Még több reptérre jöhet a Star Alliance biometrikus azonosítása
A Star Alliance új célkitűzése, hogy 2025-ig legalább légitársasági tagjainak fele használjon biometrikus azonosítást az utasok ellenőrzéséhez.
A világ legnagyobb légitársaságokat tömörítő szövetségének számító Star Alliance tervei közt szerepel, hogy 2025-ig 26 tagjának közel fele használjon aktívan biometrikus azonosítási technológiát utasai ellenőrzéséhez, arra a trendre reagálva, hogy a koronavírus-járvány lecsengésével megkezdődött a biztonságos újranyitás és a turizmus fellendülése. A szövetség reményei szerint az arc kvázi beszállókártyaként való használatával jelentősen csökkenhet az ellenőrzőpontokon való áthaladási procedúrára szánt idő is, beleértve a biztonsági ellenőrzés és a poggyászfeladás fázisait.
A csoport szeretné, ha 12-15 légitársaság adaptálná biometrikai stratégiáját, vagy biztosítaná a szolgáltatásával való kompatibilitást, a programban pedig már résztvevő négy európai repülőtér további érintkezési pontokkal bővülne. A Star Alliance 2019-ben jelentette be a japán NEC Corporation vállalattal közösen saját azonosítási platformját, egy olyan opt-in rendszert, amely lehetővé teszi a Star Alliance ügyfelei számára az érintkezésmentes szolgáltatások igénybevételét, beleértve a check-in, a bőröndleadás vagy a beszállókapukig való eljutás folyamatához. A megoldást már alkalmazza a légitársaságok közül a Lufthansa és a Swiss Airlines, illetve az amerikai Spirit Airlines, 2020 végén elsőként Frankfurt, Hamburg, Bécs repterein kezdhették el használni a Lufthansa utasai a biztonsági pontokon.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Montrealban a héten kerültek napirendre a hagyományos utazási dokumentumokat leváltó biometrikus azonosítás szélesebb körű alkalmazásának biztonsági kérdései az ENSZ légiközlekedési szimpóziumán. Az ENSZ nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) felelős azért, hogy mindenre kiterjedő szabványokat határozzon meg a kifutópálya kijelölésétől kezdve a baleseti vizsgálatokig, amiket minden 193 tagállamának alkalmaznia kell.
Az azonosítási mód utazási célokhoz való felhasználásának bevezetését nehezítik a régiónként eltérő adatvédelmi szabályok, valamint több országban a technikai felkészültség hiánya is. Az elkövetkező három évben mégis a repülőterek 38 százaléka tervezi bevezetni legalább egy biometrikus token (például arcfelismerés) használatát, ami átvezetné az utast az összes ellenőrzőponton, egy évvel korábban még mindössze 3 százalék volt ez az arány – derül ki a légiközlekedési és informatikai szakértő SITA jelentéséből.
Más téren is van már haladás a repterek digitalizációjában, az ICAO-államok mintegy 80 százaléka ad ki például az utasok fotóját tartalmazó, biztonsági chippel ellátott e-útlevelet, ami 2004-ben jelent meg használható alternatívaként.