"A ChatGPT egy nagyméretű nyelvi modell, amelyet az OpenAI fejlesztett ki. A modell képes értelmes mondatokat generálni az adott témában, ami lehetővé tette Bereczki Nórának, hogy gyorsan és hatékonyan írja a meséit. Az anyuka ötletet merített a két és fél éves kisfiú altatására alkalmas témákból, és beírta a ChatGPT-be. A modell akkor generálta a mesék szövegét, amelyek rövidek, könnyen érthetőek és szórakoztatóak voltak. Bereczki Nóra tovább lépett és a Midjourney nevű program segítségével illusztrációkat is készített a mesékhez. Az anyuka a könyvet kinyomtatta, és tesztelte a végeredményt a kisfiúnál, aki nagyon szerette az eredményt. Bereczki Nóra elégedett volt, hogy saját kézzel írt mesekönyvet adhatott a fiának, és könnyen elaltathatta őt vele. Tapasztalatairól bejegyzést írt a Facebookra.

Ez a történet mutatja, hogy a ChatGPT egy hasznos eszköz lehet azok számára, akik saját mesekönyvet szeretnének írni a gyerekeiknek. Az anyuka esete azt is bizonyítja, hogy az így elkészült mesekönyvek szórakoztatóak, egyediak lehetnek, amiket a gyerekek is élvezni fognak”

– foglalta össze a történetet a ChatGPT néhány nyelvi döccenővel, miután azt kértük tőle, hogy írja meg helyettünk a jelenleg GYES-en lévő, de előtte egy ipari automatizációval foglalkozó cégnél dolgozó marketing szakember kísérletéről szóló cikket.

Ahogy közben számunkra is egyértelművé vált: azért szövegírásban, főleg a kreatív írói munka terén nem fogja átvenni a szakemberek helyét a generatív nyelvi modellen alapuló program, de kiegészítő eszközként a legtöbb munkaterületen felgyorsíthat egyes folyamatokat.

A kreatív input elengedhetetlen

Az elmúlt hónapokban hatalmas hype alakult ki az OpenAI által fejlesztett, deep learninget használó GPT-3.5 (Generative Pre-training Transformer) generatív nyelvi modellen alapuló ChatGPT program és a szöveges leírásokból illusztrációkat létrehozó Midjourney körül. Utóbbiról talán kevesebb szó esett a DALL-E árnyékában, de a Discordon használható robot lényegében megadott kulcszavak és parancsok alapján képes illusztrációkat generálni (ezzel készítettük el egyébként cikkünk nyitóképét is).

Bereczki a két eszközzel mindössze nyolc óra alatt készített tizenkét rövid mesét saját felhasználásra, tapasztalatait pedig bejegyzésben összegezte a Facebookon és a LinkedInen. A laikusok számára pár órás ismerkedést igénylő Discord korábbi projektek kapcsán már nem volt ismeretlen számára, magával a Midjourney-vel pedig nagyjából két hétig ismerkedett a könyv elkészítése előtt.

Amit elsőként kiemelt (és ami számunkra is feltűnt a cikk első bekezdésének generálásakor), hogy magyarul egészen jól működik a robot, de a szöveghez utólag mindenképp hozzá kell nyúlni a nyelvi hibák miatt, az MI-nek főleg ragozás és szintaxis terén kellene még fejlődnie. Az egész projekt során lényegében az utómunka vitte el a legtöbb időt. Az angol szövegalkotás természetesen jobb minőségű, ezért érdemes alapból angolul használni, majd átfordítani a kapott szöveget akár Google Fordítóval.

„A vízcseppnél azt kértem, hogy írjon X szavas mesét a vízcsepp körforgásáról, amire adott egy történetet. Én ebben utólag azért még átírtam szavakat, kisebb szakaszokat, hogy a végeredmény jobban tetszen” – mesélte a HWSW-nek.

A történet előállításának feltétele, hogy a felhasználó megadja a legfontosabb információkat zanzásított mondatok formájában, legyen elképzelt alaptörténet kiindulóponttal, témával és végkifejlettel. Ezek hiányában a program nem feltétlen generál élvezhető eredményt, és a szöveg is korrektúrára szorul.

„Mindezektől függetlenül elképesztően jól működik a program, gyorsan tudtam haladni, engem lesokkolt, és ahogy folyamatosan tanul és tanulni fog a következő hónapokban, egyre durvább lesz. Így az említett problémák egyre kevésbé lesznek jelen” - írja Bereczki.

