Ráfordul az Apple az amerikai chipbeszerzésre

Tim Cook vezérigazgató egy belsősöknek tartott értekezleten beszélt arról, hogy az Apple a jövőben a chipek egy részét egy "arizonai gyártól" tervezi beszerezni. A cupertinói vállalat jelenleg minden processzorkomponensét Tajvanból importálja, és bár maga tervezi az újabb iPhone-okat és Mac-eket hajtó A- és az M-széria darabjait, a gyártást a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) végzi exkluzív partnerként. Cook elmondása szerint a kiválasztott üzem csak 2024-ben kezdi meg a termelést, így az országon belül beszerzett chipekre még két évet várni kell.

Az említett gyár pedig jó eséllyel ugyancsak a TSMC üzeme lesz: a vállalat korábban beszélt már róla, hogy 2024-ben nyitja meg a legújabb gyártási technológiákkal dolgozó arizonai létesítményét, az erős vásárlói keresletet látva pedig egy második üzem felhúzását is tervezi a jövőben. A tajvani vállalat azonban elmondása szerint 5 nanométeres gyártási technológiával áll működésbe, és havi 20 ezer chip elkészítését tervezi, ami kérdéses, hogy maradéktalanul kielégítheti-e majd a 3 nanométeres chipekre áhitozó Apple igényeit.

Az ohiói bővülést tervező Intelnek szintén van öntödéje Arizonában, és korábban már beszélt arról, hogy szívesen működne együtt az Apple-lel. Az Intel részéről Ohión kívül jelenleg a meglévő arizonai komplexum két gyárral történő bővítése van napirenden, ezzel a Phonenix agglomerációjában található Intel campus hat gyáregységgel üzemelhet majd. Ugyanitt épít egy szintén hat gyárból álló komplexumot a TSMC is, míg a másik nagy versenytárs, a Samsung Texasban építkezik. 

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az amerikai gyártás felé fordulás újabb markáns jele annak, hogy az Apple szeretné diverzifikálni ellátási láncát, összességében kevésbé kitetté válni Tajvannak. A cupertinóiak régóta tervezik, hogy földrajzilag több lábra támaszkodjanak, de a világjárvány közbeszólt. Kína és Tajvan geopolitikailag kockázatos régió, emellett ott van még nehezítésként az Egyesült Államokkal való, szankciókkal tarkított kereskedelmi viszony is.

Mindeközben az utóbbi időben egyre erősebb nyomás az amerikai politikusok részéről annak érdekében, hogy az Apple és más óriáscégek ne Tajvanról szerezzenek be drága és minőségi alkatrészeket a geopolitikai feszültségek miatt, holott Cook elmondása szerint a világ processzorainak 60 százaléka Tajvanról származik. Az Apple-vezér egyébként azt is megjegyezte, hogy Európából is terveznek majd vásárolni chipeket.

A jövőben az amerikai és az európai félvezetőipar is jelentősen fellendülhet a dotációknak köszönhetően, egyre erőteljesebbek a helyi versenyképességet előrelendítő kezdeményezések. Az államokban 52 milliárd dolláros keretösszegből gazdálkodó állami támogatással kívánja növelni a kormány a helyi chipgyártókapacitás növelését, illetve ellenállóbbá tenni az iparágat. Az 52 milliárd dolláros állami támogatás legnagyobb része egyébként a várakozások szerint a legnagyobb amerikai chipgyártónál, az Intelnél landolhat majd. A társaság januárban jelentette be fennállásának eddigi legnagyobb beruházását Ohióban, így a cég a következő évtizedben mintegy 100 milliárd dollárt szán a gyártóbázis felépítésére és fokozatos fejlesztésére, hogy a globális chiphiány okozta ellátási problémáknak egyszer, s mindenkorra búcsút inthessen Amerika.

Az Európai Bizottság pedig még februárban közölte, hogy a beruházások ösztönzésével próbálja magához csalogatni a külföldi piaci szereplőket, ezzel párhuzamosan erősíteni a helyi vállalkozásokat. Az év elején bejelentett European Chips Act csomag révén az Európai Unióban zajló, illetve később induló félvezetőipari beruházások 2030-ig további akár 15 milliárd eurónyi forráshoz férhetnek majd hozzá, azon a 30 milliárd eurón felül, melyet a korábbi projektekben és támogatási kereteken felül biztosít a régió a helyi félvezetőgyártópiac szereplői számára a gyárak bővítéséhez, új komplexumok létesítéséhez és összességében a gyártási volumen felfuttatásához.