Saját androidos telefonról álmodnak az oroszok
Saját androidos okostelefonok és táblagépek piacra dobását tervezi egy orosz techóriás az elszigetelő szankciók közepette, a szakértők azonban szkeptikusak azzal kapcsolatban, mennyire lehet életképes egy ilyen kezdeményezés, egyesek szerint pusztán PR-fogásról van szó.
Az ukrajnai invázióra adott válaszként a technológiai cégek és szolgáltatások nagy része kivonult Oroszországból, így a helyi piacon olyan nagy márkákat kell mellőzni, mint az Apple és a Samsung. Az orosz kormány ennek következtében a korábbinál is látványosabb lépéseket tervez a technológiai szuverenitás elérésének érdekében, melynek részeként a mobilkészülékek felett is erősebb kontrollt gyakorolna.
Az egyik legnagyobb orosz informatikai vállalatnak számító National Computer Corporation (NCC) alapítója, Alekszandr Kalinin nagyszabású projektet jelentett be Android rendszeren alapuló orosz fejlesztésű okostelefonok piacra dobására, az első, egyelőre márka vagy név nélkül említett készülékek már 2023-ban kaphatóvá válnának – számolt be róla a Kommersant. Kalinin mintegy 10 milliárd rubelt tervez befektetni a fejlesztésbe és gyártásba, az oroszországi összeszerelő üzemek felhúzása mellett a kínai bérgyártás lehetősége is felmerült.
Az első 100 ezer készülék decemberben kerülhet az orosz piacra, az eddigi tervek szerint 10 ezer-30 ezer rubel közti áron, és Kalinin várakozásai szerint 2026-ra sikerülhet lefedni a helyi fogyasztói piac 10 százalékát. Karen Kazaryan, az Internet Research Institute vezérigazgatója szerint mindez PR-fogás lehet, és nem lát túl sok rációt abban, hogy az ötletnek valódi eredménye lesz.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A szakértők egy része erősen megkérdőjelezi, hogy sikerülhet az amerikai keresőóriás rendszerét használni, az Android licencelésével kapcsolatos nehézségek miatt a helyi csapat az orosz Aurora platformot választhatja alternatív megoldásként. Az Aurora OS egy Linux-alapú okostelefon operációs rendszer, amit az orosz Rostelecom távközlési cég fejlesztett, elsősorban kormányzati használatra, és nem támogatja az Android-alkalmazásokat.
A Google ugyan már nem tesz elérhetővé fizetős alkalmazásokat és frissítéseket az orosz felhasználók számára, ez nem akadályozó tényező az ingyenes szolgáltatások további használatában, így továbbra is van Gmail, Google Térkép, Play áruház és YouTube, de egy teljes licenc használata azért kérdéses. Jan Stryjak, a Counterpoint Research társigazgatója szerint emellett a kínai olcsó okostelefonok jelentette versennyel is számolni kell.
A saját mobilok útnak indítása fontos lépés lehet az Oroszország által elképzelt digitális szuverenitás megvalósulásában, aminek révén szigorúbb állami ellenőrzés valósulhat meg az internet felett, beleértve az adatokat és a struktúrát. Korábban a kormány céljait szolgálta az olyan szolgáltatások tiltása is, mint a Facebook, az Instagram és a Twitter, aminek következtében a netezők a hazai alternatív közösségi platformokra emigráltak, többek közt a Vkontakte-ra. Az orosz cégek saját alternatívákkal próbálják elcsábítani a felhasználókat, például a Yappy, Rossgram és RuTube platformokra, amiket sok kritika ér az elavult tervezés, a felhasználók hiánya vagy a túl sok állami propaganda miatt.
Az orosz kormány emellett több kezdeményezést indított a közelmúltban a külföldi elektronikai cikkek, online platformok és szoftverek hazai megfelelőinek létrehozására. Februárban Mihail Misustin miniszterelnök bejelentette, hogy az ország a külföldi szoftverek 85%-át orosz alternatívákra kívánja cserélni, több tucat úgynevezett importhelyettesítő központot nyitva. Ennek kapcsán szóba került egy nemzeti operációs rendszer létrehozása is, ami egyelőre még nagyon a kezdeti szakaszban jár, és a várható ütemezésről sincsenek információk.