Napra pontosan egy éve van magyar kézben a Digi Távközlési Kft., melynek leányvállalatai (Invitel Zrt., Digi Infrastruktúra Kft. és i-TV Zrt.) éppen az előző év utolsó napján olvadtak be a társaságba. Az egykor romániai üzleti körök kezében lévő távközlési szolgáltató tulajdonosváltása a 2021-es év egyik legnagyobb port kavart tranzakciójának számított, melyhez hasonló léptékű üzletet rég látott a magyar telkópiac. A 2022-es évben azonban sem a piacon, sem a szolgáltató életében nem történtek armageddonszerű változások.

Arra persze valójában senki nem számíthatott, hogy a 2021. márciusában bejelentett tranzakció azonnal jelentős turbulenciákat kelt hazai távközlési berkekben, a 4iG számára az ügylet abból a szempontból mégis komoly próbatételnek bizonyult, hogy a cégcsoport mérete messze túlnőtt azon a határon, melynél kézi vezérléssel el lehetne lavíroztatni a mezőnyben.

Vezércsel

A 4iG éppen azért a tavalyi évben jórészt a vállalatcsoport integrációjával és stratégiai átalakításával volt elfoglalva, melynek egyik első lépéseként az Antenna Hungária igazgatóságának elnöke Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója lett, a cég operatív vezetői pozícióját pedig Király István töltötte be.

Király vezérigazgatóként július 1-től vette át az Antenna Hungária Zrt. irányítását, április 19-től pedig ideiglenesen a Digi csoport ügyvezető igazgatója is lett. Ezt követően egy szintén szakmai veteránnak számító szakember, Tábori Tamás vette át a Digi ügyvezetői pozícióját, de korábban új technológiai (Dévényi István) és pénzügyi igazgató (Gurbán Sándor) is került a céghez - a maga területén mindkettőjük jelentős múltra visszatekintő szakemberként.

Év végére aztán némi homokszem került az addig olajozottnak tűnő gépezetbe azzal, hogy Király meglehetősen szokatlan körülmények közepette lényegében bejelentette, illetve kommentálta saját, december 1-jétől hatályos távozását, melyre saját állítása szerint a tulajdonosok és a topmenedzser közti nézetkülönbségek miatt került sor.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Az akvizíció óta eltelt időszakban a Digi menedzsmentje saját bevallása szerint igyekezett racionalizálni a cég működési struktúráját mind a dolgozói morál javítása, mind pedig annak érdekében, hogy a tranzakció után a társaság meg tudja őrizni piaci pozícióját, illetve idővel növelni tudja befolyását.

A Digi a tranzakció lezárásának időpontjában országszerte több mint 1,1 millió előfizetőt szolgált ki, és több mint 2,5 millió előfizetéssel (RGU) rendelkezett - ez a publikusan elérhető adatok szerint nem is változott számottevően a tavalyi év derekáig. 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) helyhez kötött piacokat értékelő, a tavalyi év első felére vonatkozó piacjelentése alapján a lakossági, helyhez kötött internetszolgáltatások piacán stabil 19%-os részesedéssel a harmadik legnagyobb szereplő, a tévépiacon pedig gyakorlatilag 2018-tól a markában tartja a szegmens 23%-át.

Kimondható tehát, hogy a tulajdonosváltás az erősen árpreferált előfizetői körben rövid távon semmilyen tömeges elvándorlást nem eredményezett a cégnél, azaz leegyszerűsítve

a magyar előfizetőt hidegen hagyja a cég tulajdonosi háttere, ha egyébként jó minőségű szolgáltatást biztosítanak a részére kedvező áron.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Digi korábbi években megszokott árai kőbe vésettek lennének. Ezzel kapcsolatban a menedzsment egy éven belül kétszer is lehűtötte a kedélyeket, amikor először 2022. július 1-jén, majd fél évre rá, idén január 1-jén is korrigálta az árait - igaz, ezzel nem volt egyedül, a piac többi szereplője a gazdasági kihívásokra reagálva szintén végrehajtott egy vagy akár több áremelést is a 2022-es évben, illetve az idei év elején.

Ha nem tudod legyőzni, vedd meg!

A Digi szolgáltatásportfóliójának átalakítása ezzel együtt jelenleg még várat magára, melyben alighanem közrejátszik, hogy a 4iG időközben jelezte, az állammal közösen rá kívánja tenni a kezét a Vodafone Magyarországra is. A cég mobilos infrastruktúra-fejlesztései már ezt megelőzően is látványosan lefékeződtek, ahogy az új tulajdonos a kezdetektől fogva belátta, hogy zöldmezős beruházásként, önállóan nem fog tudni negyedik országos szolgáltatóvá válni.

A cégnek jelenleg műszaki-fejlesztési oldalon leginkább azzal gyűlik meg a baja, hogy az egykori Invitel-területeken működő rézalapú infrastruktúrával mihez kezdjen, a főképp rurális területeket behálózó elavult infrastruktúra lecserélése ugyanis óriási összegeket emészthet fel, melyet nem lehet teljes egészében ráterhelni az előfizetői bázisra.

A felszínen viszonylag csendesnek tűnő 2022 után a Digi 2023-as évét alapjaiban határozhatja meg a Vodafone-akvizíció végleges kimenetele, mellyel a 4iG az ország legnagyobb vezetékes internet- és tévészolgáltatójává, illetve a második legnagyobb mobilszolgáltatóvá válhatna egyszerre.

Bár a hazai távközlési szektorban a piaci szereplők száma a 4iG elmúlt években mutatott akvizíciós rallijának köszönhetően alapvetően csökkent, a kialakult helyzet akár intenzívebb versenyre is kényszeríthetné a piacot korábban kényelmesen vezető Magyar Telekomot, egyben nehéz helyzetbe hozhatná a hazai szegmens egyetlen mobile-only szereplőjét, a Yettel Magyarországot.