Az elmúlt éveket erősen jellemezte, hogy a mobilgyártók kamera és kijelző frontján próbáltak versenyezni és túllicitálni egymást, újabb trendként pedig a műholdas kommunikáció támogatása körvonalazódik, ahol a Huawei beelőzte az Apple-t, bár egy rétegmobillal, de a soványka dicsőséget elkönyvelhette. Egyre többen szállnak be a versenybe, hogy lehetővé tegyék a hétköznapi okostelefonok számára is a műholdakhoz való közvetlen csatlakozást, illetve azon keresztüli üzenetírást, segélyhívások bonyolítását.

Magyarországon elvétve van olyan terület, ahol egyetlen mobilszolgáltatónak se lenne térereje, így ne lehetne a 112-es segélyhívó kötelező nemzeti roamingja alapján mobilos segélyhívást indítani, ám az Egyesült Államokban gyökeresen más a helyzet, ezért tűnhet számunkra furcsának, hogy az úgynevezett holtzónák lefedésére komoly erőfeszítések mutatkoznak.

De meg kell jegyezni, hogy rengetegen túrázó vesztette már életét a Grand Canyonban, ahol nincs mobilhálózati lefedettség, egy rossz csúszáskor a segélyhívás élet-halál kérdésről dönthet. Erre épít kommunikációjában az Apple is a nemrég bemutatott iPhone 14 szériával:

az eddig központi témává emelt magánélet és a biztonság védelme most kiterjed a fizikai védelemre is, ami sokak szorongását megpiszkálhatja a jelenlegi bizonytalan háborús helyzetben.

Hogy az almás cég elmondhatja készülékeiről, hogy a világ bármely pontján vészhelyzeti kommunikációt biztosít, jelentős erővel bírhat marketing szempontjából.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Ugyan léteznek már erre a célra dedikált készülékek, de azok méretesek, korlátozott képességekkel bírnak, és nem éppen az egyszerű fogyasztókra tervezték őket, általában havidíjas konstrukcióban használható a szolgáltatásuk. Az Inmarsat, a Thuraya, az Iridium hálózataihoz kapcsolódnak, amelyek geostacionárius vagy alacsony Föld körüli pályán működtetnek műholdrendszereket. A Garmin InReach például az Iridium hálózatához. Eddig hétköznapi okostelefonokba azonban még nem sikerült eljuttatni a technológiát, több dolog miatt sem: a dedikált szatelitkommunikációs modemek befolyásolják a telefon méretét és az akkumulátor időtartamát is, ami nagy nehézség tervezéskor, másrészt a műholdszolgáltatások is drágák.

A mobilgyártók közül a már fent említett Apple és a Huawei megtették az első lépéseket, bár ezek a mobilok még mindig csak a piac kicsi szeletét jelenhetik. A kínaiak még pont az új iPhone-ok leleplezése előtt faroltak be a Mate 50 sorozattal, ami elsőként támogatja a műholdas kommunikációt. Érdekesség, hogy az 5G-t viszont nem, és persze egyelőre csak szöveges üzenetek küldésére ad lehetőséget azokon a területen, ahol hagyományos cellatornyokkal nem valósítható meg a lefedettség. Mindezt a kínai BeiDou navigációs műholdhálózata teszi majd lehetővé, ami kvázi az amerikai GPS kínai változata (érdemes hozzátenni, hogy csak kínai fejlesztők terveznek olyan csipeket, amelyek a kínai BeiDou rendszerhez képesek kapcsolódni). 

Az iPhone 14 tulajok számára az első két évben a műholdas segélyhívás ingyenes szolgáltatás lesz, és különböző segélyszervezeteket értesít, ha beüt a krach. A cég ehhez egyedi komponenseket és szoftvereket fejlesztett.

A speciális tömörítési algoritmussal kezelt rövid szövegek az időjárási viszonyoktól függően érnek célba: ha tiszta az ég, akár 15 másodperc alatt, de ha sok a felhő az égbolton vagy cudarabbak a körülmények, több percre nyúlhat.

A szolgáltatás novemberben indul el az Egyesült Államok és Kanada területén, az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdflottából álló Globalstarral közösen, ami mindkét cég számára előnyös üzletet jelent, lévén a cupertinóiak jelentős összeget lapátolnak bele, de így nekik meg nincs szükségük saját dedikált szatelitrendszer kiépítésére. Egyes szakértők pedzegetik, hogy a két év ingyenes időszak után is végül ingyenesek maradhatnak a segélyszolgáltatások, de az Apple további prémium funkciókat fog ajánlani előfizetői díj fejében, legalábbis ez tűnik a monetizáció egyik járható útjának az egyébként is egyre inkább szolgáltatásokra erősítő cég szemszögéből.

