Óriási pénz megy a metaverzumba, csak kérdés, hogy mire
A befektetők számára egyre kellemetlenebbé válhat, hogy a Meta Reality Labs pénzügyi helyzete egyelőre nem túl transzparens, eddig jobbára csak a veszteségeiről lehet hallani.
A Meta tavaly év eleje óta több mint 15 milliárd dollárt égetett el a virtuális valósággal és a metaverzummal kapcsolatos tervei kivitelezésére létrehozott Reality Labs divízióval, ami továbbra is óriási veszteségeket termel. Szakértők egyre aggasztóbbnak tartják ennek kapcsán, hogy a vállalat nem túl transzparens abban a kérdésben, hogy pontosan mire is megy a pénz, ami főleg a befektetők dolgát nehezíti, és a Reality Labs projektjei az eddigi helyzetet nézve továbbra is legalább középtávú kockázatot jelentenek megkérdőjelezhető eredményekkel.
Dan Ives, a Wedbush Securities technológiai elemzője szerint Zuckerbergék számára ez egy kockázatos hozzállás, lévén nagy összegeket tesznek fel a jövőre úgy, hogy a jelentésekben továbbra is az alaptevékenység veszteségessége látszódik csak meglehetősen kemény ellenszéllel. A közösségi óriás tavaly kezdett el közölni számot a Reality Labs pénzügyi eredményéről, így derült ki, hogy az első évben 10 milliárd dollárt süllyesztett el a részleg, 2022 első hat hónapjában pedig további 5 milliárd dollárt könyvelhettek el mínuszban, aminek nem látszik még a vége.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A cég szóvivője annyit fűzött a felvetéshez, hogy a pénzügyi részletekről nem kívánnak beszámolni. Ives szerint a metaverzumra költött összeg aggasztóan sok, hozzávéve hogy a cég a héten jelentett be egy méregdrága, rétegterméknek tekinthető headsetet a Quest Pro képében, illetve nagy újításként a metaverzumba érkező lábakat tudta felmutatni, ami nem túl kielégítő, ha innovációról van szó.
Mark Zgutowicz, a Benchmark elemzője bár teljes biztosággal nem tudja alátámasztani, de becslése szerint a Reality Labs veszteségének 60 százalékát a kutatási és fejlesztési költségek tehetik ki, amik az új digitális világ felépítéséhez szükségesek. A szakértő szerint addig nem is lehet metaverzumról beszélni skálázhatóság tekintetében, míg a felhasználók jelentős szelete nem rendelkezik a részvételhez szükséges perifériákkal, headsetekkel.
A közösségi óriás oldaláról azonban érthető, hogy miért építkezik maga az alapoktól, mivel házon belül kell megoldani a fejlesztést annak hiányában, hogy nem tud felvásárolni más kisebb szoftvercégeket a feladathoz, többek közt már szabályozási okok miatt is. Zgutowicz szerint szintén érdemes lenne javítani az átláthatóságon, hogy a befektetők láthassák, mikor térülhetnek meg a kiadásaik.
Ivan Feinseth, a Tigress Financial Partners technológiai elemzője az optimisták oldalán áll, szerinte hosszútávon fog megtérülni Zuckerberg víziója, korábbi sikeres példaként hozza az Instagramot, aminek felvásárlásakor többen sem értették, miért érte meg a Facebooknak a ráköltött összeg, majd a legmeghatározóbb vizuális közösségi platformok közé került.