Indonézia saját "cenzúra törvénye" rögtön kaszálni kezdett
Meglepően gyorsan lecsapott az indonéz kormányzat ökle azokra az online szolgáltatásokra, amelyek elmulasztották határidőre regisztrálni magukat a kormányzati adatbázisba egy újonnan hatályba lépő törvény rendelkezésére. Mindez elég jól mutatja az ország eltökéltségét a tartalmak eltávolítását szabályozó MR5 szabályozás kapcsán.
Több népszerű online szolgáltatást blokkolt szombaton Indonézia egy újonnan életbe lépett jogszabály be nem tartása miatt, így az indonéz felhasználók például hirtelen PayPal, Yahoo, Steam, Dota 2, Counter-Strike és Epic Games nélkül maradtak. A nem várt fordulatból eredő következmények miatt végül a kormányzat a PayPalt öt munkanapra visszanyitotta, de csak hogy a szolgáltatást használó lakosság hozzáférjen a pénzéhez, és más platformra mozgathassa ez idő alatt.
Az úgynevezett MR5 szabályozás bevezetéséről egyébként 2020. november óta lehetett tudni, amely elrendelte, hogy a "privát elektronikus rendszerszolgáltatók" regisztrálják magukat a kormányzati adatbázisba. Az adminisztrációs teendők elvégzésére idén július 29-ig volt határidő, és az indonéz kormányzat ezt láthatóan szigorúan vette, ezért az ígéretének megfelelően letiltotta az országban a regisztrációt elmulasztó szolgáltatásokat.
Múlt héten több nagyvállalat rohamtempóban pótolta a regisztrációt a tiltás elkerülése érdekében, ezért például a Google, a Meta, az Amazon, az Alibab és a LinkedIn elérhetők maradhattak az országban. Az iparági hírek szerint idő közben a Valve is elkezdte pótolni az elmaradt regisztrációját, hogy a Steam, a Dota 2 és a Counter-Strike újra elérhető legyen az egyébként elég nagy piacnak számító, 275 millió főt és ezen belül 191 millió internetező számláló országban. A többi szolgáltatás úgyszintén lekerülhet a tiltólistáról, amennyiben elvégzi a szükséges regisztrációt az egyébként eléggé vitatott törvény hatására.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A szóban forgó MR5 célja, hogy az online platformokra erősebb hatást gyakorolhasson, és rákényszeríthesse azokat a törvénytelennek vagy közrendet veszélyeztetőnek ítélt tartalmak elvtávolítására. Sőt, "sürgősnek" nyilvánított esetekben a tartalomlevétel határideje mindössze négy óra a cégek számára.
A megkötéseket több digitális joggal foglalkozó szervezet is elítéli, például az Electronic Frontier Foundation (EFF) elég erős szavakkal az egyik legelnyomóbb, az emberi jogokat sértő szabályozásnak minősíti az MR5-t. A szervezet megjegyzi, hogy a hasonló jellegű nemzeti szabályozások a német NetzDG (Hálózati Végrehajtási Törvény) bevezetésével kezdődtek 2017-ben, majd Venezuela, Ausztrália, Oroszország, India, Kenya, a Fülöp-szigetek és Malajzia is követte a példát valamilyen tartalomeltávolítási szabály bevezetésével.
A jogi szervezeteken kívül egyébként az indonéz felhasználók közül is sokan felháborodottan fogadták a törvényt, amelyet a #BlokirKominfo üzenetfolyamban is lehet követni. A törvény bevezetéséért felelős Kommunikációs és Informatikai Minisztérium (Kominfo) kitart amellett, hogy az MR5 segíteni fog megvédeni az ország internetezőit.