A 2021-es év egyik bombahíre volt a távközlésben, hogy a 4iG Nyrt. felvásárolja a román RCS&RDS kezében lévő Digi Távközlési Kft-t, mely hosszú éveken keresztül nyomás alatt tudott tartani olyan, tekintélyes multinacionális háttérrel rendelkező versenytársakat, mint a Magyar Telekom vagy a UPC Magyarország, majd később Vodafone Magyarország.

Az új tulajdonos januárban vette át a stafétát, nyáron pedig megérkezett az új szakmai menedzsment, hogy végrehajtsa azokat a strukturális változásokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a cég szolgáltatáskínálata technológiai szempontból továbbra is versenyképes maradjon, a dolgozók kellően motiváltak legyenek, végeredményben pedig a lemorzsolódás helyett növekedési pályára állhasson az ügyfélbázis.

Fenntarthatatlan helyzet

A cégvezetésnek nincs könnyű dolga, hiszen az egyre inkább kibontakozó gazdasági válság mellett olyan globális környezetben kell felráznia a Digi működését, mely meglehetősen kevéssé kedvez a piaci szereplőknek. A távközlés aranykora már rég lejárt, még a nagy multiknak is egyre húsba vágóbbak azok a kiadások, melyet az exponenciálisan növekvő adatforgalom kiszolgálása, elvezetése érdekében kénytelenek eszközölni.

Nem véletlenül zajlanak élénk viták arról az Európai Unióban, hogy a kiugróan magas hálózati forgalmat generáló tartalomszolgáltatóknak szükséges lenne-e rész vállalniuk az infrastruktúra kiépítésében, és nem véletlenül adják el, szervezik ki korábban féltve őrzött infrastruktúra-elemeiket a mobilszolgáltatók különböző toronycégekbe.

A Digi korábbi üzleti modellje ilyen körülmények között gyakorlatilag fenntarthatatlanná vált - hangsúlyozta lapunknak Tábori Tamás, a társaság nyáron kinevezett ügyvezetője, aki korábban több mint másfél évtizedet töltött el a Vodafone Magyarországnál és a Magyar Telekomnál különböző menedzseri pozíciókban.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A fordulatot mindenesetre a külső szemlélő számára is jól érzékelteti, hogy a cég éppen november első felében jelentette be, hogy a legtöbb szolgáltatás listaárát jelentős mértékben - akár 30-50%-kal - megemeli, ami ráadásul idén már a második áremelés, mindez egy olyan szolgáltatónál, amelyik 2016 óta nem nyúlt hozzá az egyébként is végletekig nyomott előfizetési díjakhoz. A díjemelést ugyanakkor eleinte elsősorban a kizárólag nethozzáféréssel rendelkező felhasználók fogják érezni, ami Tábori szerint jól tükrözi a szektor dilemmáját:

Az európai szolgáltatók legnagyobb mulasztása, hogy az adatigény-növekedést nem monetizálták. Tehát nem nőtt az árbevételük, miközben egyre több pénzt kellett hálózatfejlesztésre, bővítésre költeniük. A net only árat azért vagyunk kénytelenek jelentősebben megemelni, mert az OTT-szereplők térnyerése miatt egyre nagyobb nyomás alatt lesznek a vezetékes tévé és a vezetékes hang termékeink.

A cégvezetés szerint a Digi korábban tapasztalható árelőnye a mostani áremelést követően is meg fog maradni gyakorlatilag az összes szegmensben. A szolgáltató ügyfelei egyébként az eddigi tapasztalatok alapján jelentős többségben bevállalják a kedvezőbb árakhoz vezető egyéves hűséget és az e-pack csomagot, melyek együttesen - 2023 végéig - a triple play ügyfeleknél gyakorlatilag teljesen ellensúlyozzák az árkorrekció hatását.

