Gigantikus összeggel ajándékozza meg chipgyártóit Kína
Amerikai és európai mintára, gigantikus összeggel dotálná a helyi félvezetőgyártás felfuttatását Kína, elsősorban azért, hogy az amerikai szankciókból eredő technológiai hátrányát mielőbb behozhassa, kompenzálhassa, illetve idővel vezető szerepet tölthessen be a globális félvezetőiparban.
Formálódik Kína válaszlépése a helyi chipgyártást kvázi ellehetetlenítő, de legalábbis rendkívül nehéz helyzetbe hozó amerikai szankciókra, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió helyi félvezetőipari szereplőknek juttatott támogatási csomagjaira. A Reuters több, egymástól független forrástól is úgy értesült, hogy Kínában egy minden eddiginél nagyobb összegű, kifejezetten a félvezetőgyártás megerősítésére és felfuttatására szánt állami támogatási csomag létrehozásán dolgoznak.
Az ezer milliárd kínai jüanos (azaz átszámítva körülbelül 143 milliárd dolláros) támogatási csomag az elmúlt öt év legnagyobb anyagi ösztönző pakkja lehet, mely lehívható vissza nem térítendő támogatások és különböző adókedvezmények formájában jár majd a helyi félvezetőipari szereplőknek, beleértve a kutatás-fejlesztési és gyártási tevékenységet végző cégeket.
A támogatási keret nagyobb része az eszközpark bővítésére és modernizálására, illetve a gyárak építésére, azaz gyártókapacitás kiépítésére lesz felhasználható - ezek költségeibe az állam a tervek szerint 20%-nyi forrással szállhat majd be. A csomag része továbbá több, kifejezetten a félvezetőipar működését és felfuttatását elősegítő, célzottan erre a szegmensre létrehozott adóforma.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A támogatás nagyságrendjét jól jelzi, hogy az ezermilliárd jüanos összeg több mint a kétszerese annak az 52 milliárd dolláros keretnek, melyet a Biden-kabinet az amerikai félvezetőipari szereplők rendelkezésére bocsátott idén augusztusban. Hasonló anyagi ösztönzőket tervez az Európai Unió is bevetni a helyi félvezetőgyártási kapacitás bővítésére, mely jól mutatja, hogy a koronavírus-járvány okozta ellátási lánc problémákat követően minden régió igyekszik a lehető legnagyobb mértékben helyi termelésre átállni.
Az Egyesült Államoknak emellett feltett szándéka, hogy a kínai félvezető- és technológiai ipar működését és fejlődését az összes lehetséges eszközzel korlátozza, e szándékában pedig egyelőre meglehetősen sikeresnek bizonyul.
Az USA 2019-től kezdődően fokozatosan vágta el a kínai félvezetőipari szereplőket a gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges nyugati technológiáktól és know-how -tól, melyet Kínának most önerőből kellene pótolnia.
Szakértők ugyanakkor a kimeríthetetlennek tűnő kínai állami dotációk ellenére már korábban is szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy ez belátható időn belül megvalósulhat. A beruházások beéréséhez és az értékláncban dolgozó szakemberek képzéséhez időre van szükség, így egyes piackutatók úgy vélik, hogy a kínai félvezetőipar nagyjainak (így elsősorban a legnagyobb szereplőnek számító SMIC-nek) több mint egy évtizedre is szükségük lehet ahhoz, hogy a legnagyobb, nyugati technológiát használó félvezetőgyártókkal, így elsősorban a piacvezető TSMC-vel felvegyék a versenyt.
A kínai félvezetőiparnak emellett a méretgazdaságosság dilemmájával is szembe kell néznie. Azaz a legfejlettebb gyártási szintet csak a kihozatali kapacitás jelentős növelésével lehet elérni tartósan, ehhez azonban egyszerűen nem elég nagy a kínai felvevőpiac, azaz az SMIC-nek és társainak európai vagy akár amerikai megrendelőket kellene találnia ahhoz, hogy nagy kihozatal mellett, gazdaságosan üzemeltethesse fejlett félvezetőipari gyártósorait. Erre ugyanakkor a mind kiélezettebbé váló geopolitikai csatározások miatt egyre kevesebb esélye van Kínának.