Szeptember 15-én robbant a hír, hogy az Adobe gigantikus összegért, húszmilliárd dollárért viszi a 2011-ben alapított Figma startupot, melynek öt évvel később kiadott product design toolja az évek során a mobilapplikáció- és webdizájnerek kedvencévé, egyben az Adobe XD szoftver konkurenciájává vált. Ez az Adobe fennállásának eddigi messze legnagyobb akvizíciós ügylete, korábban a Marketo 2018-as bekebelezése tartotta a csúcsot a maga 4,75 milliárd dolláros vételárával. Ezt a Macromedia 2005-ös felvásárlása előzte meg, mely akkor 3,4 milliárd dollárt ért. Az ügylet a várakozások szerint a hatóságok jóváhagyását követően valamikor 2023-ban zárulhat.

Az akvizíció megint aktuálissá tesz egy mélyebben lapuló problémakört is a technológiai összeolvadásokkal és felvásárlásokkal kapcsolatban, méghozzá hogy versenyellenesség is meghúzódik a háttérben. Egyesek szerint a két céget nehéz szembehelyezni egymással közvetlen versenytársként: míg az Adobe a digitális és nyomtatott anyagok, így grafikák, illusztrációk, fotók és multimédiás tartalmak előállítását kiszolgáló szoftverek piacát uralja, addig a Figma egy jóval kisebb cég, ami olyan webalapú-eszközöt kínál, ami a felhasználói felületeket és az élménytervezést végző csapatok online együttműködését segíti.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az Adobe XD, az Invision Studio, a Framer és a Miro által uralt csatatérre beugorva a Figma elsősorban a digitális termékeken dolgozó látványtervezőket célozta meg, és rendkívül népszerű toollá vált azáltal, hogy lehetővé tette a valós idejű együttműködést mindössze egyeten böngészőn keresztül. Ami a szövegszerkesztésben a Google Dokumentumok, a kódolásban a GitHub, az a tervezésben a Figma lett,olyan cégek munkáját támogatva, mint a Netflix, az AirBNB, a Zoom és a Discord. 

Ben Thompson elemző hírlevelében kiemeli, az Adobe-nak nincs más választása, mint tágra nyitni a pénztárcát. A Figma egyre inkább a „tervezés operációs rendszerévé” növi ki magát, aminek a szabályait nem akarja követni az Adobe, így azonban lényegében saját függetlenségéért is fizet hosszútávon. Az összeget másrészt magyarázza, hogy a Figmának eddig sem voltak pénzügyi nehézségei, így egy olyan ajánlattal kellett előállni, ami annyira szép, hogy nem lehet visszautasítani.

Másrészt ott van a kockázati-tőkebefektetés másik jellegzetessége, hogy a tőzsdén nem jegyzett cégeket idővel eladják, így a Figma evolúciójában az eladás szükségszerű lépésnek tűnt

– írja a témát taglaló bejegyzésében Boros Norbert service&strategic designer.

Elemzők rávilágítanak arra is, hogy az üzlettel az Adobe erőteljesebb lépést tesz a felhő felé, ahol eddig csak elenyésző sikert könyvelhetett el, ami újabb lehetőséget jelent az üzleti növekedésre.

A Figma a cégek között létrejött előzetes megállapodás alapján teljes autonómiát élvez majd az Adobe-on belül, vezérigazgatója pedig marad Dylan Field, aki társával, Evan Wallace-szal alapította a céget még tíz évvel ezelőtt. Az ügylet azonban sokkal többe kerül az Adobe számára, hiszen 2,3 milliárd dollár értékű megtartó bónuszt is kínált Dylan Field vezérigazgató és alkalmazottai számára, amiből Field több mint 1 milliárd dollárt kaphat. A kiegészítő kompenzáció hatmillió korlátozott részvényegység formájában érkezik, amelyek négy évre szólnak – közölte az Adobe az ügyletről szóló bejelentésében. Ennek felét kifejezetten Fieldnek szánják a Forbes két forrása szerint.

Nem nagyon volt még még korábban példa ekkora megtartó bónuszra a technológiai piacon, különösen a vállalati szoftverek esetében. Amikor a Salesforce 2021-ben felvásárolta a Slacket, a Microsoft pedig 2016-ban a LinkedInt (27, illetve 26 milliárd dolláros akvizíciók során) csak kevés járulékos kompenzációt kínáltak. Stewart Butterfield, a Slack társalapítója és vezérigazgatója egyáltalán nem kapott további kiegészítőket. A LinkedIn vezérigazgatójának, Jeff Weinernek mindössze 7 millió dollár járt. 

