitális ökoszisztémába, illetve ez milyen befektetéssel jár a számukra.
Salvador és Martin szerint a Meta több tízmilliárd eurót ölt eddig olyan appokba és/vagy platformokba, mint a Facebook, az Instagram vagy éppen a Quest VR-megoldás, melyek a felhasználói igények révén hozzájárulnak, illetve hozzájárultak ahhoz, hogy a távközlési cégek növeljék internetelőfizetői bázisukat, azaz végeredményben bevételüket.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Meta szakemberei ezzel együtt arra hívták fel a figyelmet, hogy a CAP-ek az elmúlt évtizedben összesen nagyságrendileg 880 milliárd dollárt fektettek digitális infrastruktúrába, a 2018-tól 2021-ig tartó időszakban ez a befektetés stabilan 120 milliárd dollár felett volt évente. Mindez egyes felmérések szerint évente hatmilliárd dollárnyi megtakarítást eredményezett a távközlési cégeknél.
A nagy európai távközlési szolgáltatókat tömörítő lobbicsoport, az ETNO ugyanakkor azzal vágott vissza a Reuters szerint, hogy középtávon mintegy 174 milliárd euró hiányzik ahhoz, hogy az Európai Unió fejlesztési tervezeteinek megfelelő infrastrukturális háttér létrejöhessen, a nagy tartalomszolgáltatóknak pedig igenis hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy ezt a lyukat valahogy sikerüljön betömni, mivel működésük erősen támaszkodik a távközlési infrastruktúrákra.
Az ETNO Meta-nak címzett nyilatkozata szerint ezzel együtt figyelembe kell venni azt is, hogy
egy átlagos metaverzum-felhasználóra jutó internetes adatforgalom a mai fejenkénti átlag 40-szeresét is elérheti majd.
A Meta-nál ugyanakkor nonszensznek nevezték az ehhez hasonló előrejelzéseket, szerintük ugyanis rövid- és középtávon elsősorban az Európában már most is meglehetősen nagy kapacitástartalékokkal rendelkező vezetékes hálózatok fogják elvezetni a metaverzumhoz hasonló új szolgáltatások által generált megnövekedett forgalmat.
A cég illetékesei hozzátették, a Meta különböző platformjainak teljes európai adatforgalma jelenleg több mint háromnegyed részt vezetékes infrastruktúrán keresztül zajlik.