Elégedetlen a Mozilla a böngészőpiaci helyzettel
Saját operációs rendszer híján hátrányba kerül az a szoftvercég, aki versenyezni kíván a webes böngészők piacán, mivel a nagy techvállalatok változatos intézkedésekkel tartják saját ökoszisztémájukon belül a netezőket – jegyzi meg kritikáját a Firefoxot fejlesztő nonprofit Mozilla, ami újabb tanulmányban kritizálja versenytársait.
Az évek folyamán egyre tágabbra nyílt az olló a böngészőpiacon magasan vezető Google Chrome és versenytársai közt. A Mozillát annyira aggasztja a helyzet, hogy nemrég kutatást készített a világ felhasználóinak böngészőhasználati szokásairól, amiben hangsúlyt kap az a megállapítás, hogy a netezők jelentős része sosem telepít és próbál ki alternatív böngészőket, egyesek pusztán azért, mert nem tudják miként változtathatnák meg az alapértelmezetten használt programot. A válaszadók jelentős szelete ugyan fontosnak tartja a privátszférát és személyes adatok védelmét, mégsem tesz elegendő óvintézkedést az incidensek megelőzése érdekében.
Az egyes operációs rendszerek – Windows, macOS, iOS, Android- készítői azonban saját szoftvereiket részesítik előnyben a fogyasztói választási lehetőségek és a független alternatívák rovására – állapítja meg a cég, hangsúlyozva, hogy ez torzítja versenyt, ami ártalmas a fogyasztókra és a társadalomra nézve, ezért a szabályozóknak addig kellene valamit kezdeniük a helyzettel, amíg még nincs késő.
A Mozilla a kutatásban a Google, az Apple és a Microsoft cégeken keresztül vezeti le, hogyan próbálják saját ökoszisztémájukban tartani a felhasználóikat, ami érvényes a használt böngészőre is, megállapítva, hogy mindegyik vállalat szándékosan nehezíti meg a másik böngészőre váltást. Például ha a netező a Google keresőt szeretné használni a Chrome valamelyik alternatíváján keresztül, felszólítást kap a keresőcég szoftverének letöltésére, a Windows-felhasználók számára pedig nem ismeretlen az sem, hogyan próbálja a Microsoft ösztönözni az Edge használatát. Bizonyos esetekben nem is távolítható el a mellékelt böngésző, az Apple csak 2020-ban adta meg azokat a beállításokat, amelyekkel a Safariról másik böngészőre válthat az iOS alapértelmezett beállítása.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Mozilla szerint ezek a stratégiák bizonyos mértékig működnek, de „tisztességtelen előnyt biztosítanak”. A felhasználók szempontjából negatív következményekként jegyzi meg az "innováció lassulását, a nyitottság hiányát, a rossz minőségű kódokat". Hogy a Firefox miként potyogott ki a legnépszerűbb browserek lisájáról, az egy másik történet, de a nonprofit cég rávilágít arra, hogy a versenytorzító gyakorlatok alkalmazása teljesen bevált szokás, ami nehezíti a piacra újonnan belépni kívánó alternatív szereplők helyzetét. A friss számok szerint augusztusban az asztali böngészők piacát a Chrome vezette 65,54 százalékkal, amit követett a Microsoft Edge (13,03%), a Safari (9,86%), majd a Firefox 6,7 százalékkal.
Az alapprobléma annyira nem új, a Mozilla panasza emlékeztet a kilencvenes évek dilemmájára, amikor a Microsoft a Windows operációs rendszeren keresztül elterjesztette az Internet Explorert, leigázva a Netscape-t és a többi riválist. A szervezet nemrég más oldalról is nekiment a Google-nek, múlt héten közzétett egy másik friss tanulmányt is, ami szerint a YouTube ajánló algoritmusát nem különösebben érdekli, ha a felhasználó nem tetszését jelezte a platformon egy videóval kapcsolatban.
Legutóbb az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyelete közölte júniusban, hogy vizsgálja az Apple és a Google piaci dominanciáját a böngészők és a játékok világában, ugyanebben a hónapban a Telegram vezérigazgatója, Pavel Durov azzal vádolta meg az Apple-t, hogy hátrányba hozott egyes webfejlesztőket azzal, hogy a WebKitet és a Safarit erőlteti a felhasználókra, így a kérdés napirenden van a szabályozó hatóságoknál is.