A tervezett felvásárlás az Adobe-befektetők aggodalmát felpiszkálta, az  felvásárlási összeg a Figma tavalyi 10 milliárd dolláros értékének duplája, így az Adobe részvényei több mint 20%-ot estek a bejelentés után pár nap alatt, körülbelül 29 milliárd dolláros piaci kapitalizációt elpárologtatva.

A tervezők nem örülnek

A Figma vonzósága továbbá, hogy viszonylag gyorsan implementálja a tervezők által javasolt fejlesztéseket, a különféle komponensektől kezdve az animációkig minden funkció gyorsan működtethető egyetlen böngészőben, letisztult és intuitív kezelőfelülettel. A közösség által generált beépülő modulok és sablonok is megkönnyítik a munkafolyamatok testreszabását, mindeközben a Figma megbízható, nemúgy, mint az Adobe itt-ott váratlanul összeomló programjai.

Beszédes az is, hogy a UX Tools tavalyi felmérése szerint a Figma a tervezők kedvence nem csak felhasználói felületek tervezéséhez, de például verziókezelés esetén is. Továbbá a Figma árképzési modellje is áldásos, a freemium szint megkönnyíti azok dolgát, akik éppen csak ismerkednek a UI/UX tervezéssel, ezzel szemben az Adobe előfizetéses rendszere nem kifejezetten pénztárcabarát.

A Figma-alapító Field szerint az üzlet hatalmas lehetőség számukra, az Adobe erőforrásaihoz való hozzáférés révén lehetőség lesz az Adobe "képalkotási, fényképezési, illusztrációs, videó-, 3D- és fonttechnológiai szakértelmét beépíteni a Figma platformba”. De a cég nyilatkozatai alapján egyelőre nem világos, hogy végül mi lesz mondjuk az XD sorsa, milyen Figma-funkciók épülhetnek bele végül.

Annyi biztos, hogy a tervezők nem örülnek: az akvizíció bejelentésének napján a Web Design Múzeum a Twitteren emlegett rossz ómenként  a Macromedia 2015-ös felvásárlását, és hogy az Adobe portfóliójába akkoriban hozzáadott programok (Director, Dreamweaver, Fireworks, Flash) közül már nincs használatban. Emiatt érthető, hogy egyes tervezők miért tartanak a konkurensek bekebelezésétől, ha a történelem megismétli önmagát, a tervezőknek van oka aggódni.

A versenytársak hiánya a tervezőszoftverekben lehetővé teszi az Adobe számára, hogy továbbra is monopóliuma legyen piacon, és ahelyett, hogy rákapcsolna az XD fejlesztésére, inkább felvásárolja a Figmát, ezzel elfojtva az egészséges versenyt. A Figmával kapcsolatban pedig felmerül aggodalomként, hogy a jövőben amellett, hogy drágább lesz, a hatékonysága is romolhat. Boros Norbert szerint

ami a Figmával történik, emlékeztetőül szolgálhat a designerek számára, hogy ne egyetlen toolra támaszkodjanak. A szakma alapja továbbra is a gondolkodásmód, ezt követik csak a különböző eszközök. Viszont a monopóliumok létrejötte véleményem szerint káros a felhasználókra és az innovációkra nézve, de ez a probléma vélhetően csak szabályozói oldalról oldható meg”- írja bejegyzésében a szakember.

Az Adobe-Figma helyzet nem túl jó emlékeket hozhat fel azokban, akik figyelemmel követik a techipar eseményeit. Főleg a Facebook kapcsán látható a harácsolás és a fenyegető konkurens szolgáltatások bezabálása. Például amikor 2009-ben hamar népszerűvé vált a csevegőszolgáltatások területén izgalmas ötleteket mutató WhatsApp, és gombamód kezdett el növekedni, a Facebook 2014-ben fel is vásárolta azt 19 milliárd dollárért. A szövetségi kereskedelmi bizottságnak benyújtott dokumentumokból kiderül, hogy a Facebook egyenesen az addigi legfenyegetőbb szolgáltatásnak ítélte a WhatsAppot, de ugyanígy saját ernyője alá vonta még időben a képmegosztó Instagramot is.

Az Adobe is jól áll felvásárlásokkal, több mint 60 céget kebelezett be eddig, a Google pedig 85 céget vásárolt fel fennálllásának első tíz évében, míg a Facebook 78-at.

Hogy az FTC engedélyezi-e az Adobe számára a Figma birtokba vételét, éles teszt lesz arra vonatkozóan, hogy az amerikai hatóságok levontak-e különösebb tanulságokat a korábbi bekebelezésekből, és mit kezdenek azzal, hogy a technológiai ipar néhány nagy szereplő kezében koncentrálódik. Amennyiben csont nélkül átmegy az ügylet, jól fogja mutatni, hogy a technológiai vállalatoknak továbbra sem kell különösebben tartaniuk a szabályozóktól – az kigazdálkodható, időnként beeső bírságokon túl.