Munkavállalói jogokat sértett az Apple
Korábbi alkalmazottak panaszaiban talált rá bizonyítékot a munkavállalók jogait védő testület, hogy az Apple több alkalommal is megsértette a munkaügyi törvényeket.
Az Apple berkein belül szokatlanul sokan adtak hangot ellenvéleményüknek az elmúlt évek során, nem csak a „fehérgalléros” munkatársak, de a kereskedelmi alkalmazottak is, akik szakszervezetbe tömörülést mérlegelték. Ez a történet folytatódik azzal, hogy az amerikai munkaügyi testület (NLRB) ügyészei szerint az Apple munkahelyi szabályzata sérti a munkavállalók jogait, megalapozottnak tűnnek azok a panaszok, amelyek szerint több előírás és titoktartásra vonatkozó szabály is akadályozza a munkavállalók kollektív fellépését a jogaik gyakorlásában.
Az ügynökség két egykori alkalmazott, Ashley Gjovik és Cher Scarlett ügye kapcsán indított vizsgálatokat. Scarlett azzal vádolta a céget, hogy foglalkoztatási szabályzatai megtiltják az alkalmazottak számára, hogy nyíltan beszélhessenek egymás közt a bérekről, munkaórákról és más egyéb feltételekről, és hogy az Apple illegálisan avatkozott be a New York-i és atlantai kiskereskedelmi üzletek szakszervezeti törekvéseibe is.
Többek közt azok az előírások voltak problémásak, amelyek korlátozták az alkalmazottakat abban, hogy „üzleti információkat” hozzanak nyilvánosságra, újságíróknak nyilatkozzanak, felfedjék a munkatársak bérezését, vagy akár a cégre nézve kellemetlen bejegyzéseket tehessenek közzé a Twitteren. Gjovik említést tesz munkahelyi szexizmusról is, valamint hogy az Apple kényszeresen elhallgattatja alkalmazottait, és folyamatosan megfigyeli őket.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Cook egy 2021-ben kiküldött levélben azt írta, hogy a szivárogtatóknak nincs helyük a cégnél, és „nem tolerálja a bizalmas információk nyilvánosságra hozását, legyen szó egy készülő termékről, vagy egy megbeszélés részleteiről". Levelét egy belsős értekezlet után fogalmazta meg, amin a vezetőség olyan témákkal kapcsolatban tett fel kérdéseket, mint a texasi abortuszellenes törvény, az otthoni munkavégzés, vagy a koronavírus-oltások, tehát nem konkrét termékkel kapcsolatban. A munkaügyi testület ezt a levelet is problémásnak találta, mivel Cook fenyegetést fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy mindent megtesznek a szivárogtatók lebuktatásáért.
A hónap elején tartott meghallgatáson a vállalat ügyvédje, Jason Stanevich úgy nyilatkozott: „Az Apple olyan nyitott és befogadó munkakörnyezetet alakít ki, ahol az alkalmazottaknak nemcsak megengedik, hanem bátorítják is őket arra, hogy megosszák érzéseiket és gondolataikat számos témában, legyen szó a társadalmi igazságosságról vagy a fizetésről.”
Az amerikai munkatörvény védi a munkavállalók azon jogát, hogy kommunikálhassanak egymással, és egyes munkahelyi problémák ellen akár kollektíven felléphessenek. Az NLRB ügyészei által benyújtott panaszokat a közigazgatási bírák vizsgálják majd felül, akiknek határozatai a washingtoni munkaügyi tanács tagjain keresztül juthatnak el a szövetségi bírósághoz. A munkaügyi testület maga nem szabhat ki kártérítést, illetve felelősségre se vonhatja a vezetőket a jogsértésekért, csupán arra utasíthatja a vállalatokat, hogy változtassanak a munkahelyi szabályzatukon. Amennyiben az Apple ennek nem tesz eleget, további intézkedések várhatók.
Az NLRB tavaly úgy találta, az Apple szövetségi törvényt sértett azzal, hogy kötelező szakszervezet-ellenes találkozókat tartott, valamint kihallgatta és kényszerítette az alkalmazottakat atlantai és New York-i üzleteiben annak érdekében, hogy letörje a szerveződéseket.