Nemrég az iPhone 14-ben alkalmazott technikai részletekről is többet tudhattunk meg: az Apple részben külső partner bevonásával, részben házon belüli hardveres fejlesztés lehetőségével élt. Az új generációs iPhone-okba a Qualcomm Snapdragon X65 típusú 5G-modeme került, ami képes kommunikálni a Globalstar szatellitek által használt n53-as 5G-sávon is a megfelelő rádiós modulokkal felvértezve. Ez utóbbiakat, na és persze a szoftvert biztosította az Apple, mely egyébként nem titkoltan arra készül, hogy idővel teljesen lecserélje a Qualcomm megoldását egy saját fejlesztésű 5G-s modemchipre, hogy ezzel jelentősen csökkentse az új iPhone-ok komponens bekerülési költségeit.

Mivel ez a kapcsolat egy Qualcomm modemmel valósul meg, technikailag más OEM-ek számára is elérhető lehet hasonló szolgáltatás, együttműködve a Globalstarral vagy más műholdas szolgáltatókkal. A Globalstar azonban kapacitásának 85 százalékát az Apple-nek szentelte, feltételezhetően némi kizárólagossággal. A nagyobb kihívást a háttérrendszer és a logisztika jelenti majd, jelentős kezdeti, majd folyamatos beruházásra lesz szükség a valódi segélyszolgálat biztosításához.

Erre pedig csak egy olyan jelentős ügyfélkörrel és magas árrésekkel dolgozó cég lehet képes közvetlen bevétel hiányában, mint az Apple, illetve képben lehet még a Samsung. Összességében a versenytársaknak nehéz lesz felzárkózni ilyen téren, az Apple most több évnyi előnyre tehetett szert a lépéssel.

Piacról van szó

Egy másik járható út az 5G szabványra alapuló nem földfelszíni hálózat (NTN) kapcsolat használata, amik az alacsony Föld körüli pályán mozgó (LEO) műholdakon keresztül tesznek elérhetővé 5G kapcsolatot. Ennek megvalósításában élen jár a SpaceX a Starlink projektjével és a T-Mobile. A két cég partnerségét Elon Musk és a T-Mobile vezér Mike Sievert jelentették be az űrvállalat texasi bázisán. Sievert elmondása szerint a megoldás arra hasonlít, mintha egy nagy cellatornyot emelnének az égbe, a készülékek lényegében a már meglévő, ipari szabványoknak megfelelő kommunikációs protokollokat fogják használni, a műholdak pedig egy speciális antennát kapnak a jelek felerősítésére. Bár mindkét vezető hangsúlyozta az üzlet fontosságát, valójában nem példa nélküli ötletről van szó: a Lynk tavaly a (még jelenleg is) tesztüzemben lévő műholdjaival lényegében ugyanezt a szolgáltatást demonstrálta sürgősségi hívások indításához.

A modell globális méretezése azonban kihívást jelenthet, mivel a SpaceX-nek számos szolgáltatóval alá kell írnia az ügyleteket világszerte, valamint egyeztetnie kell a frekvenciák használatáról. Közben a globális távközlési szabványügyi egyesület, a 3GPP már dolgozik az 5G NTN validálásán, hogy koordináltabban működhessen a kutatás és fejlesztés. Eddig az Ericsson, a Qualcomm és a Thales jelentette be közösen, hogy "kiviszik" az 5G-t a Föld körül keringő műholdak hálózatán keresztül.

Lluc Palerm, a Northern Sky Research (NSR) elemzője szerint a műholdkommunikációs iparág újabb nagy lehetőségéről van szó, a satellite-to-device, azaz műholdak és okoseszközök közti közvetlen kapcsolatot lehetővé tevő piac 66,8 milliárd dolláros összesített bevétellel kecsegtet 10 éves távlatot nézve. A szakértő kiemeli, hogy a műholdas ipar jellemzően nem foglalkozik a tömegpiaccal, de a mobilhálózat-üzemeltetőkkel kötött nagykereskedelmi megállapodásokkal előfizetők milliárdjaihoz érhetnek el.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az NSR három fő felhasználási területet emel ki jelentésében. Az első magától értetődően a hiányos lefedettségű területeken való tartózkodás, nehéz elképzelni, de egyes országokban a felhasználóknak mellőzniük kell a hálózati kapcsolatot. Az IoT szektor, az üzleti ügyfelek, elsősegélynyújtó szolgáltatások, a kormányzati-katonai felek számára szintén lehetőséget jelent, amit az Omnispace és az amerikai haditengerészet, vagy a Lynk és az Aliv tengeri szolgáltató megállapodásai is mutatják. Nem utolsósorban a földfelszíni lefedettségen kívül élő felhasználók számára is lehetővé válik a mobilszolgáltatásra való előfizetés.

