Miközben ma már a digitális gazdaság adja a hazai GDP csaknem 20 százalékát, az ágazat további bővülését jelentősen visszafoghatja a munkaerőhiány. Már a pandémiát megelőzően végzett felmérések is 26 ezer fős IT-szakemberhiányt prognosztizáltak Magyarországon, és a frissebb kutatások azt mutatják, hogy a járvány időszakában bevezetett home office megoldások tovább növelték a digitális munkakörökben dolgozók körében a távmunka és a digitális nomaditás vonzerejét.

Annak érdekében, hogy feltárja a felsőfokú végzettségű hazai informatikusok körében jellemző karrierutakat, és azt, hogy miként lehetne vonzóvá tenni számukra a hazai munkavállalást, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) és az IVSZ megbízásából az informatikusok életpályamodellét vizsgáló kutatást készített a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány.

A mintegy ezer végzett IT-szakember bevonásával elvégzett kutatás keretében válaszadó szakmabeliek leginkább a képzések mennyiségi és minőségi fejlesztésében látnák a megoldást az egyre súlyosabb digitális munkaerőhiányra.

A felmérés eredményei szerint a hazai informatikusokra a leginkább az jellemző, hogy életpályájuk során hazai és külföldi (nem magyarországi székhelyű) megbízóknak egyaránt dolgoznak, méghozzá általában úgy, hogy nem költöznek el Magyarországról.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A válaszadók csaknem 75 százaléka valószínűnek tartja, hogy a következő 20 év során lesz olyan időszak, amikor távmunkában alkalmazottként külföldi munkaadó számára fog dolgozni, közel felük ezt önfoglalkoztatóként is elképzelhetőnek tartja. A külföldre költözést csak a megkérdezettek negyede valószínűsíti; a külföldre kiköltözni is hajlandó szakemberek harmada néhány évet töltene más országban, negyedük azonban ennél hosszabb kint tartózkodást is vállalna.

A kutatási projekt keretében a kérdőíves adatfelvétel mellett szakértői mélyinterjúk is készültek; az interjú keretében megkérdezett senior IT szakemberek szerint a külföldi munkavégzés elsősorban a karrierjük elején álló munkavállalókra jellemző, ezen belül is azokra, akik még nem alapítottak családot, illetve nem születtek gyermekeik, az itthonról külföldre történő munkavégzés ugyanakkor egyre szélesebb körben kezd elterjedni.

Digitális kompetencia már az érettségin is

A növekvő informatikai szakemberhiányt elsősorban az informatikai felsőoktatási, illetve a szakképzési intézmények képzési színvonalának emelésével látják enyhíthetőnek a válaszadók (tízből kilencen). Több mint háromnegyedük hatékony megoldásnak tartaná a digitális kompetencia érettségi feltételként való megkövetelését, a programozás bevezetését a köznevelésbe és a szakképzésbe, új IT-szakok, illetve új interdiszciplináris képzések indítását, továbbá a felnőttképzési intézmények IT képzéseinek támogatását.

A szakmában dolgozó válaszadók szerint a már külföldön/külföldre dolgozókat hazacsábítani, illetve az erre készülőket maradásra ösztönözni csak versenyképes jövedelmekkel, illetve a külföldi munkavállaláshoz hasonló egyéb feltételekkel (pl. munkavégzés formája, rugalmassága) lehetne. Háromnegyedük emellett támogatná egy olyan IT/programozói “digitálisnomád-vízum” bevezetését is, amely könnyítené a betelepülő munkavállalók munkaerőpiaci adminisztrációját, enyhítené adóterheiket, illetve garantálná egészségügyi ellátásukat.​

Az IVSZ-hez hasonlóan a kutatók is elengedhetetlennek tartják a hazai oktatási rendszer digitális megújítását, a programozással és az algoritmizáló gondolkodással kapcsolatos tematikák széles körű bevezetését. Emellett a kutatásnak is keretet biztosító GINOP-3.1.1. „Programozd a jövőd!” kiemelt projekt folytatását javasolják, hiszen ennek keretében már eddig is több tízezer, pályaválasztás előtt álló fiatalnak mutatták be az informatikai pálya előnyeit.

A szervezet szerint elengedhetetlen továbbá a felsőoktatási képzési struktúra mennyiségi és minőségi átalakítása annak érdekében, hogy az oktatási kínálat jobban reflektáljon a valós munkaerőpiaci igényekre. A szakemberek ismereteinek frissen tartása érdekében a már jelenleg is magas szintű IT és digitalizációs tudással rendelkező szakemberek számára is képzési programot kellene kialakítani, akár állami hitel- vagy hitelgarancia-támogatással.

Az IT-s élete nem csak játék és mese

Bár a válaszadók negyede gondolkozott már az IT-s pálya elhagyásán, kétharmaduk szerint végül ténylegesen csak legfeljebb minden tizedik informatikus dönt az informatikus szakma elhagyása mellett. Ugyanakkor az IT szektorban dolgozóknak is számos nehézséggel kell szembenézniük a mindennapokban: a pályaelhagyás mögött meghúzódó okok közül kiugró arányban említették a szakmai kiégést, de gyakran váltanak pályát a túl magas stressz miatt, illetve a más hivatások iránti érdeklődésből.

Munkája kapcsán a legnagyobb nehézségnek a válaszadó informatikusok több mint kétharmada a friss tudás megszerzését és megtartását, az új, kurrens ismeretek elsajátításának szükségét említette. Komoly kihívást jelent az IT-ben dolgozóknak, hogy egyre inkább szakterületeken átívelő tudásra kell szert tenniük - hiszen a digitalizáció mostanra már szinte minden szakterületet érint.