Rajtol az amerikai chipgyártást ösztönző program
A Kereskedelmi Minisztérium kedd óta fogadja azon cégek pályázatait, amelyek állami támogatással pörgetnék fel a chipgyártást, ezzel fokozva az Egyesült Államok versenyét Kínával szemben, meglehetősen szigorú feltételek mellett.
Joe Biden amerikai elnök tavaly augusztusban írta alá az amerikai félvezetőipari beruházásokat ösztönző, "Chips and science act" nevű jogszabályt, mely összesen 52 milliárd dollárnyi állami dotációt nyújt az iparágban befektetni kívánó helyi és külföldi vállalatok számára. Egészen pontosan 39 milliárd dolláros támogatási keretet biztosít a gyártás, 13 milliárdot pedig a kutatás-fejlesztési tevékenység részére, hogy megelőzze a helyi chipgyártás teljes jelentéktelenné válását.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium kedd óta fogadja a cégek jelentkezéseit, és az első finanszírozási körben azokat részesíti majd előnyben, akik olyan hazai chipgyártó létesítményeket szeretnének építeni, amelyek biztosíthatják "az Egyesült Államok nemzetbiztonsági céljainak előmozdítását". A Biden-adminisztráció úgy tervezi, hogy tavasszal és ősszel további finanszírozási köröket indít.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Mint az már korábban kiderült: az egyénileg megítélt támogatási összeg egyetlen esetben sem lépheti majd át a "szükséges mértéket", ezzel némileg megnyugtatva azokat a politikai csoportokat, melyek attól tartottak, hogy a félvezetőgyártók a kapott állami támogatást esetleg más célokra fordítják majd. A támogatást igénylő cégeknek a határozat szerint részletes pénzügyi tanulmányt és befektetési tervet kell majd letenniük a keretösszeg odaítéléséért felelős minisztérium asztalára, mely az ígéretek szerint "rendkívül alaposan" átvizsgálja majd a benyújtott kérelmeket, mielőtt dönt az összeg kiutalásáról.
A támogatáshoz szigorú feltételekkel juthatnak csak hozzá a szereplők: a több mint 150 millió dolláros támogatásra pályázó cégeknek biztosítaniuk kell az építőipari és gyári munkások gyermekfelügyeletét, korlátozniuk kell a részvények visszavásárlását, és nyereségük egy részét meg kell osztaniuk a kormánnyal, ha a tervezettnél jövedelmezőbbek. A pályázatokat a kereskedelmi életképesség, a pénzügyi erő, a műszaki megvalósíthatóság és a felkészültség, a munkaerő-fejlesztés, valamint a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló erőfeszítések szempontjából is értékelni fogják - áll a sajtóközleményben.
A támogatás igénybe vételének és felhasználásának vannak más korlátjai is, így többek közt a felvett támogatás nem használható majd részvényvisszavásárlásra, emellett a nyertes pályázók az eredményhirdetést követő tíz éven keresztül nem köthetnek "számottevő" méretű üzletet Kínával, illetve bármilyen olyan országgal, mely Amerikába és más országokba exportál jelentős mennyiségű félvezetőipari készterméket és/vagy nyersanyagot.
A támogatási keret megállapítása során a kormányzat kiemelte, hogy míg az Egyesült Államok a világ félvezetőgyártási kapacitásának 37%-át adta 1990-ben, addig mostanra ez az arány 12%-ra csökkent. A rendelet meglehetősen heves vitákkal kísért megszületése és ratifikálása elsősorban a helyi illetőségű gyártóknak, azok közül is leginkább az Intelnek jó hír, mely a következő években több tízmilliárd dollár értékben épít új gyártókomplexumokat többek között Ohióban, bár a chipgyártó a friss hír kapcsán nem kívánt nyilatkozni arról, hogy tervez-e pályázni a támogatásra.