Meglendültek az események a Microsoft Teams termékéhez kapcsolódó, uniós trösztellenes kezdeményezésben: az unió hamarosan megindithatja a trösztellenes vizsgálatot, amelynek célja annak tisztázása lesz, hogy a Microsoft jogellenesen tett-e szert versenyelőnyre azáltal, hogy a Teams-t az Office irodai alkalmazásokkal egybe csomagolva terjesztette.

Az Európai Bizottság versenyjogi szerve tavaly októberben küldte ki a piaci szereplőknek azt a piacfelmérést célzó kérdőívet, mely jellemzően az ilyen vizsgálatok nulladik szakaszának minősül, miután a Salesforce alá került Slack panaszt nyújtott be. A panaszoló egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a Microsoft illegálisan építette be a Teams-t az Office programcsomagba, megnehezítette annak eltávolítását, illetve nem tette lehetővé, vagy megnehezítette a riválisok számára, hogy platformjaikat a Microsoft Office termékeikbe bármilyen szinten integrálják.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A felmérésben a Bizottság a 2016-tól 2021-ig tartó időszakra fókuszált, melynek elején, 2017-ben debütált a Teams, miután a Microsoft számára világossá vált, hogy a munkahelyi kollaborációs platformok egyre nagyobb teret hódítanak magunknak.

A folyamatot csak felerősítette a pandémia, melynek egyik legnagyobb haszonélvezője éppen a Microsoft, illetve a távoli munkavégzéshez világszerte használt Teams volt. A Slack többek közt azt kérte az EU versenyjogi hatóságától, hogy az amerikai szoftveróriást kötelezze a Teams elkülönítésére az Office csomagtól, és árusítsa önmagában egy méltányos kereskedelmi áron.

A Bizottság a múlt hónapban újabb kérdőíveket küldött ki, ami annak jele, hogy a versenyjogi hatóság előkészíti a terepet a hivatalos vizsgálat megindításához, árulták el a Reuters közeli forrásai.

Egyre több szem a redmondiakon

A Microsoft és az EU versenyügyi hivatalának kapcsolata egyáltalán nem felhőtlen, ráadásul most párhuzamosan más fronton is terítéken van a redmondiak kapcsán a versenyellenesség. Nemrég átfogó, második körös vizsgálati szakaszba lépett az Európai Bizottság versenyjogi szervének vizsgálata, mely azt hivatott eldönteni, hogy a Microsoft és az Activision idén januárban bejelentett akvizíciós megaüzlete hogyan befolyásolja a versenyt a kontinens videojáték-piacán. Ezzel ez immár a második, baljós előjel az akvizíció végleges kimenetelét tekintve a felek számára, miután Nagy-Britanniában a helyi versenyhatóság szintén behatóan vizsgálja a dealt.

Az EU-s versenyjog a tervek szerint 2023. március 23-ig dönt arról, hogy az akvizíciónak zöld utat ad-e, ám könnyen lehet, hogy addigra a vizsgálat okafogyottá válik, ha ugyanis a brit versenyhatóság előbb elgáncsolja az ügyletet, az alighanem idő előtt arra kényszeríti a feleket, hogy elálljanak a tervüktől.

Mindeközben az Egyesült Államokban is készülnek már a hatóságok, a versenyjogi ügyekben illetékes Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) a jövő hónapban indíthatja el a jogi eljárást, miután mostanra meghallgatta az ügyben a két érintett cég első emberét, Satya Nadellát és a Bobby Kotickot, ám a meghallgatáson elhangzottak nem győzték meg a szervezetet arról, hogy a megaüzlet a felek állításával szemben nem torzítja jelentősen a versenyt a videojátékok piacán.