Új irányból támad a Google a dezinformáció ellen

A félrevezető és hamis tartalmak interneten való terjedése az Egyesült Államokban és Európában is kikényszerítette a jogi keretek szigorítását, a kormányok a dezinformációs kampányok megfékezésére sürgetik a közösségi platformok üzemeltetőit. Ettől ösztönözve a Google Jigsaw részlege új kampányt indít az ukrán menekültekkel kapcsolatos dezinformáció ellen egyes kiválasztott európai országokban. Az egyelőre kísérleti kampány célja a menekültellenes célzatú, félrevezető tartalmakkal szembeni ellenállás kialakítása a felhasználók körében, amiben helyi civil szervezetekkel, tényellenőrzőkkel, kutatókkal és dezinformációs szakértőkkel működik együtt a keresőóriás.

A Google által bevetni kívánt módszer a Cambridge, illetve a Bristol Egyetem pszichológusai által végzett, a napokban nyilvánosan közzétett kutatásokon alapul, akik azzal kísérleteztek, miként "olthatók be" a netezők a félrevezető információk ellen rövid videók segítségével. A YouTube-on és Meta platformjain, valamint a Twitteren futó hirdetések közt megjelenő klipek arról edukálják majd a felhasználókat, miként azonosíthatják be a hamis híreket és az érzelmi manipulációt az interneten terjedő tartalmakban, illetve újságcikkek címeiben.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az elmúlt években egyre többször emlegették a „pre-bunking” módszert az álhírek ellenszereként, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a tényellenőrzők ítéletei nem elég hatásosak az emberek véleményének megváltoztatására, sőt akár vissza is üthetnek. Jon Roozenbeek, a kutatás vezetője szerint ha az emberek egy kész értékítéletet kapnak arról, hogy mi hamis és mi igaz, az mindig vitás helyzetet vagy ellenállást fog eredményezni, így célszerűbb, ha a dezinformáció jellegzetes technikáinak felismerését tanítják meg a netezőknek, akik maguktól dönthetik el, hogy mit tartanak hitelesnek és mit nem. Az oktatóanyagok többek közt a terjesztés technikáiról, illetve olyan pszichológiai fogásokról szólnak, mint a bűnbakképzés, vagy az érzelmekre való ráhatás. A megközelítés egyik előnye, hogy sokkal jobban skálázható, mint például a tényellenőrzés, aminek folyamatosan lépést kell tartania a neten feltűnő újabb tartalmakkal.

A kutatók hét kísérletet végeztek közel 30 ezer résztvevő közreműködésével, konklúzióként pedig levonták, hogy az internetezők „beolthatók” a dezinformáció ellen, függetlenül attól, hogy konzervatívak vagy liberálisak, illetve az iskolázottság sem különösen befolyásoló tényező. Egy vizsgálatban 5000 résztvevőnek mutattak oktatóvideókat, amelyek nem valódi híreket hoztak példaként, hanem abszurd vagy vicces jeleneteken keresztül mutattak be eseteket olyan popkulturális termékek karaktereinek segítségével, mint a Family Guy és a Star Wars. Ezután hamis és hiteles bejegyzések megkülönböztetésére kérték a résztvevőket, és úgy találták, hogy a videókat megnéző felhasználók magasabb arányban azonosították a manipulációs technikákat, mint az a csoport, akiknek előtte nem mutatták meg a videókat.

Ahogy más taktiktákra, úgy erre is érvényes, hogy a szakemberek egyelőre nehezen tudják mérni a hatékonyságát, különösen a közösségi médiában, és még csak egy kísérleti időszakról van szó. A Jigsaw szakértői Lengyelországot az ukrán menekültek magas száma miatt javasolták, ahogy Csehországot és Szlovákiát is, a tervek szerint a pilot program eleinte egy hónapig fog futni. A Jigsaw a jövőben azt is szeretné vizsgálni, hogy meddig tartanak a „beoltás” hatásai, és konkrét témákhoz fűződő videókat építenének fel, például kimondottan az európai menekültekről szóló hamis narratívákról.