Jászai Gellért: Az állami szerepvállalás normális a távközlésben
Nem az állam kereste meg a Vodafone-t a megvásárlás ötletével, árulta el a 4iG-vezér az Indexnek adott exkluzív interjúban, aki úgy látja, hogy 10-12 év alatt megtérülhet a szolgáltató felvásárlása, amit hitelből és kötvénykibocsátásból terveznek fedezni.
Múlt héten robbant a hír, hogy a 4iG Nyrt., a magyar állam és a Vodafone Magyarország tulajdonosa előzetes megállapodást kötött a Vodafone hazai leányvállalatának értékesítéséről. A felek összesen 715 milliárd forintot fizetnek, a 4iG 51 százalékos, míg az állam 49 százalékos tulajdonos lesz. Az üzlet évtizedek óta nem látott változást hozhat a hazai távközlési piacon, de a kimenetele és következményei legalábbis többesélyesek. Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója nemrég az Indexnek adott exkluzív interjút az üzlettel kapcsolatban, amiben kiemelte: nem az állam kereste meg a 4iG-t a Vodafone Magyarország megvásárlásának ötletével, hanem éppen fordítva történt.
A döntést stratégiai akvizíciónak nevezi, ami szerinte legalább olyan horderejű és jelentőségű lehet a magyar távközlés történelme, modernizálása vagy a piaci pozíciók szempontjából, mint amilyen a Matáv 29 évvel ezelőtti értékesítése volt (cikkünkben korábban mi is vizsgáltuk a lehetséges szcenáriókat és azok hatásait). Jászai több mint egy éve ajánlotta fel a kormánynak a kisebbségi tulajdonszerzés lehetőségét.
Mentorhatás: tapasztalt szememmel vezetem a kezedet A sikeres IT karrierek többsége mögött ott áll egy erős mentor, szerepének azonban nagyon sokféle árnyalata lehet.
Jászai az interjúban kiemeli, hogy szerinte nem államosításról van szó, hanem minden tekintetben piaci tranzakcióról, amelyben a 4iG többségi, a magyar állam pedig kisebbségi befektetőként vehet részt.
"A szektor privatizációja és a nagy nemzetközi távközlési vállalatok beengedése a hazai piacra úgy zajlott, hogy közben az állam és a hazai magántőke is hosszú időre kiszorult ebből a stratégiai iparágból. A Vodafone-tranzakcióval ez az állapot változik meg” – mondta el a vezárigazgató a lapnak, aki szerint a tranzakcióval a nemzeti tőke a privatizáció sajátosságai miatt kialakult 30 éves lemaradást hoz be, majd kiemeli, hogy a Telenorban a mai napig 54 százalékos a norvég állam tulajdona, de a svájci Swisscomban is 51 százalékos az állami jelenlét.
A vásárlás finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy elsősorban nemzetközi piaci finanszírozásban, hitelben, illetve kötvénykibocsátásban gondolkodnak, amin a JP Morgan befektetési bankkal közösen dolgoznak. Számításaik szerint a befektetés megtérüléséhez nem kell több 10-12 évnél, de pontosabb becslést a Vodafone átvilágítása után tudnak adni.
Az Index azon kérdésére, hogy kartellgyanús helyzetet teremthet-e, hogy a másik mobilszolgáltatóban, a Yettelben is rendelkeznek 25 százalék tulajdonrésszel Jászai úgy felelt, hogy csak befektetők a jövőben már konkurens cégben, ami a stratégiát érdemben nem befolyásolja. Hozzáteszi: több forgatókönyvvel is rendelkeznek, a Yettelben lévő tulajdon nemcsak versenyjogi, hanem finanszírozási és megtérülési szempontból is fontos kérdés lehet a jövőben.