A Digi tehát továbbra is nyomás alatt tervezi tartani a versenytársakat mind az igénybevételi díjakat, mind a technológiai hátteret tekintve, ami Tábori szerint egyébként az optikai területeken továbbra is a szegmens legjobb késleltetési értékeit hozza, ennek pedig a későbbiekben egyre nagyobb jelentősége lesz.

Az elkerülhetetlen konszolidáció

A piaci verseny intenzitását ugyanakkor jelentős mértékben befolyásolhatják egyéb tényezők is középtávon, így például a versenytársak száma és mérete. A magyar távközlési piacon jelenleg is zajlik annak az akvizíciós folyamatnak az előkészítése, melynek részként a Vodafone Magyarország többségi tulajdona szintén a 4iG-hoz kerülne, ezzel a nagy elérésű vezetékes piaci szereplők száma háromról kettőre, a mobilcégeké pedig négyről háromra csökkenhet. 

Az ügylet azonban még nem lefutott, nem véletlenül nyilatkozik róla rendkívül óvatosan az új tulajdonos, illetve a Digi menedzsmentje. Az átfedő hálózatok sorsa a vezetékes szegmensben ugyan kérdéses lehet, a 4iG-nak ugyanakkor nyilvánvalóan elsősorban a mobil láb miatt lehet szüksége a Vodafone-ra, mely az utóbbi években erőre kapott és most már számos mutatót tekintve a második legnagyobb piaci szereplővé vált, megelőzve ezzel a sokáig előtte járó, az évek során szintén új tulajdonoshoz került Yettel Magyarországot.

Egy sikeres tranzakcióval a Digi jó minőségű vezetékes termékeihez kínálhatunk majd jó minőségű mobilszolgáltatást. Ez nem csak a mi ügyfeleinknek jelent majd pozitív változást, hanem ezáltal a konvergens csomagokban érdemi verseny alakulhat ki a teljes magyar piacon.

-mondta el Tábori a Vodafone-akvizíció lehetséges hatásait értékelve, hangsúlyozva, hogy egy ilyen akvizíció nem jár szükségszerűen a verseny intenzitásának csökkenésével. Egy mobilpiaci inkumbens akvirálása egyébként a legkézenfekvőbb módszer lehet annak érdekében, hogy a 4iG a magyar mobilpiacon is megkerülhetetlen tényezővé váljon, ezzel egyértelműen a kormányzati tendereket eddig többnyire rendre behúzó Magyar Telekomnak okozva a legnagyobb fejfájást.

Király István, a társaság távközlési érdekeltségeit integráló ernyőcég, az Antenna Hungária szintén nyáron kinevezett vezérigazgatója korábban már célzott rá, hogy a teljes mobilpiaci exit nem opció a 4iG számára, akkor azonban még nem látszott a külső szemlélő számára, hogy a társaság milyen akvizíciós célpontot vagy partnert talál magának, illetve elsősorban a vezetékes lábbal nem rendelkező, eleve részben az Antenna Hungária tulajdonában lévő Yettel tűnt logikus kiszemeltnek - a cseh tulajdonos azonban mereven elzárkózott a többségi tulajdon értékesítésétől.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy most már - legalábbis hallgatólagosan - a piaci konszolidáció mellett áll a kormányzat is, mely csendestársként szállna be a Vodafone-ba a 4iG mellé - mindezt alig több, mint tíz évvel azután, hogy életre hívta az állami tulajdonú mobilcéget éppen azért, hogy a Vodafone és a Telekom dominanciáját megtörje a hazai mobilpiacon és "valódi árversenyt" hozzon létre. A piac azonban tíz év alatt sokat változott, mostanra pedig már elsősorban ebben a konszolidációban oldódhat fel a Digi mobilhálózatának jelenlegi patthelyzete is:

Az, hogy mi egy teljes mobil infrastruktúrát építsünk ki a Yetteltől, a Telekomtól és a Vodafone-tól függetlenül, az a jelenlegi üzleti környezetben szembe menne minden gazdasági racionalitással. A Vodafone-akvizíció erre a helyzetre adott válasz. Ha ez bármilyen okból meghiúsulna, akkor más megoldást keresünk majd, de semmiképpen nem a meglévő hálózatot bővítenénk egy ilyen helyzetben sem.

