Megnyílt az út a Play Store-ban az alternatív fizetési csatornák előtt
Fontos lépést tesz a Google, miután kiderült, hogy hónapokon belül szigorúbbá válik az európai digitális piac szabályozása. A keresőcég csökkenti a fejlesztői díjak mértékét is, amennyiben a felhasználók külső fizetési szolgáltatókon keresztül szednék be az appok árát.
A Google bejelentette, hogy lehetségessé válik a Google Play Store-on belül az alternatív fizetési rendszerek használata a fejlesztők számára, amennyiben nem játék típusú alkalmazást tesznek közzé. Jutalékokat továbbra is fizetniük kell, de esetükben a fejlesztői díj az eddigi 15 százalékról 12 százalékra csökken. A vállalat ezzel a lépéssel az új uniós rendelkezéseknek tesz eleget, a díjcsökkentés ezért nem meglepő mód csak az Európai Gazdasági Térségre vonatkozik (27 ország), idővel pedig a játékprogramokra is kiterjesztik, addig a továbbiakban is a Google Pay rendszerén keresztül zajlik az értékesítés a játékok esetében. A cég csak azokat az alternatív fizetési megoldásokat fogadja el, amelyek megfelelnek az általa meghatározott szigorú biztonsági előírásoknak.
A lépés jól illeszkedik abba a stratégiába, amit a Google (Alphabet) egy ideje folytat: inkább engedményeket tesz és ajánl, ha trösztellenes, vagy szabályozási ügyek elé néz, ahelyett hogy hosszadalmas jogi harcokba bocsátkozna. A cég nemrég 90 millió dollárt ajánlott fel azoknak a szerény bevételű alkalmazástulajdonosoknak, akik szerint a Play Áruház szabályzata sérti a szövetségi trösztellenes törvényeket. A keresőóriás az elmúlt évtizedben összesen több mint 8 milliárd euró bírságot kapott az unióban trösztellenes ügyek kapcsán, mert rendre veszített, így az óvatosság érthető.
A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.
Az Európai Parlament július elején szavazta meg az uniós digitális tér két fontos jogszabályreformját, a digitális piacokat és a digitális szolgáltatásokat szabályozó rendeleteket (Digital Services Act és Digital Markets Act). A 2020 decemberében bemutatott DMA javaslat egy sor, a jelenlegieknél jóval szigorúbb, illetve konkrétabb előírást és kötelezettséget ír elő a digitális tér domináns piaci szereplői, így például az Alphabet, a Meta, az Amazon vagy éppen az Apple számára, gyorsított eljárással kiszabható rendkívül szigorú szankciókat kilátásba helyezve a benne foglaltak megsértőivel szemben.
Többek közt azt is megköveteli a technológiai óriáscégektől, hogy tegyék lehetővé az alkalmazásfejlesztők számára a rivális fizetési platformok használatát, nem részesíthetik előnyben saját szolgáltatásaikat az appboltoknak kitett riválisokkal szemben. Aki ennek nem tesz eleget, a globális éves bevétele 10 százalékát kis kifizetheti bírságként. Az új jogszabály idén októbertől válhat kötelezően alkalmazandóvá.
Más változások is elindulhatnak ezen a területen a jövőben, bár az eredmények még váratnak magukra: Washingtonban a kongresszus egy olyan jogszabályt fontolgat, ami előírná az Apple és a Google számára, hogy engedélyezzék a sideloadingot, vagy az alkalmazásboltjaikon kívüli appletöltés lehetőségét, és hogy a fejlesztőknek ne legyen kötelező a fizetési rendszerek használata. Az Apple szerint mindez nagyon komoly biztonsági kockázatot jelent, az almás cég egyébként ugyanezt a véleményt fogalmazta meg az uniós előrírások kapcsán is, továbbra is folytatja privacy-fókuszú kommunikációját az adatvédelem éllovasának szerepéből.
Az uniós előírások természetesen az Apple-re is vonatkoznak, de a cég egyelőre még nem jelentett be a Google-höz hasonló lépést appboltjában, és továbbra is 27 százalékot gyűjt be a fejlesztőktől az appok értékesítése után. Az Apple a nagy Epic Games elleni perben tavaly azzal egyezett ki, hogy lazított az App Store fejlesztőkre vonatkozó korlátozásain, valamint 100 millió dollárt fizetett ki nekik. Jól láthatóan a nagy cégek kiegyezésekkel igyekszenek a perek elé menni, főleg az ominózus Apple-Epic per után, melynek tavaly szeptemberben kihirdetett ítéletében az Epicnek ki kellett fizetni az elmaradt díjakat, miközben az Apple nem volt köteles visszaengedni az alperes alkalmazását az App Store-ba. A bíróság kimondta, hogy bár a cupertinói vállalatot nem lehet monopolistának tekinteni, így az nem köteles más forrásból beengedni alkalmazásokat platformjaira, a hatályban lévő törvények szerint azonban versenyellenest magatartást gyakorol. Ennek értelmében a Apple-nek fel kellett hagynia azon gyakorlatával, mely tiltja fejlesztőket a külsős fizetési megoldások implementálásától.