Az informatikushiányt látva a cégek már több éve elkezdtek belső akadémiákat, képzéseket indítani, ami egyfajta minőségbiztosítást is jelent a saját maguk részére. Ennek egy láthatóbb trendjévé nőtté ki magát, hogy az elmúlt 2-3 évben gombamód szaporodtak meg a képzési helyek, bootcampek, coding schoolok, amik egyre rövidebb idő alatt ígérnek egyre extrémebb fizetéseket a képzés elvégzése után - mondta el a HWSW informatikai munkaerőpiacról szóló meetupján Kovács Krisztina, a ChemAxon HR-vezetője.

Megfigyelhető viszont sok esetben, hogy a képzések kommunikációjában a hangsúly az értékteremtésről áthelyeződött a fizetésre, olyan kecsegtető ígéretekkel találkozhatnak a szakmaváltók, hogy garantáltan 1-2 milliós fizetéseket fognak elérni, ha fejlesztőként végeznek. Ahogy Kovács fogalmaz:

Lassan azt is mondhatjuk, hogy műkörmösnek tanulni több idő, mint fejlesztőnek, ami kicsit visszás."

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Batiz Péter, freelancer IT-tanácsadó szerint amikor elindultak az első bootcampek, még egy más küldetés és üzenet állt a háttérben. Az informatikushiányról szóló cikkek és a kecsegtető fizetések pedig szinte gerjesztették a képzések megszaporodását, erről árulkodik az is, hogy amikor elkezdte összeszámolni a hazai képzéseket, 60 felett abbahagyta.

"Iszonyatos mennyiségű coding school közül lehet választani, ami nyilván a bevételről szól, és nem feltétlenül arról, hogy minőségben javuljon a szakemberállomány. A képzések felhígultak, holott az irány, amin elindultak, jó volt, de az utóbbi években egyfajta lejtmenet figyelhető meg" - véli a tanácsadó.

Egy névtelenül nyilatkozó végzős forrásunk szerint mivel már valóban rengeteg képzés közül lehet választani, teljesen érthető marketinges szempontból, hogy a szolgáltatást valamivel vonzóvá kell tenni, de ez akár ellenkező hatást is kiválthat.

Szembejött velem egy bootcamp hirdetése, amiben az volt a selling point, hogy van iroda, ahol közösen lehet tanulni, és hozzá végtelen mennyiségű ingyen kávé. Tiszta sor, hogy a jó dolgokat marketingeli az ember, de ez elnyomja azt, hogy lényegében életpályamodell-váltásról van szó, ami hatalmas felelősség, sokak számára egy ugrás a semmibe. Nettó felelőtlenségnek tartom, ha valakit kávéval meg lehet győzni - akkor én oda nem is szívesen megyek."

A mentorok részéről is hallhatók olyan visszajelzések a berkeken belül, hogy sok esetben kívülről is észrevehető a tanulók alacsony motiváltsága, ami nehézséget okozhat a kollaborációban. Erre a problémára jó eséllyel egy erősebb szűrési rendszer lehetne a megoldás, amit a képzések üzleti modellje egyszerűen nem enged.

Budai-Tüske Gábor, banki szektorban tapasztalt IT-vezető szerint mindenképp tisztelendő hozzáállás, hogy valaki egy új szakmát szeretne tanulni. Azt viszont látni lehet az esetek bizonyos részében, hogy a coding school egy belépési szintre juttatja el a tanulót, akiben nem mindig van meg a kellő motiváció ahhoz, hogy onnan feljebbi szintre képezze magát. A piac torzító hatása révén a foglalkoztatók az első szintekről belépő végzetteket is hajlamosak magas képességekhez társítható fizetésekkel csábítani.

Nem elhanyagolható maga az indíttatás sem, hogy miért lép be valaki az IT-piacra: azért, mert sok pénzt lehet keresni informatikusként, vagy ténylegesen arra vágyik, hogy IT-s legyen.

"Informatikusnak lenni nekem nem egy 9-5-ig tartó munka. Aki valóban informatikus, az akkor is informatikus, ha este 11-kor felhívod egy problémával. Ez egy mindset. Akit elkap, abban ott lesz a motiváció a tanulásra, akit nem, abból lesz a megélhetési informatikus”.

Hány juniort bír még el a rakpart?