Nem véletlen tehát, hogy a Digi saját mobilos infrastruktúrájának fejlesztésénél az akvizíciót követően látványosan behúzta a féket az új tulajdonos, míg korábban rendre jöttek az újabb települések eléréséről szóló hírek. Ez a fejlődés már 2021 második felében is erőteljesen lassult majd a román tulajdonos exitjével teljesen befagyott. 

Ügyféligények és elvárások

Hasonlóan járt a tavaly októberben az előző tulajdonos által beharangozott, európai viszonylatban is meglehetősen ritkaságnak számító XGS-PON vezetékes infrastruktúra kiépítése is. Ezen a Digi a tervek szerint akár 10 Gbps sávszélességű internetkapcsolatot is képes lett volna biztosítani - az akkori ígéretek szerint a fejlesztéseknek Budapest egy részén még tavaly decemberben meg kellett volna valósulniuk, márciustól pedig több vidéki nagyvárosban is elérhetővé vált volna a szupergyors hálózat, ami 2021 októberében annyira kész terméknek tűnt, hogy még be is árazta a szolgáltató - szokásához híven erősen nyomott összegre.

Hogy az XGS-PON fejlesztés végül csak egy blöff volt-e, az már soha nem fog kiderülni (Romániában egyébként van ilyen hálózata a szolgáltatónak, jóllehet a valós piaci igény ott is erősen kérdéses még), arra ugyanakkor aligha lehet számítani, hogy az új tulajdonos rövid távon széles körben elérhetővé teszi a technológiát.

A tulajdonosváltás óta nagy hangsúlyt fektetünk az ügyféligények és elvárások megismerésére, ennek érdekében önálló kutatási részleget hoztunk létre. Nincs értelme olyan szolgáltatásokat bevezetnünk, amit a piac nem igazol vissza. Csak olyan termékeket fejlesztünk, melyek értéket jelentenek az ügyfeleinknek és amire valós az igény.

-húzta alá a beszélgetés során Tábori.

Bár a nagyvárosi felhasználók többnyire el vannak kényeztetve, a Digi vezetékes infrastruktúrájának ezzel együtt is vannak olyan elemei, melyek az ezredforduló utáni xDSL-korszakban rekedtek. Tábori hozzátette, személy szerint elkötelezett a rurális inviteles területek felfejlesztése mellett, de nem lesz könnyű dolga a menedzsmentnek, hogy a tulajdonosok felé igazolja ezek megtérülését.

Több százezer olyan Inviteles lakossági előfizetőnk van, akiket jelenleg kizárólag rézhálózaton tudunk kiszolgálni. Mielőbb szeretnénk ezen változtatni, ez viszont hatalmas összegű és a jelen gazdasági helyzetben csak nehezen megtérülő beruházásokat igényelne.

-mutatott rá a vezérigazgató.

A Digi eddigi működése pénzügyi szempontból nem számított különösebb sikertörténetnek, de legalábbis a vállalat az elmúlt években sorra hozta a jelentős veszteséggel záródó üzleti periódusokat. Az új menedzsment egyik legfőbb célja az üzemi nyereség növelése volt, amely mellett a pénztermelő képesség javítása idén még háttérbe szorult, Tábori ugyanakkor kitérő választ adott arra a kérdésünkre, hogy a tulajdonos milyen elvárásokat fogalmazott meg a jövőbeni nyereségesség tekintetében a szakmai vezetés számára.

A szolgáltató, illetve ügyfelei számára a következő év mindenesetre komoly vízválasztó lehet, 2023-ban ugyanis már mindenképpen eldől, hogy a Vodafone-nal, vagy a Vodafone nélkül megy tovább a társaság, illetve érkezik az új márkanév és vele együtt jó eséllyel olyan új szolgáltatások, melyek kevésbé illenének bele a Digi jelenlegi kínálatába.