Csökken az SMS-ek száma, de így is jól fialnak a szolgáltatóknak
Némi megtorpanás után 2018-tól évről-évre folyamatosan csökken a magyarországi mobilszolgáltatók lakossági ügyfelei által elküldött SMS-ek száma. A hatóság szerint a több mint három évtizedes kommunikációs szabványnak ma már a szolgáltatók ügyfélkommunikációja és az autentikációs SMS-ek terén van hangsúlyos szerepe - ezzel együtt a mobilszolgáltatók továbbra is rendkívül jól keresnek rajta.
Utoljára 2018-ban küldtek a lakossági mobilelőfizetők (pre-paid és postpaid ügyfelek egyaránt) egymilliárd SMS-t, az elküldött üzenetek száma azóta évről-évre folyamatosan csökken, 2021-ben pedig már csak 714 millió darab volt - ez három év alatt 30 százalékos visszaesésnek számít, hívja fel a figyelmet a statisztikát összeállító Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
2018-ban egy átlagos lakossági előfizető havonta 11 SMS-t küldött, 2021-ben viszont már csak 8 darabot. A hatóság kutatásából az is kiderült, hogy a számlás előfizetők jóval több SMS-t küldenek, (2021-ben havonta 11 darabot), mint a feltöltőkártyás előfizetők (3 db/hó). Ennek az oka valószínűleg abban rejlik, hogy a számlás előfizetések (a hanghívásokhoz hasonlóan) meghatározott számú vagy akár korlátlan SMS küldést tesznek lehetővé külön forgalmi díj nélkül.
Bár az SMS-küldési kedv csökken, a mobilhívások száma, sőt a beszélgetések hossza eközben emelkedik - húzza alá az NMHH. Feltételezhetően a korlátlan díjcsomagok térhódításával az ingyenes hanghívások terjedtek el, hiszen jóval egyszerűbb felhívni az ismerősöket, barátokat, mint SMS-t küldeni.
Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.
Az NMHH piackutatásából – amelyet 16 éves vagy idősebb internetező lakosság körében folytatott – kiderült az is, hogy a mobilozók szokásai igen eltérőek: mindössze a 7 százalék küld naponta, magáncélból SMS-t. Körülbelül negyedük hetente vagy havonta, kétharmaduk viszont ritkábban, esetleg soha nem küld így üzenetet a barátainak, ismerőseinek.
Némileg meglepő adat, hogy a férfiak gyakrabban küldenek SMS-t, mint a nők, ám ebben a kutatás szerint nem a személyes üzenetek, hanem az ügyintézés (pl. parkolásfizetés) játszik szerepet. Az életkor is hatással van az SMS-küldésre, ám a kapcsolat nem lineáris: a fiatalok gyakran SMS-eznek (és csetelnek), a 30-50 éves középkorosztály viszont kevesebbet, míg 60 év felett ismét növekszik az SMS-ezési gyakoriság, és ők más csetet már kevésbé használnak.
Akárhogy is, az SMS továbbra is egy aranytojást tojó tyúknak számít a mobilszolgáltatók termékportfóliójában, részben a piaci áras SMS-végződtetési díjnak köszönhetően, mely a hatóságilag megállapított hívásvégződtetési díjaknak a többszöröse. Ez a lakossági SMS-darabárakra ugyan nincs drámai hatással, a nagykereskedelmi szolgáltatásokat igénybe vevő cégek - jellemzően pénzintézetek - kiadásait azonban megnövelheti, melyet azok különböző díjtételek formájában adott esetben átháríthatnak a fogyasztókra.
Az SMS-végződtetési díjak hatósági szintű letörésére tavaly indult az első, komolyabb kísérlet, amikor a Gazdasági Versenyhivatal jelzésére az NMHH átfogó ágazati vizsgálatot indított a témában. Ez a vizsgálat információink szerint jelenleg is tart még.