Az IVSZ jelentése szerint 2020-ban a hallgatók 88,7%-a tudott elhelyezkedni IT munkakörben a képzők által garantált, átlagosan 6 hónapos elhelyezési időn belül, ebből a végzettek 80,7 százaléka szoftverfejlesztőként helyezkedett el, a többiek egyéb informatikai munkakörben, például szoftvertesztelési területen találtak munkát, és csupán kevesebb mint 5 százalékuk nem tudott IT/szoftverfejlesztési területen elhelyezkedni.

A Green Fox képviselője a HWSW-nek elmondta: a bootcampek erőssége, hogy kurrens, speciális technológiákban tudnak gyakorlatias alapot nyújtani, kiemelve, hogy a cégeknek juniorok esetén külön figyelniük kellene arra, hogy az első hónapokban-évben legyen mellettük egy tapasztalt kolléga, aki mentorálni tudja őket.

A Codecool full stack képzése 10 hónap intenzív, gyakorlatorientált projektalapú módszerrel dolgozik. „Tapasztalatunk szerint az egyetemeken tanított elméleti tudás ebben az iparágban nem elég. Annyira gyorsan változik minden, folyamatosan új technológiák és programnyelvek bukkannak fel, ezért egyfolytában képezni kell magát mindenkinek” – fejtette ki véleményét a programozóiskola illetékese a HWSW-nek. 

A sokat emlegetett informatikushiány azonban főleg a tapasztalt szakemberekre vonatkozik, a juniorok helyzete árnyaltabb.

Mivel a pandémia érkezésével a remote betanítás körülményesebbé vált, egyes helyeken akár a kezdők felvételét is leállították, mivel muszáj melléjük egy seniort is allokálni. Góczán Péter, fejlesztő szerint juniorokra már csak azért is szükség van egy csapatban, mert kellenek a különböző senioritási szinteken lévő szakemberek. A betanuláshoz a junior jelölt és a mentor proaktív hozzáállása szükséges, de a ma elérhető tooloknak köszönhetően a távolságból adódó nehézségek áthidalhatók, a kulcsszó mindkét fél részéről a motiváció.

Kovács Krisztina, a Chemaxon HR-vezetője úgy látja, hogy a cég kultúrájától függ a nyitottság, illetve hogy mennyire bevált a mentorálás folyamata, mert ha alapvetően nem, akkor online környezetben sem fog egyszerűen működni, tehát „nem attól függ, hogy online, vagy onsite tanul be a junior”. Ha a cég alapmentalitása, hogy a juniorokra úgy tekint, mint plusz erőforrást igénylő, a folyamatot lassító tényezőre, azon nem változtatnak a körülmények.

Batiz több cégről tud, ahol teljesen leálltak a juniorok toborzásával, főleg ha az offline sem volt jól bejáratott folyamat. A tanácsadó szerint jelenleg nehezebb juniorként helyet találni, a piacról nagyon hiányzó informatikusok leginkább a tapasztalt informatikusok.

Van egy bizonyos létszám, amennyi juniort elbír a piac. A junior mellé ráadásul seniort kell allokálni, ilyen szempontból nehezebb a helyzet, mint 2019-ben volt”.

Határokon túl

A képzések megszaporodásával a kódsulik lehetőségei is telítődni látszanak, nem csak a junioroké, a limitáció a külföldi érdekeltségek és külföldi képzések felé vezet. A hazai piac két nagy szereplőjének sikeres közelmúltbeli üzletei is utalnak erre. Szeptember végén többségi tulajdonosként szállt be egy szlovák magántőkealap a Green Fox Academy-be, szintén szeptemberi történés, hogy a Codecool és a lengyel Software Development Academy (SDA) bejelentette, hogy részvénycsere útján összeolvadnak.

A hét éve alapított Codecool Programozóiskola Magyarországon túl az elmúlt években Lengyelország, Románia és Ausztria irányába terjeszkedett, hasonló pályát futott be Lengyelországból indulva a Software Development Academy az informatikai képzések területén. Az egyesítést követően a Codecoolból és az SDA-ból létrejövő, digitális készségeket oktató cég már 8 országban (Magyarország, Lengyelország, Románia, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Észtország és Albánia) lesz jelen, és évente mintegy 15 000-20 000 magánszemélyt és közel 400 vállalatot fog kiszolgálni a közép-európai régióban. A cégek a helyi piacokon megtartják a márkanevüket, tehát továbbra is Codecool és SDA néven lesznek jelen.

