Tömeges felmondások akadályozzák a kínai félvezetőipart

Október elején kibővített exporttilalmi korlátozásokat vezetett be az Amerikai Egyesült Államok Kínával szemben, ami további hosszú évekkel lőheti vissza a kínai félvezetőipar magára találását. Az új szabályok több ponton is fájó sebet okozhatnak elsősorban az óriási erőforrások bevonásával felkapaszkodni igyekvő kínai chipgyártásnak, mely többéves technológiai lemaradását így még nehezebben hozhatja majd be – vélték a szakértők bejelentéskor.

Az új szabályozás alapesetben megtiltja mindennemű, amerikai technológiát tartalmazó félvezetőiparban használt, a gyártási folyamatot bármilyen módon támogató berendezés, gyártósor exportját Kínába, abban az esetben is, ha maga a berendezés egyébként nem amerikai cég (hanem például a holland ASML) terméke. Továbbá, míg az intézkedés eddig csak néhány kínai gyártót (például a legnagyobb kínai félvezetőgyártót, a Semiconductor Manufacturing International Corporationt, azaz az SMIC-t) érintett, addig mostantól általánosan vonatkozik minden, az Egyesült Államok tiltólistáján (Entity List) szereplő, kínai tulajdonú vállalatra.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ezen felül minden amerikai állampolgár vagy jogi személy csak a kereskedelmi minisztérium külön engedélyével dolgozhat kínai üzemnek, egyébként ez is tiltottá vált, a szankciók megszegéséért az államok igazságügyi minisztériuma le is tartóztathatja az illetőt. Az új intézkedések főleg az Amerikában tanult, kettős állampolgárokat érintik rosszul, mivel ők az amerikai státuszukat kockáztatják. Ez az első alkalom, hogy a Kínára vonatkozó exporttilalom személyekre is kiterjed, nem csak szervezetekre vagy vállalatokra. A Nikkei Asia szerint az intézkedés több száz amerikai állampolgárságú vezetőt és szakembert állíthat döntés elé a kínai chipiparban, beleértve az alapítókat és a C-suite vezetőket, mivel a kettős állampolgárság meglehetősen elterjedt ezekben a körökben.

Jordan Schneider, a Rhodium Group vezető elemzője helyi értesülések alapján azt írja, hogy a kínai félvezetőgyártás gyakorlatilag leállt, miután Biden lényegében arra kényszerítette a Kínának dolgozó kettős állampolgárságú amerikaiakat, hogy válasszanak a munkahelyük, vagy az amerikai állampolgárság közt. Ezért az amerikai vezetők és mérnökök nagyrésze inkább felmondott, ami egyik napról a másikra komoly fennakadást idézett elő.

A Financial Times jelentése szerint az olyan amerikai vállalatok, mint a Lam Research, az Applied Materials és a KLA Corporation azonnali intézkedéseket hoztak az új szabályoknak való megfelelés érdekében. A Lam Research megkezdte a dolgozók kivonását a kínai memóriachipeket gyártó Yangtze Memory Technologies Corp.-tól. A kínai székhelyű Naura Technology is arra kérte amerikai állampolgárságú alkalmazottait, hogy az új korlátozások miatt azonnal hagyjanak fel a kutatási projektekkel.

Egy levélben a holland ASML multinacionális vállalat azt írta, hogy az ASML amerikai alkalmazottainak – akár közvetlenül, akár közvetve – tartózkodniuk kell a Kínában tartózkodó ügyfelek kiszolgálásától, szállításától vagy támogatásától további értesítésig.

A kínai félvezetőipari szövetség szóvivője szerint az intézkedések a globális ellátásra is negatív hatással lesznek, mivel bizonytalan légkört teremtenek és rontják a bizalmat, továbbra is fokozódik az USA-Kína közti feszültség. Joe Biden augusztusban írta alá az amerikai félvezetőipari beruházásokat ösztönző, "Chips and science act" nevű jogszabályt, mely összesen 52 milliárd dollárnyi állami dotációt nyújt az iparágban befektetni kívánó helyi és külföldi vállalatok számára. A támogatás odaítélése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az amerikai gyártás azonnal jelentős volumennövekedést érhet el, a komplexumok felépítése és a teljes termelési kapacitás elérése több évbe telik.