További hosszú évekkel visszalőheti a kínai félvezetőipar magára találását az a Biden-adminisztráció által múlt pénteken bejelentett új rendelet, mely számos ponton szigorítja a félvezetőipari szektorban működő, illetve azokat ellátó amerikai nagyvállalatok, illetve azok számos, kulcsfontosságú - akár külföldi - beszállítójának kínai exporttevékenységét.

Az Amerikai Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozó Ipari és Biztonsági Hivatal által bejelentett új intézkedések egyes szakértők szerint évtizedek óta a legszigorúbb, Kínával szembeni korlátozó intézkedésnek számítanak az Amerikai Egyesült Államok részéről.

Nemzetbiztonsági és külügyi érdekek

Az új intézkedéscsomag célja valójában régóta ismert, illetve az először a Trump-adminisztráció által 2019-től alkalmazott (elsőként a Huawei ellen bevetett) szankciók széles körű kiterjesztésének minősül. Nem változott az új szabályok bevezetésének indoka sem, így az illetékes hivatal ezúttal is az USA "nemzetbiztonsági, illetve külügyi érdekeire" hivatkozva erősítette meg a kínai technológiai ipari szereplőkkel szemben már korábban fennálló exporttilalmi korlátozásokat.

Az új, azonnali hatállyal életbe lépő szabályok több ponton is fájó sebet okozhatnak elsősorban az óriási erőforrások bevonásával felkapaszkodni igyekvő kínai chipgyártásnak, mely többéves technológiai lemaradását így még nehezebben hozhatja majd be - vélik szakértők. 

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az új szabályozás így elsőként alapesetben megtiltja mindennemű, amerikai technológiát tartalmazó félvezetőiparban használt, a gyártási folyamatot bármilyen módon támogató berendezés, gyártósor exportját Kínába, abban az esetben is, ha maga a berendezés egyébként nem amerikai cég (hanem például a holland ASML) terméke.

Fontos változás, hogy míg az intézkedés eddig csak néhány kínai gyártót (például a legnagyobb kínai félvezetőgyártót, a Semiconductor Manufacturing International Corporationt, azaz az SMIC-t) érintette, addig mostantól általánosan vonatkozik minden, az Egyesült Államok tiltólistáján (Entity List) szereplő, kínai tulajdonú vállalatra. Az érintett amerikai és külföldi cégek - akárcsak korábban - kérésre, egyedi elbírálás alapján ideiglenes felmentést kaphatnak az exportkorlátozási intézkedés alól.

Az ominózus Entity Listre ráadásul könnyen újabb kínai technológiai cégek is felkerülhetnek, az illetékes amerikai hivatal pénteken 31 újabb vállalattal bővítette ugyanis azoknak a cégeknek a körét, melyeknél az amerikai fél a helyszínen nem tud(ott) meggyőződni az amerikai technológia használatához elengedhetetlen körülmények fennállásáról, így ezek a gyártók további intézkedés hiányában 60 nap múlva automatikusan a tiltólistára kerülnek.

Szintén új eleme a szabályozásnak, hogy általános exporttilalom lép életbe a legtöbb olyan külföldi és amerikai komponensre, melyeket kínai szuperszámítógépekbe szánnak

- ez utóbbi szabályozási elem egyben a nagy amerikai chipgyártók, így elsősorban az Nvidia és az AMD számára komoly exportkiesést eredményezhet, miután Kína a cégek termékeinek egyik legmeghatározóbb felvevőpiacának számított.

Az amerikai bejelentést követően a kínai diplomácia azonnal elítélte az újabb exportkorlátozásokat, melyek a kommunista ország szerint minden nemzetközi kereskedelmi gyakorlattal ellentétesek és kizárólag az amerikai technológiai hegemónia erősítését szolgálják. Kína ezzel együtt egyelőre nem jelentett be semmilyen konkrét válaszlépést az új exporttilalmi korlátozások bevezetésére.