A mérnöki diploma azért előnyben marad

Batiz szerint amikor a bootcampek újdonságnak számítottak, a kódiskolák is megtehették, hogy alapból azokat a jelentkezőket válasszák ki, akik már alapból erős hard skillekkel érkeztek, például a programozás felé kacsintó matematikusokat, ami az üzleti modell miatt egyszerűen addig tudott működni, amíg a piacon nem jelent meg még 20-30 másik képzés. A vezetőkkel való korábbi beszélgetések alapján szerinte látható, hogy a munkáltatók alapvetően mindig az egyetemen végzetteket fogják favorizálni a bootcampen végzettekkel szemben, mert a felsőoktatásba bekerülni, és sikeresen elvégezni egy képzést már alapjában erős szűrő.

Természetesen nagyon jó tapasztalatok is vannak a bootcampesekkel, egy intenzív kódiskolában végzett nagyon is jól formálható munkaerő is tud lenni, de nem ez az általános"

-árnyalja a képet a tanácsadó. A mobilapplikációk és digitális termékek fejlesztésével foglalkozó MindTech Apps fejlesztőcég szerint a fő különbséget nem önmagában az jelenti, hogy ki-milyen típusú, vagy szintű képzésen vett részt, toborzáskor nem ezt tartják szem előtt.

„Vegyesen interjúztatunk és alkalmazunk különböző végzettségű fejlesztőket. A mi tapasztalatunk, hogy ha valaki rendelkezik valamilyen szintű mérnöki ismerettel, akkor az óriási előnyt jelent abban, hogy bármilyen környezetben sikeres legyen ebben a szakmában. Mivel mi egy közepes méretű ügynökség vagyunk, ezért valószínűleg merőben más oldalról látjuk a bootcampet végzetteket, szemben egy száz fő feletti alkalmazottat foglalkoztató céggel. Ráadásul az iskolákon nagy a nyomás, hogy az ígért feltételekkel el tudjanak helyezkedni a végzett diákjaik, ami miatt a legtöbben partnercégekhez kerülnek. Talán ezekből is adódik, hogy arányában is kevesebb ilyen munkatársunk van, mint felsőfokú végzettséggel rendelkező fejlesztőnk. A megfelelő felsőfokú tanulmányokkal rendelkező fejlesztők pedig sokkal nagyobb arányban rendelkeznek ezekkel a készségekkel, mint akik egy pár hónapos kurzuson vettek részt” – mondta el lapunknak Králik Tamás, a Mindtech Apps ügyvezetője.

Előítéleteink azért sincsenek, mert nagyon tehetséges intenzív fejlesztői tanfolyamot végzett munkatársaink vannak. Pont ezért inkább törekszünk ezeket egyénileg megítélni, a lehető legkevesebb általánosítással. A másik oldalról ugyanakkor az is igaz, hogy egy mérnöki diplomás fejlesztő - a már említett okok miatt - az esetek többségében előnyben lesz ebben a szektorban.”

A cég szerint a fentiekből következik, hogy a bootcamp az informatikushiány szempontjából és a jelöltek számára is részben oldja csak meg a problémát. Valóban van olyan igény a piacon, amire megoldást nyújtanak a bootcampek és túlzás azt állítani, hogy emiatt “felhígul a szakma”, azonban továbbra is nagy szükség van és lesz is diplomával rendelkező informatikusokra.

Egy bootcampen végzett, főleg a német piacon jártas forrásunk szerint a német cégek nagyon szigorúan veszik, hogy kinek milyen diplomája van, de ez nem kimondottan a bootcampesekkel szembeni hozzáállás, hanem általános. Szerint idővel a "bootcampes" sztereotípia mindig lekopik, "mint a lecsapódó sár". 

"Ha már voltál 2-3 jó cégnél, utána már senkit nem érdekel honnan jössz. Az a kérdés, hogy utána mit csinál az ember, illetve vannak természetesen olyan feladatok és pozíciók is, amik nem igényelnek annyira heavy algoritmizálást, és mindegy, hogy honnan jössz."

„Sokan kompromisszumot kötöttek"

Kovács szerint az ígéretek által okozott csalódottság a másik oldalon is jelentkezhet, hiszen a képzések egyfajta ígéretként tálalják, hogy a képzés elvégzése után egy bizonyos fizetés, pozíció garantáltan elérhető. Batiz szerint alapvetően akkor van baj, ha a coding schoolok azt próbálják eladni, ami nem a valóság: az például erős és valóságtól távol álló sugallat, hogy a végzés után garantált a másfélmillió forintos fizetés, mert egy fals képet közvetít. Az elején ez még nem jellemző, egy keményebb betanulási folyamatot is végig kell járnia a frissen kikerült végzősnek, a pénz nem hullik rögtön az ember ölébe.

