EU vs. tech. óriások: mire lesz elég 80 dühös ember?

Az Európai Parlament kedden tartott zárszavazást arról a két rendelettervezetről, amely a digitális szolgáltatásokat és a digitális piacokat hivatott szabályozni. A szavazás ugyanakkor már csak formalitásnak számított, miután a rendeletek tartalmáról március 24-én, majd április 23-án már létrejött a Tanáccsal a politikai konszenzus. A technológiai ágazat társadalmi-gazdasági hatásait kezelni kívánó két tervezet egyértelmű normákat határoz meg az EU-ban szolgáltatást nyújtó vállalkozások működéséhez, érvényt szerezve az alapvető uniós jogoknak és értékeknek.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt a képviselők 539 szavazattal, 54 ellenében és 30 tartózkodás mellett, a digitális piacokról szóló jogszabályt pedig 588 szavazattal, 11 ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el.

Ami offline jogellenes, az online is legyen az

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet egyértelműen meghatározza, hogy milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük a digitális szolgáltatóknak - például a közösségi médiának és az online piactereknek - ahhoz, hogy kezelni tudják a jogellenes tartalmak terjedését, az online félretájékoztatás problémáját és más társadalmi kockázatokat. A feladatok arányban állnak az adott platformok nagyságával és társadalmi kockázataival.

Többek között az alábbi kötelezettségek jelennek meg a tervezetekben:

• fel kell lépni a jogellenes online tartalmak ellen és a platformoknak gyorsan kell reagálniuk, de úgy, hogy ne sérüljenek az alapvető jogok, köztük az adatok védelme és a véleménynyilvánítás szabadsága;
• meg kell erősíteni a nyomon követhetőséget és ellenőrizni kell az online piactereken értékesítő kereskedőket, hogy biztonságosak-e termékeik és szolgáltatásaik. Ez annak a szúrópróbaszerű ellenőrzését is magában foglalja, hogy a kifogásolt jogellenes tartalom újból felbukkan-e;
• a platformoknak átláthatóbban és felelősségteljesebben kell működniük: több információval kell szolgálniuk például a tartalommoderálásról vagy a tartalmakat ajánló algoritmusok (ajánlórendszerek) használatáról, a felhasználók számára pedig lehetőséget kell adni arra, hogy vitathassák a tartalommoderátorok döntéseit; és
• tilos a megtévesztés és bizonyos célzott hirdetések használata, különösen ha a reklámok gyermekeknek szólnak vagy érzékeny adatokon alapulnak. A tilalom az úgynevezett „sötét megoldásokra” is vonatkozik, tehát nem szabad a felhasználókat szándékos félrevezetéssel meggondolatlan, számukra előnytelen döntésekre késztetni.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az online óriásplatformok és keresőmotorok (amelyeket havonta több mint 45 millióan használnak) jelentik a legnagyobb kockázatot, ezért a rájuk vonatkozó kötelezettségek is szigorúbbak. Teljesítésüket a Bizottság fogja ellenőrizni. Elvárás például, hogy előzzék meg a rendszerszintű kockázatokat (például a jogellenes tartalmak terjesztését, az alapvető jogok, a választási folyamatok és a mentális egészség sérülését, illetve a nemi alapú erőszakot), és vessék alá magukat független auditnak. Meg kell adniuk a lehetőséget a felhasználók számára, hogy elutasítsák a profilon alapuló ajánlásokat. Ezeknek a platformoknak továbbá könnyen hozzáférhetővé kell tenniük adataikat és algoritmusaikat a hatóságok és az általuk leellenőrzött kutatók számára.

A helyes és a kerülendő gyakorlat

A tisztességesebb üzleti környezet és a nagyobb választási lehetőség megteremtése érdekében a digitális piacokról szóló rendeletjavaslat kötelezettségeket ír elő a „kapuőrként” működő (azaz online pozíciójuk miatt szinte megkerülhetetlen) óriásplatformok számára.

A tisztességtelen üzleti gyakorlat kivédésére a kapuőrök például kötelesek:

• harmadik felek számára biztosítani a szolgáltatásaikhoz való kapcsolódás lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a kisebb platformok kérhetik a piaci erőfölénnyel rendelkező üzenetküldő platformoktól, hogy tegyék lehetővé felhasználóik számára a szöveges és hangüzenetek, illetve fájlok küldését különböző appok között. A felhasználóknak így tübb opció közül választhatnak, és elkerülhetik, hogy egy-egy technológiától függve ne tudjanak appot vagy platformot váltani; és
• hozzáférést engedni az üzleti felhasználóknak az általuk előállított adatokhoz, hogy azok akár a kapuőr platformján kívül is reklámozni és értékesíteni tudják saját ajánlataikat.

A kapuőrök ezentúl

• platformjaikon nem rangsorolhatják kedvezőbben saját szolgáltatásaikat vagy termékeiket harmadik felek hátrányára;
• nem akadályozhatják vagy nehezíthetik meg, hogy a felhasználók eltávolítsák az előre telepített szoftvereket vagy alkalmazásokat, vagy hogy harmadik fél alkalmazását vagy alkalmazás-áruházát használják; és
• nem használhatják a felhasználók személyes adatait célzott hirdetésekhez, hacsak ehhez az adott felhasználók kifejezetten hozzá nem járulnak.

Szankciók és a jogszabályok betartatása

A Bizottság piacvizsgálatot folytathat annak garantálására, hogy a digitális piacokról szóló új szabályok maradéktalanul érvényre jussanak és kövessék a digitális ágazat dinamikus változásait. Amennyiben egy kapuőr nem tartja be a szabályokat, a Bizottság pénzbírságot szabhat ki, amelynek mértéke elérheti az előző pénzügyi évbeli teljes világszintű forgalmának tíz százalékát, illetve ismétlődő szabályszegés esetén a húsz százalékát.

Az EU végrehajtó szerve korábban közölte, hogy egy nyolcvanfős munkacsoportot hoz létre a fenti vizsgálatok elvégzésére, melynek tagjai a  jogszabályok betartását ellenőrizhetik majd. A Bizottság múlt hónapban írta ki a munkacsoport létrehozásához kötődő tendert, melynek négyéves büdzséje eléri a 12 millió eurót.

Európai jogvédők, illetve az Európai Parlament illetékes ügyvivője ugyanakkor a fenti tervek kapcsán korábban aggodalmukat fejezték ki és jelezték, hogy a Bizottság által felállítani tervezett apparátus a jogszabályok hatékony érvényesítéséhez édeskevés lesz, részben az elemezni kívánt terület jellegéből és így az óriási adatmennyiségből, részben pedig az érintett multinacionális nagyvállalatok rendkívül erős jogi érdekérvényesítő képességéből adódóan.