A digitális munkaerő elvándorlását okozhatja a KATA átalakítása
Az informatikai szakemberek tömeges elvándorlásának megakadályozása érdekében az IVSZ - Szövetség A Digitális Gazdaságért új adónemet javasol a KATA átalakítása kapcsán. A szervezet szerint az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szektorokban, így a digitális ágazatokban egyre többen dolgoznak a hagyományos alkalmazotti viszonytól eltérő foglalkoztatási formában, akik számára meg kell teremteni az egyszerű és kompetitív adózás lehetőségét.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) adónem megváltoztatását az IVSZ - Szövetség a digitális gazdaságért előkészítetlennek és az ország versenyképessége szempontjából károsnak tartja, ezért javasolja, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe, és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetve új, egyszerűsített adónem kerüljön kidolgozásra - írja közleményében a szövetség. Az IVSZ azt javasolja a törvényhozóknak, hogy olyan módon alakítsák át a magyar adórendszert, hogy az képes legyen követni a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, illetve az atipikus formák térnyerését. A jelenleginél rugalmasabb, a modern munkakörökhöz a korábbi adónemeknél jobban igazodó rendszer a kormányzat fiskális bevételeinek növelésére irányuló jogos szándékát is elősegítené.
A szövetség szerint szükség van egy adónemre, amely egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható, alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést (részmunkaidő, digitális nomád), adminisztrációja minden elemében digitalizált, átlátható és külső segítség nélkül is elvégezhető. Továbbá vélt adóelőnyökért nem ösztönöz fiktív gazdasági cselekményekre, és felfelé nyitott, így folyamatos átmenetet biztosít a komplexebb cégformák felé mind adminisztrációban, mint az összes adóteher változásában.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az IVSZ szerint a Magyarország digitális fejlődését fenyegető egyik legfőbb korlátozó tényező az informatikai és digitális munkaerőhiány. A szövetség átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés eredményei szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, amit a kínálati oldal nem képes követni, azaz tovább nő a munkaerőhiány. Az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány a legfrissebb felmérések szerint két éven belül a 26 ezer fő lesz.
A világjárvány alatt elterjedtté vált a távmunka lehetősége az informatikai és digitális munkakörökben dolgozó munkavállalók körében, megnyitva a kaput az atipikus foglalkoztatási formák előtt. Részben ennek hatására terjednek az atipikus foglalkoztatási formák: egyre több ilyen szakember dolgozik digitális nomádként, szabadúszóként egyszerre több hazai vagy külföldi megrendelőnek, és a teljes vagy hibrid homeoffice munkarend is általánossá vált.
Az egyébként is súlyos munkaerőhiánnyal küzdő magyar digitális gazdaság (és ezzel a nemzetgazdaság) versenyképességét súlyosan fenyegeti, ha bármilyen megfontolásból az eddiginél is több digitális és informatikus szakember dönt a magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett – akár tényleges kiköltözéssel (amely esetben a magasabb jövedelmét nem itthon költi el), akár távmunkában vagy digitális nomádként (amely esetben legalább a fogyasztása itthon marad, ám munkaereje nem a hazai piacot erősíti).
Nem csupán az informatikusok külföldre költözése jelenti az egyetlen veszélyt: az IVSZ tapasztalatai alapján a hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a KATÁ-ról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat az egyébként is hagyományosan árérzékeny, és a DESI-index alapján a digitalizáció terén súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak. Így egy rugalmasabb adónem hiánya jelentősen visszavetheti a magyar gazdaság gerincét alkotó kkv-k modernizációját, amely jelentős hatással bírhat a hazai versenyképességre is.