A kiközvetítésekkel kapcsolatos kompromisszumokról számolt be a HWSW-nek Zsófi is, aki már öt éve dolgozik a szakmában, előtte hat hónapig tanult angol nyelvű, Java alapú webfejlesztői osztályban.

„Amire abszolút felkészítettek az az önállóság, a hatékony problémamegoldás, nyitottság és a csapatmunka (beleértve az agilis módszertant). Arra nem egészen voltam felkészülve, hogy mekkora kompromisszumot vár el az iskola a végzősöktől azt illetően, hogy milyen munkalehetőségeket kéne elvállalni. Az ő érdekük az volt, hogy minden partnercéghez el tudjanak adni minél több végzőst, az nem számított, hogy az illető adott esetben nem akar hosszú távon DevOps mérnök, vagy PLC tesztelő lenni. Ilyen értelemben sokan kompromisszumot kötöttek.

Összességében én azt éreztem, hogy a képzés maga nagyon színvonalas, remek mentorokkal találkoztam, de a kiközvetítés a végén inkább csalódás volt"

Magda egy 12-15 hónapos képzésen végzett, 2021 óta dolgozik associate pozícióban, Java és Python fejlesztőként, de munkája része az automata és manuális tesztelés is, ő nem érezte, hogy hátrányt jelentett volna végzettsége a felvételi folyamatok során.

„Tavaly március óta dolgozom egy nagy multinál, akik nagyon sok diákot vesznek fel bootcampekről. Mindenki érdeklődő volt, hogyan és mit tanultunk, és szerintem vannak dolgok, amikben a bootcampek/kurzusok erősebbek lehetnek, például a gyakorlatiasság, de van sok olyan dolog, amit egyetemen lehet elsajátítani. Ami nehézséget okozott a munkakezdésnél, arra szerintem nehéz bármilyen iskolának felkészítenie, nyilván teljesen más egy hatalmas kódbázison dolgozni, mint nulláról felépíteni egy alkalmazást.”

Egy másik névtelenül nyilatkozó, a toborzás oldaláról jövő forrásunk 2020-ban, a koronavírus-járvány ideje alatt végzett el egy képzést, mert aggasztónak tartotta az eredeti szakmájában tapasztalt leépítéseket. Elmondása szerint csoportjában 16-an indultak, de végül hárman végeztek, amiben nagy segítségére volt, hogy hetente több órán át kapott segítséget és mentorálást egy ismerősétől. Korrekt hozzáállásként emeli ki, hogy az első pár hónapban még egy jelképes összegért ki lehet ugrani a képzésből.

A bootcampek felhígulása valójában egy olyan jelenség, amit máshol is lehet látni. Amikor például a fidget spinner volt menő, akkor mindenki elkezdte rendelni, majd az újdonság lecsengése után a kereskedők nyakán maradt a termék. Sok ember életszínvonalán még így is garantáltan javít egy képzés, de tény, hogy vannak cégek, akik nem nyújtanak perspektívát az IT-piacon, hanem kvázi szalagmunkát kínálnak."

A kiközvetítés végén sem nehézségek nélküli a folyamat, a szakmaváltónak valóban vállalnia kell annak felelősségét, hogy egy pályaváltási folyamaton megy keresztül. Ez azzal jár, hogy akár hónapokig nincs bevétele, majd nem feltétlen válogathat az első cégnél, ahová kerül, mert kilátásba helyeződik a büntetés is. Összességében egy ilyen képzés remek lehetőségeket is adhat.

"Ajánlom-e mondjuk egy középiskolából kikerülő végzősnek? Igen, mert fiatalon ez jobb biznisz is lehet, mint később. Ez egy nagyon jó lehetőség, ha az ember nem tud három évig egy magyar egyetemen ülni. Szóval nem rossz, de nem feltétlen azt kapod, amit reklámoznak. Ha tisztában vagy azzal, hogy nyomni kell heti x órában, kell hozzá egy mentor, és végigtolod, nagyon jó élmény lehet, de egyáltalán nem sétagalopp. Marketingszempontból is érthető, ha valaki nem úgy reklámoz egy szolgáltatást, hogy vigyázz, mert ez nagyon nehéz lesz. Egyéni történetekben láthatók a nagy bukások is, főleg ha valakinél már minden szalmaszál szakad és úgy vág bele. Csúnyát is lehet bukni, de a lényeg, hogy tudd mit kapsz és annak fényében vállald."