Komoly ütést vihet be az EU a Metának
Újabb nehezítő tényező kúszhat be a GDPR farvizén a Meta elé, ami ismét a hirdetési bevételeket érintené.
Az uniós adatvédelmi hatóságokat tömörítő Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerint a Meta nem kötelezheti rá a felhasználókat, hogy engedélyezzék a szolgáltatásaikon belül végzett tevékenységek alapján célzott hirdetéseket – írja a Wall Street Journal az ügyhöz közeli forrásokra hivatkozva.
A Meta évek óta lehetőséget ad rá, hogy a felhasználók kikapcsolhassák a külső weboldalakon és alkalmazásokon belül követett tevékenységük alapján célzott hirdetéseket, de eddig arra nem kínált opciót, hogy a saját platformjain végzett tevékenységekkel kapcsolatban is egyértelmű döntést hozhassanak, tehát a szolgáltatás ne hasznosíthassa azokat az információkat, hogy egy Instagram-felhasználó milyen videókat néz, vagy mire kattint a Facebookon. A problémára Max Schrems osztrák aktivista hívta fel a figyelmet, aki 2018-ban panaszt nyújtott be arról, hogy ahelyett, hogy a személyre szabott reklámoknál adott lenne az igen/nem lehetősége, a hozzájárulást a felhasználási feltételek elfogadásakor kell megadnia a felhasználónak a Meta közösségi szolgáltatásaiban.
A testület hétfőn hozott, egyelőre nem nyilvános döntése közvetlenül nem kötelezi a Metát az eddigi gyakorlat megváltoztatására, de arra kéri az ír adatvédelmi bizottságot (DPC), hogy a döntés tartalmát tükröző végzést adjon ki, jelentős pénzbírságot kilátásba helyezve. Mivel a Meta európai központja Írországban található, ezért a helyi hatóság a fő adatvédelmi szabályozó a kérdésben.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A döntés hátterében ott húzódik az adatvédelmi uniós rendelet, a GDPR, ami általánosságban megtiltja a vállalatok számára, hogy a szolgáltatásaik használatához személyes adatok átadására kényszerítsék a felhasználókat. Kivételt képez, amikor ez az információ szükséges egy szerződés teljesítéséhez, például az ételkiszállító appoknak egyértelműen muszáj bekérniük a felhasználó lakcímét ahhoz, hogy teljesítsék a rendelését.
A Meta korábban azzal érvelt, hogy az általa kínált közösségi szolgáltatások minőségéhez elengedhetetlen, hogy az értékesített hirdetésekhez felhasználják a felhasználók online tevékenységéről gyűjtött információkat.
Az Ír Adatvédelmi Bizottság döntése arra kényszerítheti majd a Metát, hogy a felhasználók beleegyezését kérje a célzott hirdetésekhez, vagy felajánlja nekik a leiratkozás lehetőségét. Ha a felhasználók jelentős része élne is az utóbbi lehetőséggel, azt a Meta bevételei is megéreznék, és tetézné az Apple-től kapott érvágást, amit az iOS 14.5-tel bevezetett, hivatalosan adatvédelmi célokat szolgáló követőkód-tiltás jelent.
Az uniós szabályozók láthatóan egyre nagyobb figyelmet fordítanak a felhasználók online viselkedésére építő hirdetésekre, ami évi több tízmilliárd dollárt érő üzlet a nagy közösségi szolgáltatások számára. Írország az elmúlt 15 hónap során négy ügy kapcsán több mint 900 millió dolláros bírságot szabott ki Metára, és jelenleg 10 további vizsgálat zajlik a vállalat ellen. A cég ír leányvállalata 2021. december 31-én közel 3 milliárd eurót különített el adatvédelmi bírságok kiszabására az EU-ban, ami 1,97 milliárd euróval több az egy évvel korábbi összegnél.