Ha egy tapasztalt meseíró, vagy író használta volna ezt az eszközt, ezerszer jobb sztorikat tudott volna gyártani, mint én, akinek köze sincs az íráshoz. Szerintem a kreatív input a szakemberek részéről továbbra is nagyon fontos marad. Ez csak egy tool, de az írói gondolkodásmód magáé az íróé”

– összegezte. A Midjourney használata körülményesebb lehet, a képek parancsok (promptok) és kulcsszavak segítségével készülnek, így a jó végeredmény feltételei a jól megadott kulcsszavak, kifejezések és a vizuális látásmód is.

Hasonló kísérleti projektet vitt végig tavaly decemberben egy Ammaar Reshi nevű férfi is, aki szintén gyerektörténeteket készített a két program segítségével, a készterméket pedig árusítani kezdte az Amazonon. Ő szintén viszonylag rövid idő, mindössze egy hét leforgása alatt készítette el alkotását, amiért sok dícséretet kapott a Twitteren, egyben élénk diskurzust robbantott ki a folyamatot erősen bíráló kreatív művészek körében. A kritikusok szerint az a gyorsaság és könnyedség, amivel a férfi létrehozta saját történeteit, tökéletesen demonstrálja, hogy a jövőben milyen etikai aggályok merülhetnek fel az MI által generált művészettel kapcsolatban.

A Midjourney a neten fellelhető milliónyi nyilvánosan elérhető képből alkotott adatbázisból dolgozik, az algoritmusok a mintákat elemezve és használva képesek új alkotásokat létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a munkáikat netre feltöltő művészek lényegében a beleegyezésük nélkül szolgáltatnak alapanyagot az algoritmusnak. Nem meglepő, hogy ezért sokan azt állítják, ez már a plágium csúcstechnológiás megtestesülése, és a súlyosan károsíthatja a művészeket. Reshi projektje kapcsán különösen a könyvillusztrátorok adtak hangot azon véleményüknek, hogy a művészek jogainak és tulajdonának védelmében sürgetőbb lenne egy szigorúbb szabályozás arra vonatkozóan, milyen keretek közt és milyen díjazással használhatnák fel az MI-algoritmusok az elkészült műveket.

Egy tool és ennyi?

A jelenség sok kreatívban piszkálta fel az aggodalmat saját jövőjét illetően, hiszen felmerül a kérdés, hogy az emberek fizetni fognak-e a szolgáltatásaikért, amikor egy MI segítségével sokkal olcsóbban generálhatnak maguknak akár illusztrációt, akár szöveget. A félelmeknek alapot adhattak az elmúlt hónapok hírei, amelyek arról szóltak, hogy egyes cégek és márkák már most aktívan MI-technológia előnyeit veszik igénybe az emberi tehetség és hozzáértés helyett.

A San Francisco Ballett a Diótörő darab népszerűsítéséhez használta fel a Midjourney-t, a Shudu Gram néven ismert, MI által generált divatmodell pedig olyan márkák kampányaiban szerepelt, mint a Louis Vuitton. A chatbot emellett elvileg stand-up előadások poénjainak írásához is hasznos lehet (ilyen téren minket egyébként nem győzött meg.)

„Szerintem az úgymond dobozolható, sablonokra építkező szövegek esetén a mesterséges intelligencia sokat segíthet abban, hogy a marketing szövegíró időt spóroljon. Velem többször előfordult olyan, hogy a fejemben már meg volt maga az információ, az elképzelt tartalom vagy a kulcsszavak, de egyszerűen nem volt másfél órám arra, hogy leüljek és megírjam a szöveget. Arra például nagyon jó a ChatGPT, hogy az input alapján összedobja a szöveget, majd én azt átnézzem és javítsam, így inkább időnyerő eszköznek tekintem.

A Midjourney-vel kapcsolatban is azt láttam a neten kutatva, hogy azok tudtak baromi jó képeket generálni, akiknek van grafikai hátterük, és már látták maguk előtt, mit akarnak csinálni, így pedig jobban le tudták kódolni kulcsszavakra, hogy mit szeretnének kapni a robottól”

– mondja Bereczki arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a jövőben szélesebb körben is elterjedhet-e a például a szövegírásban a ChatGPT használata. A "co-creation", azaz a közös alkotás kifejezést tartja legtalálóbbnak: hogy az asszisztenciát, segítséget nyújtó mesterséges intelligencia továbbra is emberi felügyelettel fog dolgozni.

„A Photoshop is lényegében egy eszköz, ami csomó mindent megcsinál, könnyebbé tesz a grafikusoknak. Azt is szoktam hangsúlyozni, hogy régebben voltak portréfestők, akiknek a szerepét később leváltották a fényképezőgépek. Ez a szakma így már nem túl releváns, de a portréfestők ettől függetlenül továbbra is tudnak alkotni, a fényképező egy technológiai fejlődés által hozott eszköz lett. Tehát szerintem egy robot sem fogja kiváltani az illusztrátorokat.”