Ezeket a lehetséges felhasználási eseteket figyelembevéve az NSR szerint 2030-ra a havi felhasználók száma elérheti a 386 milliót, amihez ha hozzáadódnak a potenciális IoT-szolgáltatások (akár a mezőgazdasági szektorban), akkor valóban fordulóponthoz érhet a szatelitkommunikáció.

A SpaceX 2023 végén indítaná el szolgáltatását a T-Mobile ügyfelei számára a Coverage Above and Beyond projekt alatt, egyelőre az Egyesült Államokban, Hawaii és Alaszka területén, de ehhez engedélyt kell kapnia a szükséges spektumok használatára. Musk úgy nyilatkozott, hogy a Starlink a T-Mobile meglévő 4G hálózatának részét képező 1900 MHz-es tartományt fogja kihasználni, eleinte csak a szöveges üzenetküldésre lesz használható, a nagy sávszélességet igénylő adatcsomagok, mint a hanghívások vagy videók továbbításának technikai feltételei nem lesznek adottak.

Ettől függetlenül a kezdetlegesség ellenére is nagy lehetőséget jelent, ha más hálózati operátorok is követik a T-Mobile példáját.

Emellett két kisebb cég, az AST SpaceMobile és a Lynk Global is több éve tárgyal hasonló technológiáról, a különbség annyi, hogy a nagy tecgcégek közül az Apple készen áll arra, hogy kereskedelmi, bár nagyon korlátozott szolgáltatást nyújtson, a SpaceX pedig agresszívabban menetel előre több erőforrásból, friss hír, hogy már minden kontinensen aktív a Starlink űrinternete.

Eleinte még csak vészhelyzetben

Az utat a jelentős technikai kihívások mellett szabályozási és üzleti kérdések is övezik, amik a mobil- és műholdas iparágak összefésülésével járnak. A következő 12-18 hónapban viszont jó eséllyel elkezd nőni azon amerikaiak száma, akik akár a Sziklás-hegység csipkézett csúcsairól is tudnak üzenetet küldeni a mobiljukon, persze addig, amíg nem túl felhős az ég, és tényleg csak rövid, sürgős helyzetekben megírt pár karakteres sms-ekről van szó.

A technológia eleinte mindenképpen korlátozott lesz: ahogy a T-Mobile is közölte, a rendszer csak szöveges üzeneteket tud továbbítani, a hanghívások később jöhetnek, a Huawei bejelentése alapján pedig a Mate 50 mobilokkal ugyan lehet műholdas kapcsolaton keresztül üzenetet küldeni, de fogadni már nem, tehát kizárólag vészhelyzetekben lesz hasznosítható. 

Ezenkívül az üzenetküldő alkalmazásoknak és a mobil operációs rendszereket, például az Androidot és az iOS-t is fel kell készíteni arra, hogy megfelelően működjenek a korlátozott sávszélességű környezetekben. Efelé is mutatkoznak már lépések: Hiroshi Lockheimer, az Android és más Google-szolgáltatások SVP-je nemrég megerősítette, hogy a következő Android-kiadás (az Android 14) már natívan támogatni fogja ezt a kommunikációs módot. A műholdas csatlakozási támogatás beépülése az operációs rendszerbe jelentősen megkönnyíti majd a mobilgyártók számára a technológia alkalmazását saját modelljeikben.

Prakash Sangam, a Tantra Analyst szakértőjének elemzése szerint a satcom ugyan nem lesz képes helyettesíteni a földfelszíni szolgáltatást, sem hozni annak teljesítményét, de kellő érdeklődés és piaci igény mutatkozik arra, hogy ilyen kapcsolatot biztosítsanak az okostelefonok számára. A mezőgazdasági IoT, a tengeri kommunikáció szintén további lehetséges felhasználási területek, amelyek előrehajthatják a 3GPP 5G NTN felé tett erőfeszítéseket.

Tekintettel arra, hogy az Apple megoldása nagyon alacsony sebességű, kis forgalmú és kis kapacitású, nehéz lehet továbbfejleszteni. Azonban ha a szolgáltatás beindul, és a cég ráfordulna olyan komolyabb formátumokra, mint az MMS-ek vagy videók, előfordulhat, hogy később NTN-re kell váltania, ami nagyobb sebességet és nagyobb kapacitást támogat.